Az elmúlt hetekben Magyarországon az üzemanyagok kiskereskedelmében megszűnt a piaci árazás. Bár erről – a demonstrációkat is szervező Független Benzinkutak Szövetségét (FBSZ) leszámítva – egyetlen érintett kereskedő sem szívesen kommunikál, a kialakult árhelyzet anomália.
Magyarországon az üzemanyagok kiskereskedelmi ára hetek óta gyakorlatilag változatlan, ami önmagában több, mint különös.
Különös volna ideális körülmények közt is, még különösebb olyankor, amikor az üzemanyagok árazásában meghatározó mindkét tényező, a globális olajár és a forintárfolyam is meglehetősen volatilis. Az irányadó Brent olaj hordónkénti ára szeptember közepe és október közepe között a 110 dolláros és a 96 dolláros értékek között ugrált. A dollár árfolyama ugyanezen időszakban 314 forint és 330 forint között mozgott, szeptember közepétől október 5-ig trendszerűen gyengült a forint árfolyama.
Mindeközben a KSH uniós adatokra alapozott statisztikája szerint szeptember 21-e óta egy liter benzin átlagára stabilan 635 forint Magyarországon, míg egy liter gázolaj 709 forintba kerül.
Ami még különösebb, hogy bár ezek az árak historikus összehasonlításban magasnak számítanak – 2023 eleje óta nem látott szinten állnak – régiós összehasonlításban szélsőségesen alacsonyak. A környező országok átlagára ugyanis a dízel esetében 750 forint körül mozog, a benzin esetében 670 forint körül.
Úgy néz ki, mint egy árkartell, de szinte biztos, hogy nem az
Az árstabilitás azért is különös, mert a hazai üzemanyag-kiskereskedelem sokszereplős, a négy nagy lánc (Mol, OMV, Shell, Orlen – őket tömöríti a Magyar Ásványolaj Szövetség, a MÁSZ) mellett számos kis- és közepes vállalkozás üzemeltet töltőállomást. Utóbbiak jelentős részét tömöríti az FBSZ.
Ezen a ponton – az árak hetek óta tartó változatlansága mellett - legalábbis felmerül, hogy minimum a nagy láncok nem folytatnak-e tiltott áregyeztetést, vagyis nem kartelleznek-e. Vagy pedig nem állnak-e valamiféle kormányzati nyomás alatt.
