Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"33903eab-00fc-4f38-8f54-d3bb0d965461","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A közelmúltban felpörgette a szivárogtatók felkutatására irányuló erőfeszítéseit a Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyacége, ennek esett most „áldozatául” 20 ember. És ez még nem a vége.","shortLead":"A közelmúltban felpörgette a szivárogtatók felkutatására irányuló erőfeszítéseit a Facebook, az Instagram és a WhatsApp...","id":"20250304_meta-alkalmazottak-kirugasa-bizalmas-informaciok-szivarogtatasa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/33903eab-00fc-4f38-8f54-d3bb0d965461.jpg","index":0,"item":"c650f055-6f2f-4a2a-a481-41c97e52e021","keywords":null,"link":"/tudomany/20250304_meta-alkalmazottak-kirugasa-bizalmas-informaciok-szivarogtatasa","timestamp":"2025. március. 04. 09:03","title":"Kirúgott 20 embert a Meta, mert bizalmas információkat szivárogtattak ki a cégtől","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d90d8660-e68b-4792-b088-bc7da941966d","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"Közel 800 milliárd eurót költene erre az Európai Bizottság elnöke.","shortLead":"Közel 800 milliárd eurót költene erre az Európai Bizottság elnöke.","id":"20250304_Ursula-von-der-Leyen_fegyverkezes_unios-koltsegvetes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d90d8660-e68b-4792-b088-bc7da941966d.jpg","index":0,"item":"67e79ccf-a787-42c5-ae10-32622289474e","keywords":null,"link":"/eurologus/20250304_Ursula-von-der-Leyen_fegyverkezes_unios-koltsegvetes-ebx","timestamp":"2025. március. 04. 10:13","title":"Fegyverkezési programot jelentett be Ursula von der Leyen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b123f63e-9c95-459b-baf7-2685fdcc5493","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Egy mikroalvásnál is többszáz métert mehet vakon a jármű. ","shortLead":"Egy mikroalvásnál is többszáz métert mehet vakon a jármű. ","id":"20250304_Elaludhatott-vezetes-kozben-porogve-repult-ki-az-autopalyarol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b123f63e-9c95-459b-baf7-2685fdcc5493.jpg","index":0,"item":"e2b45956-9122-49e8-8d02-6a374c5998f1","keywords":null,"link":"/cegauto/20250304_Elaludhatott-vezetes-kozben-porogve-repult-ki-az-autopalyarol","timestamp":"2025. március. 04. 07:40","title":"Pörögve repült ki az autópályáról egy kocsi, amelynek elaludhatott a sofőrje","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"82fd7d97-2fa7-4ff6-ba18-a0d0986090ee","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Szijjártó Péter a frissen kinevezett USAID-kormánybiztost, László Andrást is magával vitte Marco Rubióhoz.","shortLead":"Szijjártó Péter a frissen kinevezett USAID-kormánybiztost, László Andrást is magával vitte Marco Rubióhoz.","id":"20250304_szijjarto-peter-usa-marco-rubio-rogan-antal-szankcio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/82fd7d97-2fa7-4ff6-ba18-a0d0986090ee.jpg","index":0,"item":"cb4d5c4c-31d1-4132-8a1c-4a41c84f10d0","keywords":null,"link":"/itthon/20250304_szijjarto-peter-usa-marco-rubio-rogan-antal-szankcio","timestamp":"2025. március. 04. 20:22","title":"Szijjártó szerint az amerikai külügyminiszter \"nyitottságáról biztosította\" Rogán szankciós listáról való törlésével kapcsolatban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2add12c9-7088-4cd0-b453-c54c632c94bc","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A Windows 10 csökken, a Windows 11 erősödik – már csak pár hónap van hátra előbbi támogatásából, és úgy tűnik, végleg elkezdtek elpártolni tőle a felhasználók. Ám még így is rengetegen használják, és masszívan piacvezető a régi rendszer.","shortLead":"A Windows 10 csökken, a Windows 11 erősödik – már csak pár hónap van hátra előbbi támogatásából, és úgy tűnik, végleg...","id":"20250304_microsoft-windows-10-tamogatas-vege-piaci-reszesedes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2add12c9-7088-4cd0-b453-c54c632c94bc.jpg","index":0,"item":"68b4782d-c181-4440-b3cd-dd91ddad7cbf","keywords":null,"link":"/tudomany/20250304_microsoft-windows-10-tamogatas-vege-piaci-reszesedes","timestamp":"2025. március. 