A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.
A magyar kormány az étel- és ital- (szaknyelven: vending-) automatás szektor kifehérítése jegyében évekkel ezelőtt olyan rendeletet hozott, amely hátrányos helyzetbe hozta az ágazat kis- és mikrovállalkozásait, a kialakított új infrastruktúra több sebből vérzik, aminek a hatására mára lassan eltűnnek az országból a vendingautomatás családi cégek.
A kálvária 2018-ban kezdődött a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletével. Ez előírta, hogy minden kezelőszemélyzet nélkül működő élelmiszer-automatába be kell szerelni egy úgynevezett AFE-t (Automata Felügyeleti Egység), hogy a kormány valós időben lássa a bevételeket. Az AFE-ket pedig úgynevezett felügyeleti szolgáltatótól kellett megrendelni.
A kiírás szerint ilyen szolgáltatónak bárki jelentkezhetett, de volt egy feltétel: minden 2000 fő feletti településen ügyfélszolgálati irodát kellett biztosítani. Ezt egyedül a Magyar Posta tudta teljesíteni, így ők kapták meg a jogosultságot, noha semmilyen tapasztalatuk nem volt a telemetriás eszközökkel vagy a vendingautomatákkal kapcsolatban. A szakmán belül úgy hírlett, voltak olyan, évtizedes tapasztalattal rendelkező cégek, amelyek sokkal alacsonyabb havidíjat ajánlottak, de a kormány ezeket visszautasította.
Az akkori szakmai szövetség, a MIÁSZ (Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség) kezdetben támogatta a kezdeményezést, amelytől a feketén üzemelő gépek eltűnését és a piaci torzulások megszűnését várta. Az azonban már az NGM-mel való előzetes egyeztetések során bebizonyosodott számukra, hogy a gyakorlati megvalósítás messze elmarad a várakozásaiktól.
Ennek a tagcégeknek kiküldött hírleveleikben többször is hangot adtak, kiemelve például: az, hogy hiányzott a valós verseny a felügyeleti szolgáltatói pályázaton, a nyertes társaság monopolhelyzetét eredményezi, ebben a pozícióban pedig a nyertesnek „semmilyen érdeke nem fűződik egy erős szövetséghez, sőt, minden egyeduralkodó cég elemi érdeke a szövetségek leszalámizása”. Nyíltan leírták, mindent meg fognak tenni, hogy újabb felügyeleti szolgáltató piacra lépését segítsék elő – noha magát e státuszt is értelmetlennek látják.
A célkitűzésük nem járt sikerrel, a változtatás bevezetését követően pedig a MIÁSZ akkori elnöke, Szöllősi Balázs egyből lemondott posztjáról – igaz, lemondását nyilvánosan nem indokolta meg.
Számok, amelyek térdre kényszerítik a kicsiket
A Magyar Posta, egyedüli versenyzőként, eszközönként havi 5 ezer forint plusz áfa hatósági áron szabta meg a szolgáltatási díjat. Ez olyan, mintha egy étteremnek minden egyes asztalához külön online pénztárgépet kellene biztosítania, annak minden fix költségével együtt. Akkoriban egy átlagos bolti pénztárgép havi díja 1 ezer forint plusz áfa körül mozgott – milliós forgalmak mellett. Ezzel szemben egy automatánál nem volt ritka a havi 5-10 ezer forintos összforgalom. Nem csoda, hogy a gépek 30 százaléka azonnal eltűnt a piacról, a kisüzemeltetők pedig sorra hagytak fel tevékenységükkel.
Íme az AFE-egységek jelenlegi költségei:
- AFE egység: 155 ezer forint + áfa / darab.
- Postázás: 3 ezer forint + áfa.
- Telepítőkészlet (kábel): átlag 8375 forint + áfa / darab.
- Havi felügyeleti díj: 5 ezer forint + áfa / egység (egyszer próbálták emelni, de a felháborodás miatt inkább minden mást drágítottak meg).
- AFE beszerelési/átszerelési díj: 27 900 ezer forint + áfa / alkalom.
