„»További intézkedésig« zár alá vette május 9-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Balázs Béla Stúdió ötévi munkájával készített Dunaszaurusz című videofilmjét (...) Ez, állítják a filmesek, példa nélküli intézkedés Magyarországon (...) De az igazi kérdés: miért olyan fontos a vízügynek, hogy a film lehetőleg ne, vagy ha igen, akkor szereplésük nélkül legyen vetíthető? (...) Miközben az Oviber vezérigazgatója, idézzük, »személyében nem kíván manipuláció részesévé válni«, a dokumentumfilmből kiderül például, hogy a szakvéleményeket az Országos Vízügyi Hivatal illetékesei oly módon összegezték, hogy a bíráló megjegyzéseket kihagyták, vagy ellenkezőjükre fordították (...) Mint Balla Éva országgyűlési képviselő a film megtekintése után nyilatkozott: »A filmben elhangzó érvek nagy részét ismertem, de azt, hogy a kormány hivatalos előterjesztése milyen manipulatív módon állt össze, azt így még nem hallottam.«” (1989. május 20.)
Az első filmes Csillag Ádám „a Duna szépségeit” bemutató műnek álcázva kezdett az 1977-es szerződés alapján épített, ám hosszú évekig a sajtó számára érinthetetlen bős– nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló Dunaszaurusz című film forgatásához. Amikor a benne szereplő vízügyi beruházási szakemberek szembesültek érveik tarthatatlanságával, „önkényes szerkesztésre”, személyiségi jogaikra hivatkozva megpróbálták elérni az elsőként 1989. március 6-án, a Duna Kör által szervezett Duna-napon levetített film betiltását. Érthető, hiszen a Dunaszaurusznak is szerepe volt abban, hogy március 8-ai ülésén a parlament nem merte elutasítani a Duna Kör által gyűjtött, 124 ezer aláírással követelt népszavazást a vízlépcsőről. A döntést májusra halasztották, addigra viszont a kormány meghátrált, és felfüggesztette, majd októberben végleg leállította a nagymarosi építkezést. A filmet a bíróság 1989. június 20-án szabadította fel, és másnap a Magyar Televízió le is vetítette. Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató utasítására az akkori filmszemlén nem engedték versenybe az alkotást, aztán évekig nem is mutatták be újra, majd a közel 40 órányi vágatlan felvételt szemétre dobták. E művéért a filmstúdió akkori szabályai szerint ingyen forgató rendező semmiféle díjban, hivatalos elismerésben nem részesült.
A teljes cikket itt elolvashatja.
Betiltott Dunaszaurusz
„»További intézkedésig« zár alá vette május 9-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Balázs Béla Stúdió ötévi...
Benyújtották a javaslatot: így emelné meg a dohánytermékek jövedéki adóját a kormány
„Fáj az elengedés” – Tarr Zoltán a külföldi magyar kulturális intézetekről
A kulturális tárca nem tudta megtartani a külföldi kulturális intézeteket, a külügy vette át.