Hogyan működnek a határidős devizaügyletek és devizaopciók?
Hírlevelünk korábbi részében már írtunk arról, hogy a devizapiacon akkor is van kitettségünk, ha nem követjük naponta az árfolyamokat. Már azzal döntünk, hogy forintban, euróban vagy dollárban tartjuk a megtakarításainkat. Az árfolyamok változása attól függetlenül hat a pénzünk más devizában kifejezett értékére, hogy tudatosan vállaltuk-e ezt a kockázatot.
Befektetési tanácsadóként ezért azt szoktam javasolni, hogy ahogyan piacok és eszközök között megosztjuk a megtakarításainkat, devizák szerint is tegyük meg ezt. A devizakitettségünk alakításához ráadásul nem feltétlenül kell eladnunk a meglévő befektetéseinket és átváltanunk a pénzünket, határidős devizaügyleteket vagy devizaopciókat is használhatunk.
Ezekkel az eszközökkel mérsékelhetjük az árfolyamkockázatunkat, de újabb, akár jelentős kockázatot is vállalhatunk. Érdemes ezért megérteni, hogyan működnek, mikor szolgálják a megtakarításaink védelmét, és milyen veszteséget okozhatnak, ha a piac a várakozásainkkal ellentétesen mozdul el.
Tegyük fel, hogy fél év múlva euróban kell kifizetnünk egy nagyobb összeget, a megtakarításunk viszont forintban van. Ha addig a forint gyengül, ugyanannyi euróért több forintot kell fizetnünk. Ezt a bizonytalanságot csökkenthetjük azzal, hogy előre rögzítjük a későbbi euróvásárlás árfolyamát. Ezt hívjuk fedezésnek: ilyenkor egy meglévő vagy várható devizakitettség árfolyamkockázatát mérsékeljük. A határidős ügylet ebben az esetben konkrét, később felmerülő kiadáshoz kapcsolódik.
Ha viszont nincs ilyen kiadásunk vagy más fedezendő devizakitettségünk, és kizárólag azért vásárolunk határidőre eurót, mert a forint gyengülésére számítunk, akkor már spekulálunk. Ugyanaz az ügylet tehát az egyik befektetőnek védelmet, a másiknak önálló kockázatvállalást jelenthet. Emellett a pozíció mérete is számít. Ha a fedezni kívánt összegnél nagyobb pozíciót vállalunk, a többlet már spekulatív kockázatot jelenthet, még akkor is, ha eredetileg a megtakarításainkat szerettük volna megvédeni.
Határidős devizaügyletben ma állapodunk meg arról, hogy egy későbbi időpontban milyen árfolyamon vásárolunk, vagy adunk el meghatározott devizaösszeget. A megállapodás mindkét fél számára kötelezettséget jelent. Ilyen ügyletet tőzsdén és tőzsdén kívül, azaz OTC-piacon is köthetünk. Egy határidős euróvétellel például előre kiszámíthatóvá tehetjük a későbbi kiadásunk forintösszegét. Cserébe a rögzített árfolyamhoz akkor is tartanunk kell magunkat, ha időközben a forint erősödik, és a piacon már olcsóbban vehetnénk eurót.
Ha árfolyammozgásra spekulálunk, a pozíció irányát a várakozásunk határozza meg. A forint gyengülésére határidős euróvétellel vehetünk fel pozíciót, ilyenkor az EUR/HUF-árfolyam emelkedésén keresünk. Ha a forint erősödésére számítunk, határidőre eurót adunk el, így az árfolyam csökkenése hozhat nyereséget.
Tovább olvasnál? A Prémium hírlevelekre itt tudsz feliratkozni. Összesen több, mint 10 levelünk van, ezek közül te választhatod ki, mi érdekel igazán. Szerzőink között találod a HVG újságíróit és szakmájukban kiemelkedő partnereinket. A levelekről ezen a linken tudsz bővebben tájékozódni.