- Éves felülvizsgálat: 25 550 forint + áfa / alkalom.
- Kiszállás: 14 900 forint + áfa / alkalom.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyetlen automata felszerelése, azért, hogy a NAV lássa a bevételt, 194 275 forint + áfába kerül, a fenntartása pedig évente további 85 550 forint + áfa, ha minden simán megy. Mindez egy átlagos, 60 gépes mikrovállalkozásnak (3 éves amortizációval számolva) évente több mint 9 millió forint + áfájába kerül.
Ez gépenként havi nettó 12,5 ezer forint pluszköltség. Így, 30 százalékos árréssel számolva, egy gépnek közel bruttó 53 ezer forintos forgalmat kell produkálnia csak azért, hogy ezt az adatszolgáltatást kitermelje.
És hol van még a munkabér, az üzemanyag, az autók fenntartása és a rezsi? Ilyen terhek mellett várják el a nagy cégek, hogy bruttó 140-150 forintért adjuk a frissen darált és főzött kávét. Ez havi szinten 350-380 eladott kávét jelent gépenként, csak az AFE költségek fedezésére… Ezt kell figyelembe vennünk, amikor valaki ajánlatot kér tőlünk, és sok esetben ezért kell egy kisebb cég ajánlatkérését helyből visszautasítanunk.
Havi 350-380 kávé soknak számít, 20 munkanapos hónap mellett majdnem napi 20 adag kávét jelent csak azért, hogy az AFE-díjakat fedezni tudjuk. Több olyan automatánk van, amiben nincs ekkora forgalom, mivel egy nagyobb cégnél elvárás, hogy az irodai dolgozók pihenőjébe is helyezzünk ki gépet, ne csak a termelésbe. Általában ezek az irodai gépek veszteségesek, ugyanis legtöbb esetben a szellemi dolgozóknak a munkáltató asztali darálós kávéfőzőt is biztosít, értelemszerűen a legtöbben inkább ezt használják, mivel ingyenes.
A hatályos jogszabály szerint ráadásul azon cégeknek, melyek létszáma meghaladja a 10 főt, az éves nettó bevételük vagy a mérlegfőösszegük pedig az egymilliárd forintot, lehetővé teszik az egyedi megállapodásokat a felügyeleti szolgáltatóval, míg a kicsik erre nem kapnak lehetőséget. Vagyis
a globális szereplőket segítik, a legkisebb üzemeltetőket pedig hátrányosan megkülönböztetik.
Ellenőrzésnek sovány, de annál drágább
Az AFE beszerelését általában mi végezzük el, a szervizes csak távolról jóváhagyja, majd jön a nettó 27,9 ezer forintos számla. Ha használt AFE-t veszünk (a sok feladott tevékenység miatt bőven van a piacon), a beszerelési díjon túl azonnal fizetni kell egy felülvizsgálatot is. Régebben a felülvizsgálatnál még adtak a látszatra: plombáltak és teszteltek, ma már csak egy RFID matricát olvasnak le, ki sem nyitják a gépet, csinálnak egy tesztvásárlást és fotót a gépről (kívülről!), és küldik a nettó 25 550 forintos számlát. Ha egy elakadt pohár miatt nem tudnak tesztelni, természetesen kiszámlázzák a 14 900 forintos kiszállást.
A hatályos rendelet 49. §-a szerint azonban felülvizsgálatnál ellenőrizni kellene a csatlakozások sértetlenségét, az AFE akkumulátorának állapotát, ezeket nyilván csukott ajtó mellett nem tudják megtenni. Minden esetben jegyzőkönyvet is kellene, hogy készítsenek, ilyet talán 2019-ben kaptunk utoljára. Ezeket a hiányosságokat csak azért nem kérjük számon, mert nem akarunk kiszúrni sem magunkkal, sem a már így is túlterhelt Datrak-szervizesekkel.
