Minden forradalomnak, a fülkeforradalmaknak is megvannak az emblematikus helyszínei. Ahogy 1848-nak a Múzeumkert és az azóta lebontott Pilvax, 1956-nak a Fidesz által nemrég lebontott Rádió-székház, a mostani rendszerváltásnak kétségtelenül a Karmelita, a propaganda- és a belügyminisztérium épülete lesz az.
Mindezt elsősorban Magyar Péter teremtette meg.
Már azzal a gesztusával, hogy azt mondta, nem költözik be a Karmelitába és azzal, hogy „megnyitotta a nép előtt” a hatalom titkos, urizáló palotáját. Először virtuálisan, az emlékezetes éjszakai tárlatvezetésével, amikor tévedhetetlenül megtalálta azok legbicskanyitogatóbb, legrongyrázósabb helyeit – most pedig fizikailag is. Elsőként a sajtó járhatta be az épületeket, aztán pedig az a kétezer ember, aki regisztrált a pillanatok alatt betelt sétákra, de Magyar Péter mindenkit megnyugtatott: lesznek még katasztrófatúrák.
Miért ne lennének, hiszen ezzel a gesztussal alkothatja meg a romlott, műkincsekkel telehordott, díszes termekben márványasztalok mellett dőzsölő, a város fölött a népre lenéző bukott hatalom képét.

De tényleg ezt mondják ezek a házak? Frissiben el is oszlathatjuk a most alakuló történelmi tévhitet, mert valójában nincs ezekkel az épületekkel és berendezésükkel semmi különösebb baj. Ha egy nyugalmasabb pillanatban szembesültünk volna velük, valószínűleg nem rázna meg az élmény. De épp erről van szó, hogy nem tehettük. Menjünk szépen sorjában.
Karmelita, a hetvenes évek kastélymúzeuma
Eddig se értettem a Karmelita-projektet, most még kevésbé. A 18. századi kolostorépület eredetileg is érdektelen, jelentéktelen volt, amit aztán évszázadok alatt toldozgattak-foltozgattak: volt kaszinó, színház, raktár, hivatal. A templomtéren és a refektóriumon kívül nincs nagyobb tér, ezek sem különösebben reprezentatívak, díszesek, különösen azért, mert szinte semmi nem maradt meg belőlük eredeti formájukban.
Talán csak a refektórium freskói, amelyeket viszont Orbánék lemeszeltek, mert vagy nem akarták megvárni a restaurálást, vagy akkor épp az épület puritánságával akartak tüntetni. Ami éles ellentétben állt a közpénzpazarló, feudális struktúrákat építő hatalom szellemével.
Tényleg puritán lett a Karmelita, most magunk is láthattuk.
