Tényleg szörnyű lépés volt a dotkomlufi csúcsán vásárolni?
És mi várható az AI-korszak elején? // Ismét új prémium hírlevelet mutatunk be a hvg360 előfizetőinek, ezúttal az OTP Global Markets szakértőitől. A Befektetésekről – alfától az omegáig kéthetente érkezik.
A híres, magyar származású tőzsdeguru és szakíró, André Kostolany óta tudjuk, hogy a tőzsdék úgy szaladnak néha előre – vagy éppen maradnak le a reálgazdasági folyamatoktól –, mint ahogy a kutya is szaladgál az őt sétáltató gazdája körül. Bár a póráz néha megfeszül egyik vagy másik irányba, a gazda (jelen esetben a reálgazdaság) lassabb tempója mentén, egy hosszan tartó séta alatt végül csak a kutya előre fog haladni (jelen esetben a részvénypiac).
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy éves átlagban a fejlett részvénypiacok 9% körüli eurós hozamot tudtak biztosítani az elmúlt húsz évben annak, aki végig befektetve tartotta megtakarításait (sőt, még akár hosszabb időtávon is az MSCI World index alapján). Aki 2006-ban fektetett be 100 ezer eurót, mostanra közel 600 ezer euróval számolhat.
Persze eközben a hullámzásokról is lehetett spekulálni – ennek az ára leginkább az idegrendszerünk terhelésében mérhető. Számos, 20% feletti hozamot biztosító év is akadt, miközben körülbelül tízévente nagyobb pofonokba is bele lehetett szaladni. Voltak évek, amikor ideiglenesen befektetéseink harmada, vagy akár még nagyobb része egyszerűen elégett. Ilyen szempontból a 2000-es évek eleje kifejezetten embert próbáló időszak volt, hiszen a technológiai lufi csúcsán befektetett pénzünk 2003-ban, majd 2009-ben is csak a felét érte.
Türelem, rózsa
Tényleg ennyire szörnyű lépés volt a csúcson vásárolni? Ha türelmesek tudtunk maradni, akkor egyáltalán nem. Még akkor is, ha a dotcom őrület csúcsán fektettünk be, 2013-ra – úgy, hogy itt az átlagosnál jóval tovább kellett várni –, az egyenleg rendre pozitívba fordult. Mostanra már az akkor igen rossz időzítésűnek gondolt befektetés is közel ötszörözte a tőkét, vagyis a részvénypiaci befektetéseknél is igaz: türelem rózsát terem.
Vannak persze olyan egyedi esetek, Japán például, ahol sokkal tovább tartott a visszarendeződés (a TOPIX index 1989-es csúcsát 2025-ben sikerült csak megdönteni). Olyan egyedi vállalati részvényeket is ismerünk, ahol ez soha nem történt meg, akár a befektetett tőke egészét is el lehetett veszíteni. Amennyiben azonban valaki részvények, piacok, és szektorok széles körét tartotta (például a korábban hivatkozott fejlett piaci indexet), úgy hosszabb, húszéves időtávon, jó adag türelemmel még egy kezdetben balul elsült befektetés is tudott szép hozamot generálni.
Ezt a bevezetőt mindenképp fontosnak tartottam, mielőtt rátérnénk első hírlevelünk lényegére: mit érdemes most tenni a megtakarításokkal, azon belül is a részvénypiaci befektetésekkel?
Szaladó kutya
A 2000-es évek eleji technológiai lufi csúcsát nem véletlenül említettem. Az elmúlt évek AI robbanásától fűtött tőzsdei emelkedést sokan pont ehhez az időszakhoz hasonlítják. Ez viszont láthatóan nem feltétlenül kell, hogy különösebben foglalkoztassa azt, aki tud hosszabb távban gondolkozni. Aki nem mindent egy lapra tesz fel, az kellő idő elteltével a kockázatokért cserébe végül kellően jó hozamot kaphat.
A nyitó hasonlatnál maradva: a részvénypiacokról most azt gondoljuk, hogy bár a póráz még nem teljesen feszes, de a kutya már mindenképp előreszaladt, és időszerű lenne visszatérnie. A technológiai szektorban tapasztalható túlfűtöttség, az AI-befektetésekkel kapcsolatos félelmek, az új amerikai jegybankelnök (és az ő vártnál szigorúbb üzenetei), a megemelkedett kamatemelési várakozások, a meglehetősen törékenynek tűnő amerikai-iráni „béke”, vagy az őszi amerikai időközi választás mind olyan kockázatok, amiktől a részvény befektetők megijedhetnek a következő hónapokban. Ez viszont semmi meglepőhöz nem kellene, hogy vezessen: 10%-os mértékű éven belüli esések igen gyakoriak a részvénypiacokon.
Jellemzően baj, vagyis komolyabb árfolyam zuhanás akkor van, amikor a gazda is megfordul és ellenkező irányba kezd sétálni, vagyis a gazdaság recesszióba csúszik. Ilyen esetben a kutyának is sokat kell ugyanis visszafele rohannia, hiszen nemcsak a túlfűtöttséget kell korrigálni, hanem a romló eredménytermelési kilátást is be kell árazni. Szerencsénkre jelen esetben a fejlett világ gazdaságai, élükön Amerikával, egyelőre kicsi az eséllyel mennek át recesszióba. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az AI-beruházások növekedést serkentő hatásai mellett számos országban meglehetősen támogató a fiskális politikai környezet (jelentős költségvetési kiadások mellett), és ez igen komolyt támaszt jelent.
Mégsem pukkan?
