Viszonylagos biztonság és súlyos nélkülözés egyszerre jellemzi az afgán Talibán második emírségét. A világtól elzárt társadalomban romokban az oktatás, és tombol a vallási fanatizmus.
Az amerikai nagykövetség üres épületével a háttérben páncélozott járművek felvonulásával, zászlókkal és transzparensekkel ünnepelte az afganisztáni Talibán a győzelem napját. Ez a tálibok számára augusztus 15-e, amikor elfoglalták a fővárost, Kabult, az utolsó amerikai katona pedig – két évtizednyi háborúzás után – 2021. augusztus 31-én hagyta el az országot, s ez a kivonulás napja.
Sziradzsuddin Hakkani belügyminiszter az ünnep ötödik évfordulójára közzétett videóüzenetében a tálibok visszatérését „az erkölcsnek, a bátorságnak és az isteni segítségnek” tulajdonította.
Az afgán menekültekről tárgyalnának a tálibok az EU-val. A találkozó miatt sokak szerint normalizálódna egy olyan rezsim, amely az elmúlt években folyamatosan nyirbálta a nők jogait.
Ha ennek a „szentháromságnak” a támogatása valamiben kitartott, akkor az leginkább a békének és a tálib rezsim meglepő stabilitásának a megteremtése. Afganisztán nem süllyedt újabb polgárháborúba, a lakói mintha belefáradtak volna a hosszú évtizedekig tartó harcokba. Az amerikai megszállás alatt gyakran öngyilkos robbantásokra felriadt városok viszonylagos nyugalmat árasztanak, és mint egy volt kormánytisztviselő fogalmazott,
ez a második nyár, hogy Kabul több részén újra csiripelnek a madarak.
Manapság ritkán nyilvánul meg ilyen hosszú szövegben a volt kormányfő.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
