Brüsszel azon tanakodik, visszavonja-e a vétóját Orbán még a választások előtt a hitel ügyében – írja az Euronews. Mindazonáltal az EU igen komolynak látja annak az eshetőségét, hogy nem enged, ám ez esetben bizonytalan, hogy mi lesz április 12. után.
Egy névtelenséget kérő diplomata azt magyarázza, hogy a kormányfő pontosan tudja: azt próbálgatja, meddig mehet el, mennyit hajlandóak lenyelni a többiek a részéről. Mivel nem jól áll a felmérésekben, harciasabb és uszítóbb hangot üt meg.
De arra kell számítania, hogy a jövő heti csúcson kap a fejére, mivel a partnerek úgy gondolják, megsértette a lojális együttműködés elvét. Eredetileg ugyanis, még a múlt év végén jóváhagyta a hitel tervét, majd szépen visszakozott.
Egy brüsszeli illetékes rámutat: nem lehet úgy dolgozni, hogy egyes vezetők hirtelen kiszállnak a közös megállapodásból, mert ebből még súlyos gondok lehetnek. Ám ha Orbán kitart álláspontja mellett, akkor olyan hídon kel át, amelyen még soha nem járt.
Az Unió központjában sokan látják úgy, hogy semmi sem ösztökéli a blokád feladására, egy brutális választási kampány finisében. A megoldás kulcsa a Barátság kőolajvezeték, ezért a Bizottság fontolgatja, hogy pénzzel száll be a helyreállítási munkálatokba. Egy magas rangú illetékes elárulta: mindenképpen folyósítani akarják Ukrajnának a pénzt, csakis ebben a tervben gondolkodnak.
Bloomberg
Orbán Oroszországtól kér segítséget a választási kampány véghajrájában. Kiderül ez már csak abból is, hogy a magyar állami tévében felbukkant az a felvétel, amely orosz földön készült, és amelyben két ukrán hadifogoly nem győz köszönetet mondani az oroszoknak az emberséges bánásmódért.
Akik tisztában vannak a viszonyokkal, azok tudják, hogy az elfogott ukrán katonák mennyire nehezen tudnak csak kapcsolatba lépni a családjukkal. Az említett eset ugyanakkor elárulja, miként próbálja megtámogatni a szövetségesét Moszkva, hogy az politikailag túlélje április 12-ét.
A magyar kormányfő mindent az Ukrajna elleni kártyára tett fel, amit Kijevről mond, az tökéletesen egybeesik az oroszok véleményével. Két beavatott forrás ugyanakkor azt hangsúlyozza: az EU még nem tett lépéseket, hogy kivizsgálja a magyar kormánypárt kampányát, illetve az orosz választási beavatkozásról szóló híreket, mert nem szeretné összerúgni a port Orbánnal, hiszen a politikus még nyerhet az urnáknál.
Rácz András a Német Külkapcsolati Tanácstól ellenben úgy véli, hogy az említett videó egyértelműen alátámasztja: a Kreml nagyon is próbálja befolyásolni a választás kimenetelét. Ahogy arra már volt példa Romániában és Moldovában. A régió több kormánya továbbra is aggódik, mert fél, hogy Moszkva változatlanul támogatni igyekszik populista és EU-ellenes erőket, akik számára Orbán a szerepmodell.
És már vannak jelei, hogy Magyarországon hat a szavazópolgárok véleményére a szüntelen ukránellenes negatív kampány: a 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Tisza előnye 2 százalékponttal csökkent. Fazekas Dániel, a közösségi médiában szereplő információk eredetének felkutatásával foglalkozó Bakamo szervezet vezetője kijelentette, hogy amit egyes felhasználók a digitális térben csinálnak a magyar ellenzék lejáratására, az egy az egyben megegyezik az orosz módszerekkel.
Handelsblatt
Joseph Stiglitz ahhoz hasonlítja az amerikai elnök 14 hónapos elnöki ténykedését, mintha Donald Trump kézigránátot hajított volna a világgazdaságra, illetve az USA üzleti életére. A Nobel-díjas közgazdász szerint az eltelt időszakban teljesen új dimenziót öltött a bizonytalanság a világban. Tönkre teszi mind a nemzetközi, mind a hazai jogot.
A következmények közül talán a legfőbb, hogy az USA-ban már nem bővül a foglalkoztatás. Vagyis folytatódik a gazdasági stagnálás. Növekedés tavaly csupán azért volt, mert őrületes pénzek mentek el a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ám ez veszélyes buborék, senki sem tudja, mikor pukkan ki. De ki fog, és akkor stagfláció fenyegeti az Egyesült Államokat.
A ködös kilátások miatt a vállalatok nem ruháznak be, de a fogyasztók is visszafogják vásárlásaikat. Nagy kérdés, hogy a világ legfontosabb jegybankja, az amerikai, szabadon dönthet-e még a kamatemelésről, amikor látja, hogy erősödik az infláció. A Fehér Ház elképesztő nyomást gyakorol a Fedre. Ezzel együtt a konjunktúra gyengülése fenyeget.
Sok minden függ attól, hogy miként határoz a jegybank döntő testülete, amelyben öt tag a központi bank regionális intézményeit képviseli és ők két lábbal a földön járnak. Ők nem mennek bele semmiféle hókuszpókuszba. Kérdés, mennyire tudják meggyőzni a többieket.
A szakértő kitért arra is, hogy az USA már nem piacgazdaság. Egyben sürgette a tettre kész országok szövetségét, hogy szálljanak szembe a trumpizmussal.
Financial Times
Az egyik legtekintélyesebb amerikai Irán-szakértő arra figyelmeztet, hogy Teherán hosszú játszmára rendezkedik be. Az aszimmetrikus háború folytán azonban leállhat a világgazdaság, az USA pedig kimerülhet katonailag, ezért lehet, hogy tűzszünetre kényszerül.
