Akár arra is választ adhatnak a neutrínók, hogy mi történt az ősrobbanáskor, illetve hogy van-e élet a Földön kívül – magyarázta Kun Emma asztrofizikus a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában, a Felkelőben. Kun Emma 2020-ban csatlakozott ahhoz az együttműködéshez, amelyet a most Nobel-díjjal elismert belga–amerikai fizikus, Francis Halzen vezet, tehát személyesen is ismeri a friss Nobel-díjas kutatót.
A magyar kutató elmondása alapján a csapat tagjai külön-külön projekteken dolgoznak azonos adatokból, amelyeket az IceCube obszervatóriumból nyernek ki. Az IceCube Neutrino Observatory a Déli-sark jegébe telepített több ezer érzékelő segítségével észleli a neutrínókat.
Kun Emma azt is elmondta, hogy 2020 előtt is dolgozott már Halzennel, akivel 8-9 éve ismerik egymást. A friss Nobel-díjasban egy nyitott embert ismert meg, aki rajong a munkájáért.
A kutatónő arról is beszélt, hogy mivel foglalkoznak a kutatás során: elmagyarázta, hogy
amikor a neutrínók kivételes gyorsasággal frontálisan ütköznek egy atommaggal, töltött részecskék keletkeznek. Ezek a részecskék gyorsabban haladnak a jégben, mint a fény, ezért Cserenkov-sugárzást okoznak.
A Cserenkov-sugárzás egy kékes fényvillanás, ezt vizsgálják az IceCube Neutrino Observatoryban a Déli-sarkon, 1450 méter mélyen a jégben.
A szellemrészecskék – ahogy Isaac Asimov hivatkozott a neutrínókra – keletkezéséhez extrém asztrofizikai körülmények kellenek. A neutrínók elemi részecskék, rendkívül kis tömeggel, amelyekből több száz millió haladhat át a tenyerünkön percenként anélkül, hogy észrevennénk őket. Közömbösek az anyagra és a fényre is, így elnyelődés, irány- és energiaváltoztatás nélkül tudnak haladni az univerzum különböző pontjaiból – magyarázza Kun.
A Cserenkov-sugárzás megfigyelése közben a tudósok információt kaphatnak a neutrínók pályájáról, amelyből következtethetnek nagy tömegű fekete lyukak vagy galaxismagok helyzetére.
Nyitókép: Az IceCube Neutrino Observatory a Déli-sarkon Wikipedia Commons / Christopher Michel
