Nincs olyan számítógép-használó, aki ha jelenleg nem is Windows-rendszeren nyomkod, ne találkozott volna már a Microsoft domináns operációs rendszerével. A Gemius mérése szerint itthon 95 százalékos részesedésű alapprogram a legtöbb fejben egyet jelent a számítógéppel.

Az első Windows-ra viszont egészen biztosan kevesen emlékeznek már. A 16 színű felület kinézetre még egy tintát nyelt DOS-ra hasonlított, de funkcionálisan már nagyon sok ma is ismert elemet pakoltak bele: volt Paint, Jegyzettömb, Naptár, Vezérlőpult, és elérhető volt a vágólap névre keresztelt megoldás is, ami nélkül nehezebben lettek volna megvalósíthatók korunk plágiumbotrányai.

Bár a mobileszközök térnyerésével újra a teljes képernyős felületek kezdenek előtérbe kerülni, az asztali operációs rendszerek egyik fontos tulajdonságát jelentette az elmúlt években a megnyitott ablakok egymásra helyezhetősége. Ez az überfunkció kimaradt az első ablakos rendszerből, de a Windows 2-nek már sajátja volt.

Igazi mérföldkő volt a platform történetében az 1990 májusában megjelent harmadik Windows. A 3.x verziók több mint 5 évig jelentettek egyet az asztali operációs rendszerrel. A DOS-os programindító és fájlkezelő modulokat felváltotta a ma is ismert jellegű, ikonalapú programkezelő és a listás fájlmenedzser. Az irodai munkára gyakorolt hatás szempontjából az egyik mai napig legfontosabb elem a 3.1-ben jelent meg: az Aknakereső. Érdekesség, hogy a 3.x rendszerű Windows telepítéséhez és futtatásához 6-7 megányi szabad tárhelyre és 384 kilobájtnyi szabad memóriára volt szükség.

A Rolling Stones Start Me Up című dalával indult be a Windows 95 reklámkampánya. A program meglehetősen gyakran nem teljesítette az együttes ígéretét (“If you start me up / I'll never stop”), a lefagyás viszonylag gyakran előfordult vele. Ma már viccesnek hangzik, de ez volt az oprendszer első verziója, amelyikben beépített internet-támogatás és plug’n’play áldás is volt. A programért anno 10 ezer forintot kellett kifizetni.

A Windows 98 kevés látványos újítást hozott, így ebből a rendszerből nem képernyőképet mutatunk, hanem bemutatója legemlékezetesebb pillanatát.

A legfelejthetőbb Windows ezután jött: a Millennium Edition éltciklusa mindössze egy évig tartott, de ez már akkor sem zavart senkit.

És akkor jött az XP

Az XP vitathatatlanul a csúcs, az etalon, a sokak által a mai napig legjobban összerakottnak és legmegbízhatóbbnak tartott Windows. 11 éve jelent meg, de sokan még mindig ezt használják: a hazai piacon a Gemius adatai alapján a magyar internetes forgalom felét még mindig XP-t futtató gépek és felhasználók bonyolítják. (Nemzetközi szinten a más módszertannal készülő W3-statisztika szerint már a Windows 7 vezet.) A jelentősen feljavított felhasználói felületű, a korábbiaknál gyorsabban felálló rendszerbe került be először a külsős szoftver nélküli cd-írás lehetősége, a behelyezett lemezeket automatikusan elindító AutoPlay, vagy például a beépített tűzfal.

Az XP-t az egyik leginkább vitatott Windows követte. A Vista nem nagyon terjedt el, a kritikusok lassúságát és nehézkességét bírálták, de a cikk írójának például semmivel nem volt több baja vele, mint mondjuk az XP-vel. A Vista leglátványosabb újdonsága az átlátszó elemekkel operáló Aero felület volt, a legnagyobb bukásként behozott funkciót pedig a Windows-on igazából soha nem elterjedő gadgetek (minialkalmazások) jelentették.
A nagy bukást aztán szép siker követte: a szépen átdolgozott, a Vistánál valóba sokkal felhasználóbarátabb Windows 7-ből három év alatt 525 millió példány fogyott el. A 7-es finomításokat és több eszközzel való kompatibilitást hozott, új elemként pedig a taskbart felváltó Superbar került bele a Microsoft oprendszerébe.

Windows 8: nagy várakozások, nagy kétkedések

A Microsoft története most az őszre várt Windows 8 utolsó simításainál tart. Aki kíváncsi az újdonságra, már letöltheti az operációs rendszer kiadásközeli verzióját. A szoftver leglátványosabb újdonsága a Windows Phone által ihletett Metro felület, ami egyben a legvitatottabb újítás is. Az IDC szerint például lassan terjed majd a Windows 8, mert a Metro UI a legtöbb tradicionális pc-felhasználó számára érdektelen lesz. Így gondolja ezt Chris Pirillo is, aki édesapját ültette a Windows 8 elé. A kísérlet eredménye az alábbi videón látható. (A videó angol nyelvű, de minimális nyelvtudással érhető a lényeg.)

A Windows 8 azonban nem csak a pc-k körében szeretne hódítani, a Microsoft ezzel szeretne betörni a tabletek frontjára is. Itt az érintésre optimalizált Metro felület már vitathatatlanul jó döntés, de az IDC szerint akkora késéssel érkezik a táblákra az idei év végén a Microsoft, hogy nem lesz túl sok esélye rövid távon látható részesedést szerezni.

A szoftveróriás pedig sok reményt fűz a Win8-hoz, szerintük ez a sok-sok éve csak csinosítgatott Windows újjászületése. A kiadást követő évben 500 milliót szeretnének belőle eladni, tehát majdnem annyit, mint amennyit az egyébként leggyorsabban fogyó 7-esből három év alatt sikerült.

Az 500 milliós szám kétségtelenül meredeknek hangzik. Hiába kerül alkalmazásbolt és Metro felület a Windows-ba, új pc-t egyre kevesebben vásárolnak, a régi oprendszerének frissítésében pedig egyre kevesebb a logika: amire eddig a 7-est lehetett használni, arra ezután is megteszi majd, ha pedig fejleszteni szeretne az ember, akkor mostanában inkább egy okosmobilt vagy táblagépet vesz, nem pedig új operációs rendszerbe fektet.