Vali Naszr, a Johns Hopkins Egyetem professzora, aláhúzza, hogy a teheráni stratégák az elején arra törekedtek: csak valahogy vészeljék át a támadásokat, közben pedig válaszcsapásokat mérnek izraeli városokra, illetve a közeli amerikai támaszpontokra. A cél az volt, hogy leapadjon az ellenség elfogó rakétáinak készlete. Ők maguk viszont meg akarták őrizni tartalékaikat a második szakaszra.
Emellett bevetettek még egy fegyvert, amely hatékonyabb lehet minden másnál: a világgazdaság ellen indított háborút. Merthogy tudták, az milyen hatással lesz a gázárakra és az inflációra, amit megérez a nyugati polgár. Washington nem volt felkészülve rá, ez pedig csak fokozta a félelmeket, hogy válság következik.
Ha létre is jön valamiféle fegyvernyugvás, az nem oszlatja el a félelmeket az Öböl mentén, hiszen addig nem térnek vissza a befektetők, a cégek és a turisták, amíg fennáll a lehetőség, hogy kiújulnak a harcok.
Irán azt közölte, hogy csakis akkor megy bele a küzdelmek leállításába, ha nemzetközi garanciák szavatolják szuverenitását, ami alighanem Oroszország és Kína közvetlen szerepvállalását jelenti. A mullahok célja, hogy elég sokáig átvészeljék a bajt és ennek érdekében kellőképpen hosszú ideig nyomás alatt tartanák a világgazdaságot.
Daily Telegraph
Az újság biztonságpolitikai fő elemzője azt írja, hogy az USA most találta telibe Irán Achilles-sarkát, miután lebombázta a Forradalmi Gárda támaszpontjait a Kharg-szigeten. A közeli létesítményekben fejtik át tartályhajókba az olajkivitel 90%-át, így Amerika bizonyította, hogy mennyit veszíthet a rezsim, ha próbál betenni a világgazdaságnak. A bevételek ugyanis életfontosságúak az iszlám rendszer fennmaradásához, valamint a Forradalmi Gárda finanszírozásához, ez az elitegység tartja kézben egyébként az iráni gazdaság kb. felét.
Vagyis az Egyesült Államok a Kharg ellenzi támadással tőrt döfött a teokrácia szívébe. Ezek után erősödik a várakozás, hogy a Fehér Ház szárazföldi katonákat vezényel ki, hogy elfoglalja a szigetet, és ily módon fokozza a nyomást a főpapság kapitulációja érdekében. A hírek arról szólnak, hogy 5 ezer tengerészgyalogos tart kétéltű járműveken az Öböl felé – emlékeztet Con Coughlin.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Trump végzetes ajándékot ad az orosz elnöknek, amikor lazít az oroszellenes szankciókon – mutat rá a jobboldali lap kiadója. Berthold Kohler szerint a következmények nem foglalkoztatják a Fehér Ház nagyra nőtt, 79 éves gyerekcsászárát. Ha az iráni háborút rossz filmnek tekintenénk, akkor a közelgő Oscar-gálán azt hirdetnék ki, hogy „a győztes Vlagyimir Putyin!”
Az iráni hadjárat jóvoltából ugyanis több pénzhez jut, hogy fegyvert vásároljon, vagy gyártson, amivel azután Kijevet igyekszik rávenni a kapitulációra. Már most is sokat profitál az olaj- és gázárak robbanásából a Hormuzi-szoros blokádja hatására. A német kancellárnak lépnie kell, mert amit az amerikai elnök csinál, az katasztrofális.
Hiszen segít, hogy a Kreml folytathassa, sőt fokozhassa a terrorháborút. Kijevnek jelenleg nagy gondot okoz, hogy légvédelmi rakétákat szerezzen be, mivel azokat sorra lövöldözik el a közel-keleti államok, amelyek csak lesnek, hogy milyen keveset érnek az USA védelmi ígéretei.
Ily módon azután Vlagyimir Putyin orosz államfő ismét megpróbálhatja ördögi mosollyal megosztani az európaiakat, amikor olcsó olajat kínál nekik – természetesen a saját feltételei alapján. Trump nyilvánvalóan nem gondolta végig az iráni kaland kockázatait. Vagy tényleg azt hiszi, hogy az emelkedő olajárak jól jönnek Amerikának? Sajnos, mindent fel lehet tételezni róla.
Independent
Gyorsan lekerült a netről az a videó, amelyen a nőnapi köszöntő felvételekor Putyinon köhögőroham vett erőt, de hogy egy ideig fent volt, az bajt jelent mind az elnök, mint az ellenfelei számára – figyelmeztet Mary Dejevski, aki a lap kremlinológusa. Az eset mindenesetre megerősítette a híreket, hogy az elnök nincs a legjobb bőrben.
Ám ha netán jobblétre is szenderül, az egyáltalán nem jelenti az, hogy valami új kezdődne a világ számára, bárki is követi az államfői székben. Ő maga persze hosszú napokra eltűnik a nyilvánosságból, majd úgy tér vissza, hogy arca fel van puffadva. Ezt úgy értékelték sokan, hogy lám-lám, ő is csak halandó.
Viszont hogy a világ képet kaphatott a betegségéről, az bizonyítja, hogy politikailag is gyenge és ez bizony megdöbbentő. Merthogy valaki csak felrakta a videót, éspedig politikai megfontolásokból. De senki se higgye, hogy elpártolnak tőle a tömegek. A háború kellőképpen megnövelte a népszerűségét. Jelenleg leginkább azok bírálják, akik szerint még keményebben kellene fellépni Ukrajnában.
Nyitókép: Túry Gergely
