Bár a kompetencia fogalma ismert a szakmabeliek körében, beazonosítása és elemzése, a kompetencia-katalógus kidolgozása, valamint a munkakörre való alkalmasság és a teljesítmény kompetencia alapú mérése még nem általános gyakorlat.
Német szakemberek egy felmérés során arra keresték a választ, hogy a kiválasztási eljárás hány százalékban tudja előre jelezni a jelölt alkalmasságát, vagyis milyen a validitása. A kutatásból kiderült, hogy a ma Magyarországon általánosan elterjedt, kizárólag a szakmai kompetenciákat mérő, úgynevezett "hagyományos interjúval" kiválasztott alkalmazottak munkahelyi beválásának aránya csupán 30 százalék. Ezzel szemben a személyes és szociális kompetenciákat is mérő, kompetencia-fókuszú interjútechnika validitása 70 százalék, vagyis az ezzel a módszerrel kiválasztott új belépők 70 százaléka sikeresen teljesít, és hosszú távra elköteleződik új munkahelye iránt - közölte az IRS Hungary.
A felmérés szerint az önéletrajz validitása igen alacsony, mindössze 5 százalék. Ezt követi a grafológia, referencia 10 százalékkal, a biográfikus interjú (ezt leginkább az Egyesült Államokban használják a hadsereg toborzásánál, és a teljes szocializációs folyamatot feltérképezi) 20 százalékkal. A hagyományos interjú pedig csupán 30 százalékos beválást garantál. Magasabb kategóriába tartoznak már a képesség- és személyiségtesztek, mivel 40 százalékban tudják garantálni a jelölt alkalmasságát, a szituatív interjú pedig 50 százalékos valószínűséggel jósolja be a jelölt jövőbeni sikerességét. Dobogós helyezett lett a kompetencia alapú interjú, amely 70 százalékos és az AC, amely 80 százalékos validitást produkál, de ha biztosra akar menni a HR-es, akkor munkapróbát kell alkalmaznia, mivel az 90 százalékos beválást ígér, bár ez sok esetben munkajogi akadályokba ütközik.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.
