Tavaly meghajolt a szülői akarat előtt a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatója: munkatársa, Haraszti Klára tanárnő már egy éve az orosz nyelv és irodalom útvesztőiben kalauzolja a diákokat. „Olyan volt, mint egy randevú a régi szerelemmel” – számolt be élményeiről a HVG-nek az orosztudását az elmúlt két évtizedben alig hasznosító, gimnáziumi órái után nyelviskolát is vezető tanárnő. A rendszerváltás előtt kötelezően oktatott nyelvről már lekoptak az előítéletek, a cirill ábécé, s a különleges intonáció és kiejtés okán egzotikusabbnak számít, mint a fiatalok által preferált angol, olasz, francia, spanyol vagy német. „Nem hagytam kidobni az iskolai könyvtárból a húsz évvel ezelőtti tankönyveket, mert a nyelvtani részek máig használhatóak” – így Haraszti, aki természetesen már nem a gyerekeket szánkóztató vagy a titkosírással bíbelődő Vlagyimir Iljics Leninről szóló tantörténetekkel teszi vonzóbbá az orosz kultúrát. Az ELTE orosz nyelv és irodalmi tanszékének adjunktusa, Oszipova Irina által szerkesztett Kljucs (Kulcs) című tankönyv bizonyos aspektusaiban – például a testékszerek vagy szlengesebb kifejezések tekintetében – felülmúlja a német Themen, az angol Headway vagy a francia Sans Frontieres sorozatokat, viszont a hanganyaga nem készült még el.
© Túry Gergely |
„Az orosz még mindig nem túl népszerű, így inkább egyéni, páros vagy minicsoportos tanfolyam keretében tanulnak nálunk, öt-hat fős csoportok már nem szoktak összejönni. Eddig általában a fiatalabb, 30 év körüli diákjaink választották, többségük bevallottan azért, mert még tanulta az általános iskolában, és szerette, nem mellesleg pedig, mert úgy vélik, hasznukra válik a munkakereséskor vagy az üzleti életben. Elsősorban kezdő, újrakezdő és középhaladó szinten indulnak tanfolyamaink” – mondja Becskei Zsuzsa, a szigetszentmiklósi Világnyelvek Stúdiójának vezetője. Tapasztalatai szerint évről évre több az érdeklődő, és az idei beiratkozók is többen vannak, mint tavaly ilyenkor. A már említett Kljucs sorozatnak a szakértői vélekedések szerint ugyanakkor nincs igazi versenytársa a magyar tananyagpiacon, ezért a tanárok az interneten böngészve keresnek segédanyagokat, és onnan akár egész köteteket is le tudnak tölteni. „A tanárok ezeket az évek alatt összegyűjtött anyagaikat másolják a diákoknak” – mondja a szigetszentmiklósi nyelviskola vezetője.
„Ma már az oroszt is úgy tanítjuk, mint a többi világnyelvet: a hangsúly a kommunikáción van, így nem fordulhat elő olyasmi, hogy a diákok, bár ügyes Lermontov-fordításokat készítenek, nem tudnak kérni egy pohár vizet” – mondja Haraszti Klára. Ő maga egyébként az orosz kultúrát is megpróbálja átadni: tavaly például eredeti nyelven – magyar felirattal – nézette meg osztályával Mihail Kalatozov Szállnak a darvak című 1957-es fekete-fehér kultuszfilmjét. Az egykor a november 7-ei kötelező ünnepségek kísérő opuszaként végigszenvedett mű – mint mondja – immár osztatlan tetszést aratott a mai tinédzserek körében.
Az orosz lélekre nincs idő (Oldaltörés)
A nyelviskolai kurzusokon nincs idő az orosz lélek behatóbb megismerésére, de a tanárok szerint nem is ez a cél, hanem elsősorban a bizniszorosz elsajátítása. „A jelentkezők túlnyomó többségét nem kell megtanítani sem az ábécére, sem az olvasásra, ami a kezdőknél akár egy évet is igénybe vehet” – számolt be tapasztalatairól a HVG-nek Kovács Bence pécsi nyelvtanár. Szerinte a gyakran 10-12 évig is tanult, de gyakran évtizedekig eltemetett szókészlet, vagy a ragozási formulák viszonylag gyorsan a felszínre hozhatók. „Amikor pedig rájönnek arra, hogy tudnak kommunikálni, az nagyon nagy motivációt jelent a további tanuláshoz” – így az orosztanári diplomáját az ezredfordulóig szinte letagadó pedagógus.
A nyelvoktatás anyaországon kívüli terjesztésének fontosságát – angol, olasz, francia, német és spanyol mintára – az elmúlt években Moszkvában is felfedezték (lásd Itt Moszkva beszél című írásunkat). „A Magyarországra befutó, az orosznyelv-oktatást előmozdítani hivatott segítség főként infrastrukturális és módszertani jellegű, mindenekelőtt tananyagokból, tankönyvekből, szépirodalmi, nyelvészeti és szaknyelvi kiadványokból áll” – tájékoztatta a HVG-t Bakonyi István egyetemi tanár, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Egyesületének főtitkára. A szakember e támogatás fontos részének nevezte, hogy évente jó néhány egyetemista és főiskolás vehet részt másfél, illetve három-négy hónapos oroszországi részképzésen (tavaly például mintegy kétszázan élhettek e lehetőséggel), érkezik segítség a nyelvvizsgák lebonyolításához is, a nyelvtanároknak pedig évtizedek óta szervez – a magyar pedagógusok körében is népszerű – négyhetes nyári továbbképzést a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet.
VAJNA TAMÁS