04. 15:03","title":"Közel a vég a Windows 10 számára, és ennek kezd látszata lenni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"76e49341-23ae-43f6-bcb0-75ae9e0466c7","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Fidesz frakcióvezetője beszélt a készülő „brutális” törvényekről, Magyar Péterről pedig azt mondta, hogy az egyik legirritálóbb fideszesből a legszerethetőbb baloldali lett.","shortLead":"A Fidesz frakcióvezetője beszélt a készülő „brutális” törvényekről, Magyar Péterről pedig azt mondta, hogy az egyik...","id":"20250303_Kocsis-Mate-Mi-kepezhetunk-hidat-az-Egyesult-Allamok-es-az-Europai-Unio-kozott","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/76e49341-23ae-43f6-bcb0-75ae9e0466c7.jpg","index":0,"item":"e6068b8d-71da-4dd0-b6b2-4d356e483a00","keywords":null,"link":"/itthon/20250303_Kocsis-Mate-Mi-kepezhetunk-hidat-az-Egyesult-Allamok-es-az-Europai-Unio-kozott","timestamp":"2025. március. 03. 08:37","title":"Kocsis Máté elmondta, mit terveznek a szerintük Soros-bérenc sajtó ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"74e0d126-52e0-4bc3-a8f7-b2661014a9c8","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Ha nem lett volna elég az egyik baj, gyorsan jött a következő.","shortLead":"Ha nem lett volna elég az egyik baj, gyorsan jött a következő.","id":"20250303_Osszetort-autojuk-mellett-inteztek-varatlan-folytatas-video","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/74e0d126-52e0-4bc3-a8f7-b2661014a9c8.jpg","index":0,"item":"a945d063-8678-4cc6-babc-c03f8dfbf5a9","keywords":null,"link":"/cegauto/20250303_Osszetort-autojuk-mellett-inteztek-varatlan-folytatas-video","timestamp":"2025. március. 03. 07:36","title":"Összetört autójuk mellett intézték a papírmunkát, amikor jött a váratlan folytatás – videó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"361afca6-dbf0-440a-9d9e-604d4ee3ab2e","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint Magyarországon soha nem fordulhat elő, ami Lengyelországban, hogy a Brüsszel irányítja az ország vezetőit.","shortLead":"Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint Magyarországon soha nem fordulhat elő, ami Lengyelországban...","id":"20250303_Boka-Janos-brusszel-lengyelorszag-unios-penzek-europai-bizottsag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/361afca6-dbf0-440a-9d9e-604d4ee3ab2e.jpg","index":0,"item":"4492977a-2b3a-4ffc-91c2-c20d6a838e34","keywords":null,"link":"/vilag/20250303_Boka-Janos-brusszel-lengyelorszag-unios-penzek-europai-bizottsag","timestamp":"2025. március. 03. 12:47","title":"Bóka János: A varsói gyors sosem fog befutni Budapestre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Magyar tudós vezetésével fejtették meg a Nap titkát
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Egy nagy-britanniai egyetemen tevékenykedő magyar kutató elméleti irányításával sikerült egy nemzetközi tudóscsoportnak bizonyítékot szolgáltatnia egy több mint 60 éve felállított elméletre. A Nap belső szerkezeti működésének megértésével jobban megismerhetjük az űr-időjárás alakulását, az akár a Földünkre is veszélyt jelentő napkitöréseket, de még a megújuló energia fejlesztése terén is alkalmazhatjuk majd a kutatók eredményeit.
A kutatásban a University of Sheffield, a California State University, valamint a belfasti Queen’s University tudósai vettek részt. A kutatócsoportot Erdélyi Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Sheffield Egyetem Nap- és Űrplazma-Fizikai Kutatóközpontjának vezető professzora irányította.