Bár némi túlfűtöttség tapasztalható jelenleg az AI-kapcsolt szegmensekben, azért lufiról beszélni talán túlzás. A világ legnagyobb vállalatai több száz milliárd dollárt költenek el éves szinten az AI-infrastruktúra kiépítésére, az ebből jelenleg legjobban profitáló félvezetőgyártók így évekre előre lekötött megrendelésekkel bírnak. Eközben éves szinten többszörösére ugrik a bevételük és profitjuk. Ha a beruházási lendület csillapodna, a félvezetők még akkor is komoly profittermelők maradhatnának.
Sőt, mi történik akkor, ha a megtérülésekről kiderül, hogy kellően magasak lehetnek. Itt nem teljesen üres .com végződésű vállalatokról beszélünk, hanem erős mérlegű és fundamentumú nagy cégekről. Lehet, hogy rövid távon valóban túlszaladtak, de aztán konszolidálódó, semmint összeomló mozgással kiheverhetik a problémát. Vagyis portfólió szinten részvényeket tartani – továbbra is – érdemes.
A fák viszont mindemellett nem nőnek az égig: vannak például aggasztó keresztfinanszírozási struktúrák, amik megtérülésével kapcsolatban egyelőre sötétben tapogatózunk. A piac elszigetelt szegmenseiben látszanak a túlfűtöttségre utaló jelek és kockázatok. Emiatt érdemes azokra a részvénypiaci régiókra és szektorokra helyezni átmenetileg nagyobb hangsúlyt, amelyek a technológiai szektor eddigi koncentrált emelkedése közben kevésbé voltak reflektorfényben – sőt a Hormuzi-szoros lezárása miatt megugró energiaárak közepette kifejezetten gyengén teljesítettek. Ezek jellemzően a ciklikusabb, méretüknél fogva kisebb szegmensei a részvénypiacoknak.
Tehát a technológiai részvények által dominált amerikai és feltörekvő részvénypiacok helyett az év második felében épp olyan régióktól várnánk jobb teljesítményt, mint – az energiaárak normalizálódása által is segített – Európa, és azon belül is a kelet-közép-európai részvénypiac.
A piacok minden nap történeteket mesélnek. Egy részvényindex, egy devizaárfolyam, az olajár vagy a kötvényhozamok mozgása önmagában is jelzés lehet, de igazán akkor válik érdekessé, ha megértjük, milyen hírekre, várakozásokra és feltételezésekre reagál a piac. Innen indul a hírlevelünk.
Kéthetente jelentkező sorozatunk nem egyszerű piaci összefoglaló és nem is befektetési tanácsadás. A célunk az, hogy megmutassuk, hogyan gondolkodunk az aktuális piaci folyamatokról: milyen adatokat figyelünk, milyen kockázatokat mérlegelünk, és milyen szempontok segíthetnek egy-egy helyzet árnyaltabb értelmezésében.
A hírlevél minden része egy aktuális piaci témát vagy dilemmát jár körül. Lehet szó részvénypiaci lendületről, kamatvárakozásokról, deviza- és kötvénypiaci mozgásokról, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullámról, nyersanyagpiaci változásokról vagy geopolitikai események piaci hatásairól. Ezek nem előre rögzített kérdések, hanem olyan témák, amelyek időről időre új megvilágításba helyezhetik a befektetői gondolkodást.
A piacokat rendszerként nézzük és elemezzük: a részvények, kötvények, devizák, nyersanyagok és jegybanki döntések egymásra ható világaként. Egy amerikai kamatvárakozás például nemcsak az amerikai piacokról szólhat, hanem a dollárról, a forintról, a feltörekvő piacokról és a kockázatvállalási hajlandóságról is. Egy olajármozgás egyszerre lehet inflációs, vállalati és geopolitikai kérdés, egy technológiai piaci történet pedig növekedési, értékeltségi és portfóliókockázati szempontból is értelmezhető.
Nem ígérünk biztos válaszokat, mert a piacokon ilyenek ritkán vannak. Amit adni szeretnénk: tiszta, szakmai és közérthető nézőpont arról, hogyan lehet a napi hírek mögött meglátni a nagyobb mozgásokat, és hogyan értelmezhetők a globális történetek magyar befektetői szemmel.
Mert a piac várakozásokból, döntésekből, tévedésekből és emberi történetekből is áll – nem csak számokból.
Mi pedig kéthetente megmutatjuk a piacot, ahogy mi látjuk.
Az OTP Global Markets szakértői Dr. Kopányi Szabolcs portfoliókezelési vezető; Sándor Dávid vezető befektetési stratéga; Sághy Balázs portfóliókezelési vezető tanácsadó; Dinnyés István advisory osztályvezető; Puzsár József szenior elemző; Szemán Ákos szenior elemző; Békési Ádám junior elemző; Dercze Zoltán advisory vezető tanácsadó; Horváth Ákos advisory vezető tanácsadó.
Nyitókép: ChatGPT
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
Az OTP Global Markets további elemzéseit itt olvashatja.
Jelen hírlevél marketing kommunikációnak minősül, a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlásnak, nem szolgálnak befektetési tanácsadásként, továbbá semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhatnak a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Jelen hírlevélben foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért, sem az e dokumentum vagy annak bármely része alapján hozott egyedi befektetési döntésért, sem azok következményeiért. Minden befektetés bizonyos kockázatokkal jár, amelyek kihathatnak a befektetési döntés eredményességére és a befektető esetleg nem olyan összeghez jut a befektetéséből, melyet befektetési célként elvárt, vagy amennyit befektetett, így akár az is előfordulhat, hogy a befektetett tőke csökken, teljes összegét elveszíti, vagy akár azon is túl keletkezhet fizetési kötelezettsége.
