Mit tud kezdeni Európa az egyre szaporodó orosz hátterű hibrid műveletekkel egy különféle krízishelyzetekkel sújtott világban, melyben lassan Amerika is hátat fordít a kontinensnek? Erre a kérdésre nem csupán az európai fővárosokban keresnek választ a szakértők, hanem a HVG stúdiójában is. Mi ugyanezt a kérdést tettük fel az európai biztonságpolitika legfontosabb hazai kutatóinak, de ezúttal azt szerettük volna, hogy a válaszaik helyett beszéljenek a döntéseik.
A film trailere:
https://www.youtube.com/shorts/2DfUnW2IrZk
A konkrét szituációra játéktervezők egy valódi hadijátékot, wargame-et készítettek a HVG számára. Az analóg játék leginkább egy bonyolult társasra emlékeztető komplex szabályrendszerrel adott keretet a szimulációnak, amelyben a körültekintően megválasztott orosz hibrid támadásokat az európaiaknak kellett kivédeniük, és csökkenteniük a károkat. Számukra a túlélés volt a cél: az, hogy egyetlen országot és szektort se tudjanak megbénítani az oroszok, akik célzott gyilkosságtól az ivóvízmérgezésig mindent bevetettek.
A fejlett országok biztonságpolitikai tervezésében bevett módszer vívmányai lassan Magyarországra is lecsorognak. A hadijáték keretében olyan szakértőket eresztettünk egymásnak, akik egy-egy közép-európai országot, valamint az EU-t képviselték. A kék csapatban Kaiser Ferenc alakította Magyarországot, a Baltikumot Tálas Péter és Bendarzsevszkij Anton játszotta el, az EU koordinációs munkacsoportját pedig többek között Csiki Varga Tamás formálta meg, miközben munkájukat vagy egy tucat további neves kollégájuk segítette. Őket próbálta hibrid műveletekkel bedönteni Oroszország. A piros sarokban Rácz András és Szenes Zoltán alakította Moszkvát, amelynek Kína nevében Matura Tamás nyújtott pénzügyi támogatást.
A wargame egy 2029-re elképzelt forgatókönyvet vázolt fel, melyben egy aszályos évet hideg tél követ árvizekkel, s a Balkánon fokozódó humanitárius válság miatt újabb migrációs nyomás alá kerül Európa. Ezzel párhuzamosan Kína blokád alá vette Tajvant, ami az egészségügyi ellátási láncban okozott hiányt, elvonva az amúgy is Ázsia felé kacsingató Amerika figyelmét. Európa magára maradt, Oroszország pedig gigantikus hadgyakorlatot tervez a Baltikum határán. Ezzel párhuzamosan pedig aktiválta az alvó ügynökeit, hackereit és drónjait, fokozva a hibrid műveleteit. Nem sok egyedülálló akcióról van szó – mondja a játék tervezője és vezetője, Bartók András –, hanem egy összehangolt hibrid műveletről, amely képes bedönteni európai államokat.
A szcenárió talán még néhány éve is megkapta volna a hipotetikus jelzőt, mostanra azonban nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak.
Sőt Szenes szerint az egyik fő pontatlanság éppen az, hogy nem is feltétlenül kell ennyit várni hasonló helyzet bekövetkezéséhez. Ugyan nem élt vele a vörös csapat, ám egy európai repülőtér elleni dróntámadás konkrétan benne volt a pakliban – nem sokkal azelőtt, hogy oroszokhoz köthető eszközök a való életben napokra megbénították a lipcsei repteret.
A HVG videóján egy igazi válságkezelő központra (situation room) emlékeztető környezetben zajlik a támadások megtervezése és a védelem összehangolása: megmutatjuk, hogyan vizsgázhat az európai reziliencia, a társadalmak rugalmas ellenálló képessége, ami a modern konfliktusokkal foglalkozó biztonságpolitika egyik legfontosabb témakörévé vált egy ország védelmével kapcsolatban.
HVG
A szakértők a játékon keresztül élőben szemléltetik,
hogy dönt Magyarország, ha a Honvédkórház vagy Paks légvédelme között kell választani. Mennyi segítséget ad Németország és Lengyelország Litvániának, ha éhezik az ország?
„Országos fogyóversenyt fogunk hirdetni” – mondta kínjában a Baltikumot irányító Tálas Péter, miután még nemzetközi segítséggel sem sikerült teljesen helyreállítani a térség élelmiszer-ellátását. És a kérdések sorának ezzel nincs vége. Vajon milyen országok és szektorok támadására fókuszálna Oroszország, ha ráébred, hogy eljött az ő ideje, mert Európa épp gyengélkedőn van?
Ezeknek a dilemmáknak a szemléltetésére és megválaszolására a legjobb egy hadijáték. A kutatásra, oktatásra és döntéstámogatásra is használt régi-új módszer
azt vizsgálja, amire nem lehet választ kapni számítógépes szimulációkkal és matematikai modellekkel: az emberi döntéseket.