A vizsgálat fókuszában a Nap légkörében megfigyelhető különleges mágneses hullámok, az úgynevezett Alfvén-hullámok álltak. Ezeknek a csillagok belsejében kialakuló mágneses eredetű hullámoknak a jelenlétére Hannes Alfvén svéd tudós következetett először 1942-ben, elméleti számítások alapján. Felfedezéséért pár évtizeddel később Nobel-díjat kapott. Egészen mostanáig azonban eddig nem állt rendelkezésre olyan közvetlen és megdönthetetlen bizonyíték, amely alátámasztaná az Alfvén-hullámok jelenlétét napfizikai környezetben.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a felfedezés lényegét, először nem árt részletesebben megismerkedni a Nap felépítésével. A csillag még szilárd legkülső rétegét fotoszférának nevezik, ez az, amelyet szabad szemmel is láthatunk, innen származik a látható fény legnagyobb része. Itt a hőmérséklet 6000 Kelvin (5727 °C), vastagsága pedig mintegy 500 kilométer. Efölött helyezkedik el a kromoszféra, amelynek alsó határa a Nap leghidegebb régiója, ahol a hőmérséklet 4400 Kelvinre (4127 °C) csökken, ám a csillag felszíne felé haladva egyre emelkedik, 6-7000 Kelvin (5727-6727 °C) körüli szintre. A kromoszféra felső határát a kutatók a 30 000 Kelvinnél (29 727 °C) húzzák meg.
A két réteg között nagy sebességgel mozgó hullámok szállítják a hatalmas energiát
A laikus számára logikusnak tűnhet, hogy a középponttól távolodva egyre csökken a hőmérséklet, ám ennek ellentmond, hogy a Nap plazmaszerű „atmoszférája”, a korona a 3 millió Kelvines (2999727 °C) hőmérsékletet is elérheti. A koronát egyébként a napfogyatkozások alkalmával lehet megfigyelni, ugyanis ez a terület akár több millió kilométerre is kinyúlik a nyílt űrbe. A Nap légköri hőmérsékletének rohamos és fölöttébb rejtélyes emelkedése a felszíni (fotoszférikus) 6000 Kelvinről a több millió fokos korona-hőmérsékletig a modern asztrofizikai kutatások egyik legkiemeltebb és szó szerint "legégetőbb" kérdése volt az utóbbi fél évszázadban. Az Erdélyi professzor által vezetett kutatócsoport ezt a jelenséget vizsgálta, s az Alfvén-hullámok jelenlétének igazolásával tudtak magyarázatot adni rá.
Az óriási hőmérsékletnövekedést a hullámoknak az úgynevezett mágneses fluxuscsövekben történő mozgása idézi elő. Ezt úgy lehet talán a legkönnyebben elképzelni, mintha egy ruganyos, tömör gumicsövet a végénél fogva jobbra-balra nyíró mozgással megtekernénk (lásd a mellékelt ábrát). A vizsgálatok eredményeit értékelve a kutatók olyan mágneses csavarhullámokat (torziós hullámokat) fedeztek fel, amelyeknek terjedési sebessége elérte a 25 km/s, azaz csaknem 70 000 km/óra sebességet. Ezekben a hullámokban elegendő energia található ahhoz, hogy több millió fokra hevítsék a Nap légkörét.
A mágneses fluxuscsőben felfelé terjedő torziós Alfvén-hullámok
„Megdönthetetlen bizonyíték van a kezünkben” – válaszolta a hvg.hu kérdésére Erdélyi professzor. „A mágneses hurkok, a fluxuscsövek képezik a csillagok légkörének egyik fő építőkövét. Az Alfvén-hullámok pedig kizárólag mágneses térben jönnek létre és csak ezek a hullámok mutatják a fentiekben leírt jelenséget, eközben viszont nem változtatják meg a mágneses fluxuscsövek fényerejét. Sikerült egyértelműen kimutatnunk, hogy a torziós mozgás emiatt jön létre.
Fontos szerepe lehet a fúziós energia szempontjából (Oldaltörés)
A magyar szakember már a tavalyi év során a Science tudományos folyóiratban publikálta elméleti számításait és felvetését a hullámok jelenlétét illetően. E kalkulációk alapján készítették elő a vizsgálatokat, amelyekre a Kanári-szigeteken található Las Palmas-i obszervatóriumban került sor, a Svéd Napfizikai Távcső (SST – Swedish Solar Telescope) segítségével. A speciális eszköz révén a mágneses fluxuscsöveket fényes, apró foltokként láthatjuk a Nap légköréről készült felvételen. Az eszköz felbontóképességét jól szemlélteti az a példa, hogy segítségével egy Tokióban tartózkodó ember könnyen leolvashatná a pontos időt a londoni Big Benről.
