Csingtaótól a XV. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
A baszk irodalom hírvivőjének tartják Bernardo Atxagát, aki jóval Spanyolországon túl is ismertté tette a varázslatos és egyedi Baszkföld egyszerre mitikus és reális világát.
Spanyolnak baszk, baszknak spanyol
– valahogy így lehetne jellemezni Bernardo Atxagát, a modern spanyolországi irodalom egyik kiemelkedő alakját, egyben a mai baszk literatúra legjelentősebb képviselőjét. A 75 éves Atxaga minden idők legolvasottabb baszk szerzője, műveit baszk nyelven írja, majd többnyire ő maga, illetve felesége fordítja spanyolra. A nemrég magyarul is megjelent Obabakoak című könyve pedig az utóbbi évtizedek baszk irodalmának első számú alkotása, több mint húsz nyelven adták ki, és nemzetközileg is sikerszerzővé tette Atxagát.
A legendák és mondák világába vezet az 1988-ban írt Obabakoak, amelyet képzeletbeli és valóságos lények, különleges emberek népesítenek be, és amelyben a realitás a fantáziával keveredik. Ez olyan stílus, amelyet a kolumbiai García Márquez Száz év magány című regénye óta mágikus realizmusnak neveznek, és minden latin-amerikai és spanyol író számára megkerülhetetlen ihlet, forrás és minta. Atxaga történetei azonban nem az egzotikus dél-amerikai, hanem a szintén rejtélyes és a nagyvilágban kevéssé ismert Baszkföldön peregnek.
Az Obabakoak műfajilag nehezen besorolható, regény vagy novellafüzér – talán inkább mindkettő. Maga a szerző a könyv elején így határozza meg:
történetek Obabából,
azaz egy Obaba nevű, kitalált baszkföldi hegyi faluból. Ahol varázslatos, hihetetlen dolgok történnek, különös alakok jelennek meg és tűnnek el.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.