A hétfő este, karján feleségével kamerák kereszttüzében lépkedő volt kulturális miniszter Budapestről tett spontán állítása jobban írja le az előző rendszer valósághajlító hatalmát, mint aznap bármi más.
Csak a kezemet figyeljék, mert csalok
A Fidesz hétfőn újra olyasmit kísérelt meg előadni a parlamentben, ami túl sokáig kiválóan ment neki: valóság-varázslást. Hankó Balázs készült őrizetbe vételének napjára: hamis valóságot kreálni, majd azt szórakoztatóan előadni, munka. A kraft viszont látványosan elfogyott. A főnök már megint elrepült meccsre – meg abortuszellenes tüntire –, nehézsúlyú barátok sehol. A Hankó-előadás legvégére nem maradt más, mint pusztító giccs, önfeledt dadaizmus, egy kínos ölelés és egy kis gagyi.
Beszédének tagolt felolvasása és családjának véres kardként felvonultatása helyett Hankó spontán pillanataiban azért maradt, aminek köze lehetett a valósághoz. Így alakult például az autós jelenet, ami megérdemelten viszi a prímet, és őszintén remélem, készül belőle triptichon, operett, falikárpit vagy legalább élő szobor. Egy, az örökkévalóságba kevésbé kívánkozó spontán pillanatnak viszont az este legsúlyosabb mondatát köszönhetjük.
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, aki társulatok, alkotók, művészek éveket meghatározó lehetőségeiről dönthetett, miközben épp a parlamentből navigált az ügyészség felé, azt mondta: „Azért ha megnézitek milyen gyönyörűen megépítettük ezt a fővárost és felújítottuk – nézzétek milyen egy csoda.”
Ezen a ponton tényleg nehéz eldönteni, maga Hankó Balázs elhiszi-e, amit mond. Valóban elhiszi-e, hogy nem kampánytámogatásra osztott szét felfoghatatlan összegeket, hanem kultúrát épített. Most épp afelé hajlok, hogy legalább egy részét elhiszi. Ezért mondhat magától – nem papírból felolvasva jogi, politikai, kommunikációs vagy bármilyen egyéb szempontok szerint – eféle mondatot.
Az előző rendszerben sokat írtunk Orbán Viktor másik valóságáról. Cikkek, videók, riportok, adatvizualizációk, hosszú nemzetközi elemzések készültek a témában. Amit most tapasztalunk, ezekkel a magyarázatokkal jobban érthetővé válik – és ebben a változó időszakban nagy szükségünk van a megértésre. Ép eszünk megőrzése mellett azért, hogy a jövőben senki ne dőlhessen be varázslatnak.
A fideszes kampánytámogatásra szétosztott milliárdok értelmezhetetlenek hétköznapi emberek, így az alkotók számára is. A függetlenek már az előző rendszer kezdete óta kénytelenek voltak tíz- és húszezer forintokat tologatni táblázatokban, önkéntesen dolgozni, saját zsebbe nyúlni. Ezen a ponton könnyű lenne belecsúszni ezeknek az évtizedes méltatlan körülményeknek a cizellálásába – és az is valid lenne –, de a jelennél maradva a Hankó-eset sokkal többet mutat. Nem egyszerű hatalmi visszaélés, gazemberség, korrupció (arra ott van akár párhuzamosan például Seszták úr esete), de még csak nem is kultúrharc.
Itt a fideszes valóságvarázslás tökéletes összeomlását és pusztító hatását nézhetjük végig, közelről.
Abban, ahogyan a választás óta eltelt időben a különböző bizottságok előtt felelő fideszes politikusok vagy volt hatalom-emberek nyilatkoznak, egy hasonlóságot látni. Ez nem a félelem vagy a szorongás, nem a szomorúság vagy a düh. Sokkal inkább az arrogancia és az értetlenkedés. Talán még Balásy Gyula történelemkönyvekbe illő könnyei lehettek a legőszintébbek: azok mögött még az is lehet, hogy dolgozott valós félelem. Az arroganciát a sok-sok éven át fenntartott másik valóság fűti. Mindent lepapíroztunk – hol itt a látnivaló? Ezt így szoktuk – mi itt a kérdés? Csak az tettem, amit mondtak.
„Azért ha megnézitek milyen gyönyörűen megépítettük ezt a fővárost és felújítottuk – nézzétek milyen egy csoda.” A választások óta sok szó esett arról is, hogyan hagyja cserben legőszintébb híveit Orbán Viktor. Nem olyan rég volt, hogy minden lehetséges kommunikációs csatornán azt harsogta a rendszere, hogy ha nem folytatódik, az összes férfi elmegy Ukrajnába – minimum meghalni, de lehet csak elveszíteni egy-két végtagot. A Hankó-ügy premier plánban tárja bárki elé, mi történik azzal, aki ezt elhitte. Vagy ha épp ezt ebben a formában nem is, azt mindenképp, hogy a félelemkeltés valahogyan nemzeti, hazafias ügy.
Az Otthagyott Ember elhitte, ahogyan azt is, hogy Budapestet felépítették és felújították. Ugyanannak a hamis valóságnak egy-egy darabkája a Brüsszelnek ellenálló nemzet lázálma és a Fidesz által megszépített Budapest iróniája.
Csak érezhetjük, mennyi időnkbe telik majd felszámolni egy ilyen hosszú időn keresztül megbuherált valóságot. A kulturális terület dolgozói például épp ebben segíthetnének – csak kapjanak végre esélyt.
Nem láttam még volt kulturális minisztert bilincsben. Ha valakinek, neki szüksége lehet varázslatra.
Hankó Balázs többször bizonyította, hogy még saját bűnelkövetését sem érti, de az is nyilvánvaló, hogy a várost se ismerte, aminek kulturális életét alakíthatta volna. Ami biztos: Budapest egy csoda. A levél elején az adott időszakban látogatható kiállítást találtok, aztán napokra bontva következik a programajánlat. Észrevételek, reklamálás: n.balkanyi@hvg.hu.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
KIÁLLÍTÁS A HETEKBEN ROVATUNK
Hol? Biodóm
Mi? World Press Photo Exhibition
Miről? Az évi rendes sajtófotó kiállítás, ami még sosem volt vidám, de mindig lenyűgöző. „A legmegrázóbb és leginspirálóbb képek a háborúról, válságról és az emberi kitartásról. A 2026-os versenyre 141 ország 3747 fotóriportere összesen 57376 benevezett fotója közül a független zsűri olyan alkotásokat díjazott, amelyek gazdagon és árnyaltan jelenítették meg jelenünk legégetőbb problémáit – a pusztító konfliktusoktól a rendfenntartók túlkapásain át az éghajlati válságig és a nők jogainak érvényesítéséig. A világ minden tájáról származó történetek együttese megkérdőjelezi előitéleteinket, és minden nézőt arra ösztönöz, hogy alaposabban gondolja végig a dolgokat.” Hajrás alapos végiggondolás!
Mikor? Látogatható szeptember 25-től november 8-ig. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök és vasárnap délelőtt tíz és este hat között; pénteken és szombaton, illetve október 23-én délelőtt tíz és este nyolc között.