A képen látható terület a Nap egyik, 8000 négyzetkilométeres területét ábrázolja. A középső részen látható világosabb struktúrák utalnak az Alfvén-hullámok jelenlétére
Az Alfvén-hullámok észlelését nehezítette az a körülmény, hogy a mágneses fluxuscsövek a Nap felszínétől távolodva egyre jobban szétnyílnak, mivel exponenciálisan csökken az őket érő légköri nyomás, s átmérőjük akár Magyarország szélességének tízszeresét is elérhetik. Egy-egy ilyen fluxuscső az SST felvételeinek tanúsága szerint 1-2 órán át áll nyitva, utána megszűnik létezni.
A Nap zenésze
Erdélyi Róbertnek nem ez az első jelentős, nemzetközi elismerést kiváltó eredménye. 2004-ben a Nature címlapján jelent meg beszámolója, amelyben a Napnál meg-figyelhető speciális kitö-résekre, az úgynevezett szpikulákra, adott sikeres magyarázatot. A szpikulák jelentősege abban rejlik, hogy anyaguk sokszor kidobódik az interplanetáris térbe, meghatározva ezzel a napszél fizikai tulajdonságait. 2007 tavasszán egy másik jelentõs eredményérõl is beszámolt a hvg.hu. A naphúrok által kibocsátott, avantgárd zenei zörejekhez hasonlítható hang felvétele itt hallható. Legutóbb 2007 telén publikálta kutatásait a Science hasábjain, szerkesztői felkérésre, a Nap globális oszcillációjáról, s azok közvetlen, a Nap légkörében észlelt dinamikai következményeiről. A magyar kutató és csoportja a mágneses hurkokon a kémiai reakciók miatt bekövetkező robbanások miatt kialakuló rezgések, hullámok elemzésével jutott erre az asztrofizikai szempontból jelentős következtetésre.
“Az Alfvén-hullámok felfedezésére összpontosuló tudományos verseny már egy ideje igen intenzíven zajlott” – magyarázta Erdélyi professzor a hvg.hu-nak. „A különböző országok űrhivatalai hatalmas összegeket fordítanak ezekre a kutatásokra, mivel a mágneses hullámok gyakorlati jelentősége óriási lehet, például a környezetbarát fúziós zöld energia előállításában. Másrészt, az Alfvén-hullámok segítségével bepillanthatunk nemcsak a Nap, de távoli csillagok mágneses szerkezetébe is, magneto-szeizmológiai technikák kifejlesztésével, csakúgy, ahogyan a földrengések vizsgálata, elemzése segít bennünket a Föld kérge alatt végbemenő fizikai folyamatok és struktúrák feltárásában, vagy ahogy a vesekövek pozíciójának meghatározásakor hanghullámokkal térképezik fel a szakorvosok a vesét anélkül, hogy sebészeti beavatkozást alkalmaznának. A mágneses Alfvén-hullámok napfizikai környezetben történt felfedezésére visszatérve: ez egy nagyon izgalmas kutatási terület, és nagy örömmel töltött el, hogy részt vehettem a nemzetközi együttműködésben, ahol rengeteget tanulhattam kiváló angol, észak-ír és amerikai kollégáimtól.”
"A hullámokat sokszor úgy jelenítjük meg, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba, vagy megpengetünk egy gitárhúrt" – tette hozzá dr. David Jess, a Queen’s University of Belfast (QUB) szakértője. "Ám az Alfvén-hullámok teljesen más jellegűek, mivel szabad szemmel teljességgel láthatatlanok. Csak a Nap légkörében megfigyelhető mágneses struktúrák mozgásának elemzésével tudtuk őket elsőként és egyértelműen észlelni."
"A napaktivitás pontos megismerése és megértése alapvető fontosságú az emberiség számára" – magyarázta Mihalisz Mathioudakisz professzor, a QUB napfizikai kutatócsoportjának vezetője. "Részben a napsugárzás emberre gyakorolt hatása miatt, aminek a hosszú távú űrutazások során lehet jelentősége, részben a Napnak a Föld légkörére gyakorolt hatása miatt. Egy közepes erejű napkitörés során ugyanis a felszabaduló mágneses energia felérhet akár tízmilliárd atombomba energiájával. Kutatásunk jelentős lépés ezeknek a nagyenergiájú folyamatoknak a megértésében."