Éveken át próbálkoztak az úgynevezett „kulcsos felülvizsgálattal” is. Ez azt jelentette volna, hogy fix kulcsot adunk a szervizeseknek az automatáinkhoz, hogy a jelenlétünk nélkül bármikor kinyithassák őket és belenyúlhassanak a gépbe. Olyan automatákról beszélünk, amikben adott esetben több százezer forint készpénz van bankjegyekben. Természetesen ehhez soha nem járultunk hozzá, sőt, jelentős költségünkbe került, hogy minden automatánkhoz teljesen egyedi kulcsot csináltassunk a biztonság érdekében.
A legdühítőbb a kettős mérce: az élelmiszer-automatákba kötelező az egység, de a parkolóautomatákba, önkiszolgáló autómosókba, gyerekjáték-automatákba vagy jegyautomatákba nem kell.
A Datrak-monopólium szorításában
Hogy kik profitálnak ebből, arról korábban a HVG írt. Csak egy páros kapott engedélyt AFE-forgalmazásra, a Magyar Posta és a Sagemcom nevű cég, melyet a francia tulajdonosok mellett a kormányfői vő, Tiborcz István korábbi cégtársa, Dubi Zoltán vezet.
https://hvg.hu/360/20200430_Blokkolja_a_kormany_a_maszkarusito_automatak_kihelyezeset
Az AFE-jükhöz a korábban Garancsi István, ma pedig a 4iG Nyrt. többségi tulajdonában lévő Mobil Adat Kft. nyújtja a távközlési szolgáltatást, a Sagemcom alvállalkozói között pedig korábban felbukkant az a MobilSign Kft., amelytől Rogán Antal az elhíresült találmányának hasznosításáért szokott díjat kapni. Az engedély megszerzéséhez szükséges műszaki tanúsítványokat pedig 2019 tavaszáig csak a szintén Rogán Antalhoz köthető Hunguard Kft. adhatta ki.
2019-ben még akadt egy cég, a Tekinvest, amely szolgáltatási engedélyért folyamodott, melyet az év augusztusában meg is kapott, de a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat másfél hónappal később visszavonta tőle a telephelybiztonsági tanúsítványát, majd az engedélyt is visszavonták. Ugyanígy járt a Tekinvest technológiáját használó Meriden Kft. is.
A Magyar Posta 2019 végén kiszervezte a felügyeleti szolgáltatási tevékenységét az MPF Felügyeleti Szolgáltató Kft. nevű leányvállalatába, amely egy éven belül átkerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. 2021 elején nevet is váltott, ők lettek a Datrak Kft..
Hirtelen már nem volt fontos a 2000 fő feletti iroda, sőt, tudomásom szerint fizikai ügyfélfogadásuk sincs, és a telefonos ügyfélszolgálat is csak napi pár órában érhető el.
Az egész rendszerben a legfőbb probléma az, hogy az állam monopolhelyzetbe hozta a Datrakot, aki úgy módosít egyoldalúan a szerződésen és az árjegyzéken rendszeresen, hogy nekünk, mint szerződő félnek, nincs beleszólásunk. Hiszen az AFE egységek használata kötelező. Több próbálkozás is volt, hogy valaki versenytársként megjelenjen, de, mint az idézett HVG-cikk írja, állami és hatósági szinten minden esetben ellehetetlenítették az indulásukat is.
Magyarosítás, magyar módra
Az AFE egységek valójában egy horvát cég, a Televend eszközei, azzal az apró változtatással, hogy nem pirosak, hanem zöldek lettek (a Magyar Posta színeihez igazodva). Többször próbáltam a Televendtől közvetlen ajánlatot kérni, hogy összehasonlíthassam a Datrak áraival, de nem kaptam választ.
Maga a Televend egyébként egy nagyszerű és sokoldalú vending management rendszer lenne. Az adatszolgáltatáson túl olyan funkciókkal rendelkezik, mint az integrálható bankkártyás fizetés, a QR-kódos fizetés, az érintésmentes applikációs vásárlás vagy a kedvezményrendszer biztosítása. Alkalmas a töltések és az árukészlet valós idejű ellenőrzésére, sőt AI-támogatott útvonaltervezésre is. Vagyis mindenre, amire egy vendingszolgáltatónak szüksége lehet.
