„Nagymamámnak akármit mondok, ő csak a narancssárgát látja”

Rossz utakra, összeomló egészségügyre, illetve a normális munkahelyek és a pénz hiányára panaszkodnak sokan, mindez viszont másodlagos a háborús hergelés árnyékában. A kormánypártok szimpatizánsai a háború veszélyétől motiváltan voksolnak majd áprilisban, a tiszásokat pedig az elégedetlenség és az az érzés fűti, hogy úgy látják, a térség egy helyben toporog. Riport Heves hármas választókerületből.

„Én Orbán Viktorral kezdtem, vele akarom befejezni” – mondja egy nő Tarnazsadányban, amikor a választásokról kérdezzük. Több kérdésre nem válaszol, siet a körmöshöz. Nem telik el két perc, és három tizenéves fiatal elsétálva csak annyit mond: „Hajrá, Tisza!”

A két jelenet jól leírja, amit a Heves hármas körzetben járva tapasztalunk: az emberek fele-fele arányban megosztottak a Tisza Párt és a Fidesz között. A helyi problémák helyett az országos témák mozgatják az embereket: a kormánypártiak a háborútól félnek, a tiszásoknak pedig elegük van a Fideszből.

Heves megye 03 OEVK

Közel nyolcvanezer szavazó járulhat majd az urnákhoz április 12-én a Hatvan központú választókerületben. A húszezres székhely mellett még harminchét további település tartozik ide, melyek közül Heves majdnem tízezer, Lőrinci valamivel több mint ötezer lakossal nagyobbnak mondható, a többi helyiség 1000–3000 lakos körül van, kilenc település ezer fő alatti.

A választókerület politikai szempontból stabil, 2010 előtt négy cikluson keresztül az MSZP adta az országgyűlési képviselőt, Érsek Zsolt egyre nagyobb szavazati aránnyal nyert, 2006-ban már majd 61 százalékkal. 2010-ben jött a váltás, a Fidesz színeiben induló Szabó Zsolt azóta – szintén növekvő szavazat aránnyal – nyeri be a körzetet, 2022-ben a voksok 59 százalékát gyűjtötte be.

Egyéni jelöltjeik sikerességén múlik nagyrészt, hogy melyik párt nyeri a választásokat. 106 választókerületben hirdetnek majd eredményt április 12-én. De mi alapján szavaznak az emberek a nyugati határszélen, egy budapesti, belvárosi körzetben vagy egy leszakadó, borsodi járásban? A helyi ügyek sora vagy a nagypolitika számít nekik igazán? Mi foglalkoztatja, dühíti, izgatja őket, mi ad reményt nekik? Mennyit számítanak maguk a jelöltek, ki hoz és ki visz a pártjától? És hol lesznek a legszorosabb csaták? Ezekre a kérdésekre is keressük a válaszokat körzetbemutató sorozatunkban.

Idén a Tisza és a Fidesz mellett a Mi Hazánk, a DK, a Munkáspárt–Szolidaritás Pártszövetség, illetve a Jobbik is indít jelöltet. A legutóbbi választáson a fideszes Szabó Zsolt közel 60 százalékkal nyert, a hatpárti összefogás 29, a Mi Hazánk pedig 9 százalékot ért el.

Ezúttal jó eséllyel a Fidesz és a Tisza között dől el a választás, és ezt nagyban az országos politika döntheti el, mivel a lakosok, akikkel ottjártunkkor beszéltünk, jellemzően arról beszéltek: a helyi problémák ezúttal másodlagosak. Ugyanakkor érdemes kiemelni a munkalehetőségeket, mert bár a munkanélküliség Heves megyében az országos átlag alatt van, így is sokan panaszkodtak lapunknak. A látszólagos ellentmondást azzal magyarázzák, hogy, aki dolgozni akar, az valóban tud, több gyár is van a környéken, ez azonban jellemzően 10-12 órás műszakokat jelent, alacsony fizetésért.

A képre kattintva galéria nyílik:

A leszakadó, nehéz helyzetben lévő falvakban, amilyen például Tarnazsadány is, sokszor a gyári munka sem elérhető, akad ugyan egy-két vállalkozó, akikkel el lehet menni építkezésre napszámba, de az sem ideális. „Hajnali négykor indulsz, este nyolcra érsz haza, napi tizenötezer jár érte, amiből fedezni kell a napi betevőt is – mit viszel haza?” – mondja elkeseredetten egy helyi lakos.

A munkahelyproblémákról kérdeztük a tiszás jelöltet is, aki úgy látja, jelenleg a gyárakat és az egyre nagyobbra duzzadó gazdaságokat részesíti előnyben a kormány, ahol búzát-kukoricát lehet termeszteni. Ennek előnye, hogy a termelés automatizálható, de emiatt kisebb a munkaerőigény is. Juhász szerint ehelyett ki lehetne használni a térség adottságait, visszahozni az egykor virágzó zöldség- és gyümölcstermesztést. Hogy ez miért halt el az utóbbi évtizedekben, számára nem kérdés:

Szabó Zsolt a Fidesz-kormány egyik legnagyobb földbirtokosa, a mostani rendszer egyik legnagyobb haszonhúzója.

A kormánypártok erejét mutatja a körzetben, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson nyolc százalékponttal teljesítették túl az országos átlagot, a Tisza ezzel szemben öt százalékponttal elmaradt a saját átlagától. Azóta azonban a legtöbb közvélemény-kutatás szerint az ellenzék erősödött.

A csapból is Szabó Zsolt folyik

Szabót így sem lesz könnyű kiütni a nyeregből. Egyrészt nagyon aktívan kampányol, másrészt – ha nem is annyira erős kézzel, mint Tállai András Borsodban – a városvezetők függési viszonyát kihasználva, határozott kézzel irányítja a körzetet.

Turkáló Atkáron
HVG / Veres Viktor
Hozzászólások