A hitelezők kijátszásának szándékát feltételezi és ezért perre készül a Belvárosi Zrt. az MNB alá tartozó felszámoló és az MFB-csoport kooperációjában zajló vagyonmentés kapcsán. Amit az állami szervezetek menteni akarnak, az 12 milliárd forintnyi egykori uniós forrás csekély maradéka, ami eredetileg a kis- és középvállalati szektor finanszírozására szolgált. Még 2018-ban 200 milliárd forintos keretet nyitott az MFB a vállalkozásoknak „a gazdaság újjáépítésére”.
A konkrét hitelezést pénzügyi vállalatok végezték, amelyeket az állami bank refinanszírozott. Egyikük az Arthur Bergmann Hungary Pénzügyi Zrt., a mostani AB Financial Team volt, amely tönkrement. A kisvállalkozásokkal szembeni követeléseit pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a névérték ötödénél is olcsóbban eladta az MFB-csoportnak – ezt tartja fedezetelvonó manővernek a milliárdos követeléssel bíró Belvárosi Zrt. És miután hiába emelt kifogást ellene, perre készül.
Ezt a temérdek pénzt kontroll nélkül, nem épp a gazdasági fejlődés javára folyósították. Ám a felelősök felkutatása helyett a történtek elsimítása zajlott. Nyilván azzal a céllal is, hogy
mire az MFB ilyesféle ügyeit átvilágítják, már semmit se lehessen tenni.
A kormányváltás előtt bőven volt idő arra, hogy kifundálják ennek a módját.
Újmódi pénzosztás
Zömmel új kormányzati tisztségviselőket nevezett ki június 11-étől az alapító, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) az állam fejlesztési bankja, az MFB élére. A vezércserékre azért volt szükség, mert az MFB kardinális szerepet kap az uniós források kihelyezésében a vállalkozói szféra számára. A korábbi vezérigazgató, a miniszteri biztosként és a Posta Biztosító vezetőjeként is ismert Kovács Zsolt helyére a jegybanki múltú Gerendás János került, akitől a miniszter átlátható és költségtakarékos működtetést vár.
Az igazgatóságból öt tagot hívtak vissza, köztük Zsámboki Zoltánt, aki azonban vezérigazgató-helyettes maradt. Új tag Fábián Ágnes Margit, Tótth András és Dercsényi György. Fábián a Henkelnél volt felső vezető, most a tárca gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára, Tótth energetikai államtitkár, Dercsényi pedig kisvállalkozás-finanszírozási nagybanki tapasztalattal érkezett. A felügyelőbizottság három visszahívott tagja helyére Zolnay Juditot, Grenczer Balázst és Zimmer Mátyást nevezték ki. A biztosítói és magánnyugdíjpénztári szektorból ismert Zolnay a GEM külgazdaságért és turisztikáért felelős államtitkára, a korábban a belügyi tárcánál, majd a Richter gyógyszercégnél jogi feladatokat ellátó Zimmer a közigazgatási államtitkára, az Erste jogászaként és a bankszövetség jogi szekciójában dolgozó Grenczer pedig a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
Az új vezetőkre vár az is, hogy átvegyék azoknak a magántőkealapoknak a menedzselését, amelyekbe az elmúlt években az MFB 700 milliárd forintnál is több közpénzt pumpált, jórészt átláthatatlan módon. A vezető testületek új tagjainak megbízatása ugyan öt évre szól, és nem is rúgtak ki mindenkit (igazgatósági tag maradt például Adorján Richárd, a korábbi PM költségvetését felelős helyettes államtitkára), ám az őszre ígért új MFB-törvény hatálybalépése után lehetnek még változtatások.
A kormány három minisztere beszélt arról, mihez is kezdenek a most felszabaduló EU-pénzekkel. Jut a HÉV és a vasút fejlesztésére, a villamoshálózat bővítésére, egyetemi kutatásra, kkv-knak vagy bérlakásépítésre is. Közben a kormány felülvizsgálja az otthon startos megaprojektek kivételező rendeleteit.