A hét helyszíne: Kharg-sziget
„Kemény lennék Iránnal. Pszichológiailag megvernek, bolonddá tesznek bennünket. Ha csak egy golyót is kilőnek egy emberünkre vagy hajónkra, lecsapnék a Kharg-szigetre. Odamennék és elfoglalnám” – ezt mondta Donald Trump, a New York-i ingatlanmágnás egy 1988-as interjúban, amikor még a metropolisz királyának tűnt a maga felrajzolta képen, és még nem tettek tönkre a csődök. „Csak egyetlen szavamba kerül, és a csőrendszernek annyi (a Kharg-szigeten)” – ezt már magát a világ urának tekintő Donald Trump amerikai elnök mondta hétfőn, amikor azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti az iráni olajipar legfontosabb létesítményét, ha Teherán nem hagy fel a Hormuzi-szoros blokádjával, s egyébként is jobban tenné, ha végre kapitulálna.
A Kharg-szigeten az amerikai légierő már szétlőtte a katonai célokat. Elemzők szerint Trump előtt az a dilemma áll, hogy a térségbe tartó tengerészgyalogosokkal foglaltassa el, vagy bombázza le az Irán partjaitól 25, s a Hormuzi-szorostól 480 kilométerre lévő földdarabot. De meg is kímélheti a területet – ha megsemmisül az infrastruktúra, akkor teljesen leáll a ma még zajló iráni olajkivitel, aminek kiesése akár hordónként 200 dollárig is kilőheti a nyersolaj árát.
A húsz négyzetkilométeres szigetet a középkorban még leginkább a környező vizekben lelhető gyöngyök miatt emlegették, míg a szárazföldön gyümölcsfák és datolyapálmák sorakoztak. A Perzsa-öbölben a Kharg azon kevés sziget közé tartozik, amelyen van édesvíz. Ezért már az Achaemenida Birodalom idején, az időszámításunk előtti V. században lakott volt a térség. Kharg fontos kereskedelmi útvonalak részévé vált, a XIV. században a Hormuzi Királyság fennhatósága alá került. A Holland Kelet-indiai Társaság a XVIII. században megállapodott a területet a szárazföldről akkor felügyelő sejkkel, és megállót létesített a hajóinak, de egy rivális uralkodó néhány évtizeddel később elűzte a kereskedőket.
A sziget ezután hosszú időre szinte teljesen elnéptelenedett. Jelentősége akkor erősödött meg, amikor az 1960-as években a Perzsa-öbölben megjelentek a nagy olajtankerek. Irán olajterminált épített Khargon, ahol egyre több tankert töltöttek fel, amelyeknek már nem kellett elmenni az iráni olajtermelés központjáig, Abadánig. A 2020-as évek elejére a szigeten napi 10 szupertankert tudtak kiszolgálni. Az iráni olajexport szinte egésze Khargról indul útnak, a terminál kapacitása napi hétmillió hordó (1 hordó = 159 liter).
Olajterminál a Kharg-szigeten
Planet Labs PBC / AFP
https://youtu.be/xKPs-JyzE-k?si=fbInZiqQLHuzRg3C