Ha ezt a rendszert egy az egyben megkaptuk volna a Datraktól, szerintem elfogadtuk volna a piaci ár feletti árszínvonalat is. Ehhez képest a magyar „fejlesztő cég” megpróbálta magyarosítani a felületet, aminek az lett az eredménye, hogy az egész rendszer mindenhol bugos és használhatatlan. Az eszköz a NAV felé történő adatszolgáltatáson túl valójában semmire sem alkalmas, nem működik megbízhatóan, és látszólag a fejlesztők is dilettánsak.
A magyarosított felület ugyancsak hatalmas, utólag feleslegesnek bizonyult többletköltséget jelentett számunkra. Az összes automatánk és érmevizsgálónk fizetési protokollját átállítottuk MDB-csatlakozásúra. Ez az átállítás tette volna lehetővé, hogy az AFE egység ne csak kényszerű adóügyi eszközként, hanem telemetriai rendszerként is működjön. Szisztematikusan mindent kicseréltünk és átalakítottunk, hatalmas összegeket fektetve a modernizációba, majd kiderült: hiába, mert
az AFE egységek magyarosított szoftvere egyszerűen nem alkalmas arra, hogy ezeket a funkciókat megbízhatóan ellássa.
Vannak olyan típusú automaták is, amikkel az egység nem képes megfelelően együttműködni, és megoldani sem próbálják a problémát. Esetleg kérhetünk egyedi fejlesztést, de ennek is komolyan megkérik az árát, a jelenlegi díjszabás alapján ez nettó 37 ezer / óra. De március 2-tól megjelent az ÁSZF-jükben egy kompatibilitási tesztelés nevű tétel is, 300 ezer forint / automata áron.
További súlyos gond, hogy a Datrak a szerződése szerint akár 3 napot is várhat, mire megkezdi a hiba kijavítását, ugyanakkor egy AFE egység meghibásodása teljesen blokkolja az automata működését. Mivel mi a versenyképesség érdekében a saját szerződéseinkben 4 órás javítást vállalunk, a Datrak miatt kényszerülünk szerződésszegésre. Az elmaradt haszon egy nagyobb forgalmú gép esetén 2-3 nap alatt a 150 ezer forintot is elérheti, nem beszélve arról a veszteségről, amikor a nem működő gép miatt a rövid lejáratú szendvicseinket is ki kell dobnunk.
A bejelentési procedúra pedig egy bürokratikus rémálom: NAV (Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram – ÁNYK), Datrak (Felügyeleti Szolgáltató Kezelő Rendszer – FSZKR), adatok újra-felvitele, beüzemelési kód igénylése a NAV-tól (megint ÁNYK), beüzemelési igény a Datraknál, majd újabb NAV változásbejelentő (még egy kör ÁNYK), hozzájárulási nyilatkozatok... Külön folyamatábrát kellett készítenünk hozzá, hogy követni tudjuk a folyamatot. Egyetlen gép cseréje is kálvária. Egy külön munkatárs kellene csak ennek a rendszernek a menedzselésére, nem véletlen, hogy a könyvelők sem vállalják.
És ha véletlenül elcsúszol egy számlával, vagyis nem fizeted be határidőre, nem gond: 25 ezer forint Ft + áfa az ára a Fizetési figyelmeztető Felügyeleti Szolgáltató általi megküldése „szolgáltatásnak”. Egy üzenetküldésnek.
Fejetlenség a Datrakon belül is
A szakmában az a hír járja, hogy a Datrakon belül is fejetlenség van, ami tovább nehezíti a helyzetet. Decemberben állítólag többen felmondtak, miután sikerdíjassá akarták tenni a szervizesek fizetését.