"Az Alfvén-hullámoknak csak átvitt értelemben van köze a napkitörések elleni védekezéshez" - tette hozzá Erdélyi Róbert. "Azonban fontos lehet a hosszútávú űrmissziók szempontjából a mostani felfedezésünk, a mágneses fluxuscsövek megismerése. Az űrhajók és az asztronauták védelmére ugyanis az egyik lehetséges módszer az lehet, hogy az űrhajók körül a Földéhez hasonló mágneses teret generálunk, amely eltérítené ezeket az emberi szervezet számára káros részecskéket. "
A felfedezésnek fontos szerepe lehet bolygónk energiaellátásának szempontjából is, ugyanis a mágneses fluxuscsövek jelenthetik a nagy mennyiségű tiszta energiát eredményező fúziós erőművek egyik kulcsát.
"A zöld energiát többféle módon előállíthatjuk" - magyarázta Erdélyi Róbert. "A napcellák esetében egyelőre technológiai probléma, hogy azok nem elég hatékonyak, a Nap fényének csupán töredékét tudják hasznosítani, főleg egy északi országban. A hidrogéncellák esetében is hasonló a probléma, hogy egyelőre nem szolgáltatnak elegendő elektromosságot. A nagy áttörés a fúziós energia kifejlesztése lenne. A maghasadás már működik az atomerőművekben, de ennek hátrányai ismertek. A fúziónál nincs radioaktivitás, azonban ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, először úgynevezett plazmaállapotba kell hozni az anyagot. Ez egy negyedik, átmeneti halmazállapot, amelyből az univerzum anyagának 98-99 százaléka áll. Földi körülmények között azonban rendkívül ritka, a csillagokban, galaxisokban, interplanetáris térben viszont mindenhol megtalálható. Ha ezt a plazmát sikerülne magas hőmérsékletre felhevíteni, végebemehetne a fúzió. Ehhez mágneses térre van szükség, s itt a gyakorlati jelentősége a felfedezésünknek, a Nap felszínén ugyanis a mágneses hurkok hosszú ideig fenn tudnak maradni. Ha el tudnánk lesni, hogy a természet hogyan hozza létre a fluxuscsöveket, akkor a fúziós reaktorokban is meg lehetne valósítani ezt. Ez nem kevesebbet jelent, mint az emberiség energiaproblémáinak megoldását. A módszer segítségével ugyanis 100 liter csapvíz és körülbelül 2,5 gramm lítium felhasználsával - a fúzió segítségével - egy nyugati háztartást évtizedeken keresztül el lehetne látni energiával.
"Nagyon izgalmas és érdekes eredményekre jutottak a kutatók" – jelentette ki Keith Mason professzor, a kutatási projektet finanszírozó Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsának (Science and Technology Facilities Council - STFC) vezérigazgatója. "A Nap létezésünk rendkívül fontos alkotóeleme, mivel innen származik az energia, amely lehetővé teszi a Földön az életet, emellett azonban számtalan más módon is befolyásolja a bolygónkat. A mostani felfedezésnek köszönhetően közelebbről megismerhetjük ennek a csillagnak az összetett működési folyamatait és azokat a folyamatokat, amelye a jövőben hatást gyakorolhatnak a Föld atmoszférájára, ezen keresztül pedig az egész emberiségre."
Zenél a Nap atmoszférája, állítja a magyar származású Robertus von Fay-Siebenburgen (Erdélyi Róbert), az angol Sheffieldi Egyetem napfizikai kutatóintézetének vezető professzora.
Brit tudósok újabb meggyőző erejű adatokkal támasztották alá azt a feltevésüket, hogy a naptevékenységnek nincs hatása a földi légkörben bekövetkezett változásokra.
Kaliforniai tudósok állítása szerint gyakorlatilag képesek lemásolni a Nap erejét azzal, hogy lézersugarakkal bombázzák a hidrogén atomokat – írja a UPI.
Egy új típusú bevonatnak köszönhetően hamarosan olyan napelem-panelek kerülhetnek a piacra, amelyek a napfény csaknem egészét képesek elektromos energiává alakítani.
Gyanúsan nyugodt a Nap felszíne. Az újonnan megjelent napfoltok nyugodt napciklusról árulkodnak, szombaton észlelték a harmadik foltot az elmúlt három héten belül, a STEREO B űrhajó képein előfordulhat, hogy egy negyedik is látható. Egyes vélemények szerint a napfoltok hiánya miatt csökkent csaknem egy teljes fokkal a Föld átlaghőmérséklete.
A Nap mágneses tevékenysége szabta meg az elmúlt évszázadban, hogy mikor esett az eső Ausztráliában. A törvényszerűség olyan erős, hogy figyelembe vételével a meteorológusok lényegesen javíthatják az időjárási előrejelzések pontosságát.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli.