Járai Zsigmond szerint a jegybank monetáris politikája az elmúlt másfél évben elérte célját, ami az egész magyar társadalom érdekeit szolgálta, ezért nem is akarnak változtatni rajta. A jegybankelnök úgy látja, az infláció letörésében főként az erős forint játszott szerepet, míg a vállalatok versenyképességének romlását inkább a termelékenységnél nagyobb bérkiáramlás okozta. Járai közölte: a monetáris politikán akkor lehetne lazítani, ha változnának a makrogazdasági feltételek, vagyis jövőre a költségvetés hiánya legalább a tervezett 4,5 százalékra csökkenne a GDP arányában, és a bérkiáramlás összhangban lenne a termelékenységgel.
Kereskedjen ezzel a hírrel a Hírbörzén!
Járai távozik a jegybank éléről?
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke a jegybankelnökkel ellentétben azt hangsúlyozta, hogy az infláció letörésében nem elsősorban a forint árfolyama, hanem a jelentősen csökkenő élelmiszerárak és a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árak játszottak szerepet. Széles úgy látja, a forint árfolyamának sávját nem lett volna szabad plusz-mínusz 15 százalékkal kiszélesíteni, a plusz-mínusz 8 százalékos sávot még elviselték volna az exportáló vállalatok.
Széles Gábor nemrégiben lemondásra szólította fel Járai Zsigmondot a jegybank antiinflációs, a gazdasági növekedést fékező politikája miatt. Járai Zsigmond a lemondást visszautasította.
Az ellenzék több képviselője szakmai köntösbe bújtatott politikai támadásnak ítélte a jegybank monetáris politikáját ért kritikákat. Fónagy János, a bizottság fideszes alelnöke úgy fogalmazott: kitapintható a kormányzati szándék, nevezetesen az, hogy a jelenlegi kormány érdekelt a magas inflációban, a kiáramlott jövedelmeket így akarja visszavenni. Ezzel szemben a szabad demokrata Kuncze Gábor úgy véli: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája megbukott, korrekcióra szorul. (MTI)
Szemle: Játszma a jegybankelnök körül