Ennek köszönhetően vannak üzemeltetők, akik heteket, hónapokat várnak arra, hogy telepítse valaki az AFE eszközt a gépükbe. Tudok olyan üzemeltetőről, akinek nincs jelenleg dedikált szervizes elérhetősége, tehát azt sem tudja, kihez forduljon ilyen ügyben. De ne menjünk messzire, mi is egy hónapja várjuk, hogy az egyik automatánkat be tudjuk üzemelni (pontosabban AFE-val ellátni), ugyanis valamilyen a Datrak FSZKR rendszerében lévő bug miatt nem sikerül telepítési igényt leadnunk, hiába „dolgozik rajta” a Datrak support csapata.
Az automatákat a Datrak szervizeseknek az üzemeltető által (automatánként!) feltöltött leírás alapján kellene megtalálniuk (például: „az F épületben a gömbszerelde lépcsője alatt”). Ha ez nem sikerül nekik, vagy az üzemeltető elfelejti feltüntetni, hogy belépőkártya nélkül nem tud bejutni, esetleg időközben változik meg a beléptetés szabálya, az mind sikertelen felülvizsgálatnak minősül, amiért az üzemeltető újabb 14,9 ezret fizet.
Az ügyintézés a kommunikációban sem zökkenőmentes. Egyszer próbáltam a termékeket tömegesen importálni az AFE felületén. A leírásnak megfelelően, letöltöttem a sablont, feltöltöttem, CSV fájlként, ahogy kérték. Nem működött, erről küldtem nekik hibajelentést (2024.június 17-én). Válasz 3 nappal későbbi felszólításunkra: „A jelzett hibát továbbítottuk az Illetékes kollégák felé, a vizsgálat folyamatban van.” Június 27-én újabb üzenetet küldtem, hogy meddig várjunk a válaszra, erre július 2-án a következő érkezett: „Kollégáink az ékezetes karakterek kezelésével kapcsolatban találtak problémát. A hibát továbbítottuk fejlesztőink részére, azonban várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe a funkció teljeskörű javítása.” Július 10-én ismét írtam nekik, hogy ékezetek nélkül megoldottam, sikeres volt a feltöltés, mégsem látszik egyik termék sem. Nem jött válasz, július 16-án újra emlékeztettem őket, hogy várom a választ, majd 2 nap múlva érkezett is: „A hibát továbbítottuk fejlesztőink részére, azonban várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe a funkció teljeskörű javítása. A javításig szíves türelmét kérjük.”
Azóta is várjuk, így 2026 áprilisában.
Ezt egyébként már 2022-ben is kérdeztem tőlük, akkor a következő választ kaptam: „Sajnos a termékek importjára nincs lehetőség.” A funkció persze ott volt a felületen, hiszen amit látunk, az részben az eredeti Televend felülete.
A be nem tartott ígéret
Korábban ígérte a Datrak, hogy az 50 AFE egységgel rendelkező cégek részére külön tanfolyamot indítanak, hogy az üzemeltető saját szervizese is elvégezhesse a cseréket vagy telepítéseket, ne kelljen az ő szervizesükre várni. Többszöri kérdésünkre sem kaptunk választ az elmúlt évek során arra, hogy ennek mi a módja. Egy 2021-es válaszukat idézem:
Köszönjük megkeresését. Tájékoztatjuk, jelenleg szerelési megállapodás kiadására nincs mód, amint változás történik, tájékoztatni fogjuk Önt.
Ilyen értesítés azóta sem jött, ám március közepén ismét érdeklődtem az esetleges tanfolyami lehetőség iránt. Erre két héttel később azzal válaszoltak, hogy a Datrak jelenleg nem tud új szerelési jogosultságokat kiosztani, azt és a kapcsolódó oktatást határozatlan időre minden üzemeltetőnek felfüggesztették.
Kétmilliós kár, lepattanás a NAV-ról
Felelősségvállalás nincs. Amikor egy a Datrak mulasztásából elmaradt firmware-frissítés miatt (2024-ben még az eredeti, 2018-as verzió futott rajta) egy gépünk hat hónapig bizonyos gombkombináció mellett egyszerre adta ki a terméket és adta vissza a bedobott pénzt, milliós kárunk származott. A frissítés elmaradása miatt ráadásul a gép lényegesen magasabb forgalmat is mutatott a valósnál – mi ezt vallottuk be a NAV felé, és ez alapján fizettünk áfát.
