A híres, magyar származású tőzsdeguru és szakíró, André Kostolany óta tudjuk, hogy a tőzsdék úgy szaladnak néha előre – vagy éppen maradnak le a reálgazdasági folyamatoktól –, mint ahogy a kutya is szaladgál az őt sétáltató gazdája körül. Bár a póráz néha megfeszül egyik vagy másik irányba, a gazda (jelen esetben a reálgazdaság) lassabb tempója mentén, egy hosszan tartó séta alatt végül csak a kutya előre fog haladni (jelen esetben a részvénypiac).
Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy éves átlagban a fejlett részvénypiacok 9% körüli eurós hozamot tudtak biztosítani az elmúlt húsz évben annak, aki végig befektetve tartotta megtakarításait (sőt, még akár hosszabb időtávon is az MSCI World index alapján). Aki 2006-ban fektetett be 100 ezer eurót, mostanra közel 600 ezer euróval számolhat.
Persze eközben a hullámzásokról is lehetett spekulálni – ennek az ára leginkább az idegrendszerünk terhelésében mérhető. Számos, 20% feletti hozamot biztosító év is akadt, miközben körülbelül tízévente nagyobb pofonokba is bele lehetett szaladni. Voltak évek, amikor ideiglenesen befektetéseink harmada, vagy akár még nagyobb része egyszerűen elégett. Ilyen szempontból a 2000-es évek eleje kifejezetten embert próbáló időszak volt, hiszen a technológiai lufi csúcsán befektetett pénzünk 2003-ban, majd 2009-ben is csak a felét érte.
Türelem, rózsa
Tényleg ennyire szörnyű lépés volt a csúcson vásárolni? Ha türelmesek tudtunk maradni, akkor egyáltalán nem. Még akkor is, ha a dotcom őrület csúcsán fektettünk be, 2013-ra – úgy, hogy itt az átlagosnál jóval tovább kellett várni –, az egyenleg rendre pozitívba fordult. Mostanra már az akkor igen rossz időzítésűnek gondolt befektetés is közel ötszörözte a tőkét, vagyis a részvénypiaci befektetéseknél is igaz: türelem rózsát terem.
Vannak persze olyan egyedi esetek, Japán például, ahol sokkal tovább tartott a visszarendeződés (a TOPIX index 1989-es csúcsát 2025-ben sikerült csak megdönteni). Olyan egyedi vállalati részvényeket is ismerünk, ahol ez soha nem történt meg, akár a befektetett tőke egészét is el lehetett veszíteni. Amennyiben azonban valaki részvények, piacok, és szektorok széles körét tartotta (például a korábban hivatkozott fejlett piaci indexet), úgy hosszabb, húszéves időtávon, jó adag türelemmel még egy kezdetben balul elsült befektetés is tudott szép hozamot generálni.
Ezt a bevezetőt mindenképp fontosnak tartottam, mielőtt rátérnénk első hírlevelünk lényegére: mit érdemes most tenni a megtakarításokkal, azon belül is a részvénypiaci befektetésekkel?
