Fogd meg a söröm: a Tisza könnyen túllőhet a célon a vagyonvisszaszerzési hivatallal

Miért nem a rendes ügyészség átfogó rendbetételével lehet megoldani a vagyonvisszaszerzés és -megtartás ügyét? Akármennyit morfondíroztam ezen, őszintén nem tudom mással indokolni, mint azzal, hogy politikailag jobban hangzik egy új, nagy és erős intézmény.

A tétlenkedő ügyészségre egy példátlanul izmos, párhuzamos vádhatóság létrehozásával válaszolna Magyar Péter. Visszaüthet-e mindez, és szükséges-e egyáltalán megduplázni az ügyészséget?

A keddi nap az utolsó, amikor társadalmi egyeztetés keretében észrevételt lehet tenni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvénytervezethez. Nem könnyű feladat, hiszen hosszú, komplex szabályozásról van szó.

Az e heti Közlönyben ezért három általános kérdésre keresek választ, amelyek segítséget nyújthatnak a leendő hivatal megértéséhez:

  1. Hol helyezkedik majd el az államszervezetben?
  2. Hogyan és mivel fog foglalkozni?
  3. Milyen hátulütői lehetnek?

Kategorizálás

Az első kérdés, hogy egyáltalán micsoda lenne az NVVH: erre leginkább az Alaptörvény 17. módosításának javaslata adhat magyarázatot, amelyet a hivatal törvénytervezetével egy napon tettek közzé a kormány honlapján. Eszerint az NVVH létrehozatalát megalapozó alkotmányos szabályok az Alaptörvény közpénzekről szóló fejezetében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szabályainak ölelésében kapnának helyet (így újfent lenne 42. cikk, amely 2013 októbere óta üresen állt, miután a PSZÁF [Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete] funkcionálisan beolvadt az MNB-be).

Az tehát egyértelmű – és nem is lehet túl meglepő –, hogy az NVVH-nak hatáskör szempontjából a közpénzekhez lenne köze. Az NVVH „független, kizárólag törvényben meghatározottak szerint, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el”. Státuszát tekintve így leginkább az ÁSZ-hoz hasonlítana, amelyet egyszerűen független – kizárólag a parlamentnek felelős – állami szervként lehet aposztrofálni.

A független, parlamentnek felelős szervek egy analógiával élve olyanok, mint a nagyon alacsony szinten futó programkódok: meglehetősen közel, egyetlen közvetítőre vannak a hardvertől, vagyis a választópolgároktól. Ez a közvetítő maga az Országgyűlés.

Az NVVH szervezetének és működésének részletszabályait is sarkalatos törvény tartalmazná, elnökét szintén kétharmaddal választanák (bár csupán 6 évre, és nem 12-re, mint az ÁSZ elnökét), és ugyanolyan éves beszámolási kötelezettsége lenne, mint az ÁSZ elnökének.

Dr. Frankenstein ügyészsége

A következő kérdés a funkcióra vonatkozik: az NVVH röviden mindent és mindenkit vizsgálhatna, aminek és akinek a közpénzekhez köze van. A hivatal eljárástípusai lépcsőzetesen épülnek egymásra, azaz minél komolyabb egy ügy, annál erősebb eszközökhöz lehet nyúlni, egészen a büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezéséig és akár a vád képviseletéig bíróság előtt. Kicsit olyan, mintha rengeteg, külön-külön is kivételesen erős jogkört gyúrtak volna össze a kodifikátorok, és most várnának a villámcsapásra, amely végre életre kelti a teremtményt.

Hozzászólások