Amikor ezt levélben levezettem a Datraknak, ők visszakérdeztek: miért nem vettük észre hamarabb, és miért nem szóltunk? Azért, mert a rendszerük alkalmatlan bárminemű ellenőrzésre, így kénytelenek vagyunk dolgozóinkat és a bevételeket manuális úton ellenőrizni. És ez sajnos bizony 4-5 hónapos csúszást is jelenthet.
Az AFE ráadásul nem minden géppel teljesen kompatibilis. Vannak olyan automatáink, amelyeken nem lehet beállítani, hogy egyes rekeszekben milyen termékek vannak, így nem lehet különbséget tenni az eltérő áfakulcsú termékek között sem. Ezeknél az automatáknál a NAV csak a befolyó összeget látja, és ezért automatikusan minden termékre a 27 százalékos áfát számolja, akkor is, ha annak az áfája csak 18 százalék lenne, így elkerülhetetlenül többletáfa-fizetésre kényszerülünk.
Emiatt az elmúlt évek során óriási többletáfát fizettünk be, 2021 és 2024 között összesen 776 487 forintot. Ugyanebből az okból kifolyólag a DRS (palack betétdíj) sem követhető 100 százalékos biztonsággal. Ezeknél az esetekénél (ahol nem tudunk terméket beállítani) 0 százalékos áfával „vásároljuk a DRS-t” és 27 százalékos áfával adjuk el.
A közel kétmilliós kárunkkal és a Datrak ahhoz kapcsolódó felelősségével megkerestem a NAV-ot. Azt válaszolták, hogy pereljük be Datrakot polgári úton, ha akarjuk, mert ők nem tudnak segíteni. Ugyancsak megkérdeztem az adóhivatalt, hogy ha kizárólag bankkártyás fizetést teszünk lehetővé az automatán (ami számukra teljesen átlátható és követhető), elhagyható-e az AFE. A válasz röviden: nem. Más nyugati országokban egyébként e-nyugtával ezt a kérdést egész kényelmesen és költséghatékonyan meg szokták tudni oldani.
Összegzés
Mindezek után mégis fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a kiállás nem a Datrak szervizesei ellen szól. Tapasztalatom szerint ők lelkiismeretesen, sőt sokszor erejükön felül végzik a munkájukat. A kritika magát a rendszert illeti: azt a logikátlan és profitéhes struktúrát, amit a fejünk felett dolgoztak ki, és amivel kisvállalkozók tömegét lehetetlenítették el. Egy alkalommal az egyik AFE-szervizes megemlítette, hogy ügyesen csináljuk, ha még mindig működni tudunk, ugyanis ők azt látják, hogy a kis üzemeltetők sorban fejezik be a működésüket.
A Datrak jelenleg versenytárs nélkül működik, amit a NAV-tól kapott levelem is alátámaszt. A piaci verseny ösztönző ereje nélkül azonban a szolgáltató nem érdekelt a fejlesztésekben vagy az ügyfélélmény javításában. Mivel nincs alternatíva, a piac kénytelen elfogadni az általuk kínált megoldásokat, ami hosszú távon az innováció teljes hiányát eredményezi.
A legbosszantóbb az egészben, hogy ott van a gépünkben egy eszköz, amiért vagyonokat fizetünk, és ami eredeti állapotában megoldaná minden gondunkat. De mivel a „magyarosított” verzió használhatatlan, kénytelenek vagyunk egy második havidíjas eszközt (bankkártya-terminált) venni, és jelenleg egy harmadik telemetriás eszköz fejlesztésén dolgozunk, közel 20 millió forintos beruházás mellett, hogy végre lássuk a saját adatainkat. Problémáink nem egyediek, az ágazat kisvállalkozásai évek óta ilyen körülmények között kénytelenek működni – már azok, amelyek még mindig nem húzták le a rolót.
A szerző egy vendingautomatákat üzemeltető mikrovállalkozás ügyvezetője.
