Korszakjelző törvények

2002: A „jóléti rendszerváltás”
- A választási ígéretek beváltásaképp 2002 júliusában 19 000 forint egyszeri nyugdíjkiegészítés, 2002. szeptember 1-jétől 50 százalékos béremelés az oktatásban, a szociális területeken és az egészségügyben. A hallgatói ösztöndíjakat 30 százalékkal emelték, a minimálbér adómentessé vált.
- Az 1998 óta változatlan mértékű családi pótlék 20 százalékos emelése 2002. szeptember 1-jétől. 2005-ös módosítással az adókedvezmények szűkítése után a támogatás fő formája a családi pótlék lett, amelynek mértéke jelenleg egy gyermek után 12 200 forint. A családi pótlék összege 2009-ig követte az inflációt, akkor a kormány két évre befagyasztotta az összeget, a jogosultsági korhatárt pedig 23 évről 20-ra csökkentette.
2002: Beváltott evaígéret
- Évi 15 millió forintos bevételig az egyéni és társas vállalkozók 15 százalékos egyszerűsített adót fizethetnek, amiben az általános forgalmi adó is benne foglaltatik. A most 25 millió forintig választható eva mértéke 2006 októberétől 25 százalék, 2010-től 30 százalék.
2003: Büntetőjog-enyhítés
- Az 1999-től alkalmazott szigorú büntetőpolitika enyhítése. A kis mennyiségű, saját használatra termesztett kábítószerrel visszaélők például büntetlenséget kapnak, ha gyógykezeltetik magukat még az elsőfokú ítélet megszületése előtt.
2003: Jön a 13. havi nyugdíj
- Megkezdődik a 13. havi nyugdíj kifizetése, illetve az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos korrekciója. Ezt 2005 őszén a Ház kiegészítette a korrekciós nyugdíjemeléssel, amely öt év alatt (2006–2010 között) a korábbi évekre visszavezethető ellátási egyenetlenségeket volt hivatott mérsékelni. A Bajnai-kormány idején 2009-ben megszüntették a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kötötték. A korhatár fokozatosan 65 évre emelkedik (ez először az 1952-ben születetteket érinti).
2003: Üvegzsebtörvény
- A költségvetési pénzek felhasználására, a közvagyonnal gazdálkodásra vonatkozó adatokat nyilvánosságra kell hozni, ezt az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.
2003: Titkosszolgálati levéltár
- A Történeti Hivatalból új intézmény alakul, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. A múlt rendszer titkosszolgálati iratainak mind nagyobb része landol a levéltárban, ám az ügynöklisták továbbra sem kerülnek nyilvánosságra.
2003: A 4-es metró első szakasza
- A budapesti Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar közötti szakasz megépítésére a 2004–2008 közötti időszakban 2002-es áron 153,9 milliárd forint állami támogatást irányoz elő a törvény. A teljes, Bosnyák térig terjedő vonalhoz az állam (2002-es árakon, áfa nélkül) 208,9 milliárd forint támogatást nyújt, ami nem növelhető, az esetleges túllépést a főváros állja. Az azóta többször halasztott tervezett befejezés 2009-ben, illetve 2010-ben lett volna, összesen 264,4 milliárd forintos beruházással.
2003: Autópálya-törvény
- Sztrádafejlesztésre 2005-ben 327 milliárd, 2006-ban 347 milliárd, 2007-ben 415 milliárd forint jut. A törvény mellékletében felsorolt gyorsforgalmi utak listáját az Országgyűlés 2007-ben és 2009-ben is módosította.
2003: Pártalapítvány-törvény
- A parlamenti pártok alapítványt hozhatnak létre, melyek állami támogatásra jogosultak. A néppárti javaslatra született törvény gyakorlatilag a pártok dotációjának emelését hozta, s 2008-ban módosítani kellett, mert az Alkotmánybíróság szerint indokolatlan előnyt biztosít a „nagyoknak”. Az új rendszerben minden egy százalékon felüli párt létrehozhat ilyen alapítványt.
2003: Az egyenlő bánásmódról
- A hátrányos megkülönböztetések ellen külön hatóságot állítanak fel.
2004: Filmtámogatási rendszerváltás
- Az állam közvetett és közvetlen filmtámogatásának szabályozása. A támogatás egy-egy film gyártási költségének legfeljebb az 50 százaléka, de összességében lényegesen több a korábbinál.
2004: Pénzintézeti különadó
- A bankok kamatai és kamat jellegű bevételei, illetve az általuk fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások különbözetének megadóztatása a magas kamatmarzsra hivatkozva. A banki különadót 2007-től a hitelintézeti járadék váltotta fel, amelynek mértéke 5 százalék, alapja az államilag támogatott hitelekre befolyt kamat.
2004: Eltörölt hadkötelezettség
- A hadkötelezettséget békeidőre eltörlik 2005 elejétől, a bevonultatottakat leszerelik.
2004: A foglalkoztatás elősegítése
- Az általános mértéknél kevesebb társadalombiztosítási járulékkal ösztönzik a foglalkoztatókat, hogy pályakezdőket, a munkaerőpiacra gyesről, gyedről, munkanélküli-ellátásból visszatérőket alkalmazzanak. 2005-től átalakítják a munkanélküli-segélyt álláskeresési járadékká, illetve álláskeresési segéllyé. Előbbi – legfeljebb 270 napig és a korábbi kereset 60 százalékáig – annak jár, aki munkát akar vállalni, és együttműködik az illetékes munkaügyi központtal.
2005: Ekhovariáció
- A szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó – főleg művészeti – tevékenységet folytató magánszemélyek és foglalkoztatóik, megbízóik egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást fizethetnek, ami az adót és a társadalombiztosítási járulékot is tartalmazza, együttes mértéke a kereset 35 százaléka.
2005: Az elektronikus információ szabadsága
- A közérdekű adatok elektronikus úton való megismerését előíró jogszabály, amely szerint például bizonyos bírói ítéleteket közzé kell tenni a világhálón.
2006: A büntetőjogi közvetítésről
- A bűncselekmények okozta konfliktusok elsimítására szolgáló közvetítői rendszer bevezetése – célja az elkövető és a sértett közötti megállapodás elősegítése.
2006: Kivetik a különadót
- Az egyéni és társas vállalkozók 2006 szeptemberétől az adózás előtti eredmény után, a magánszemélyek 2007. január 1-jétől jövedelmüknek az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó része után 4 százalékos különadót fizetnek. Mindkét különadó a 2010-es adóreformmal szűnt meg, a vállalkozásoké részben beépült a 16 százalékról 19 százalékra nőtt társasági adóba.
2006: Gyógyszerellátási váltás
- Az Egészségbiztosítási Alap gyógyszertámogatási kiadásainak mérséklésére gyártói befizetések elrendelése, az azonos hatóanyagú készítmények versenyeztetése; a kassza túllépése esetén a többletkiadást az állam és a gyártók előre megadott arányban fedezik. A gyógyszerismertetés szigorítása, egyúttal a patikák alapításának megkönnyítése, illetve az azokon kívüli gyógyszereladás szabályozása.
2006: Egészségügyi reform
- A vizitdíj és kórházi napidíj bevezetése. 2007. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatók elszámolási nyilatkozatot adnak a betegeknek. A törvény szabályozza a nyilvános várólisták készítését. A vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó passzust (a tandíjjal együtt) a 2008-as népszavazás után a parlament megsemmisítette.
- A kiemelt, sürgősségi központként is működő súlyponti, valamint a helyi járóbeteg-ellátást is koordináló területi kórházak kijelölése, a kórházi ágyak számának meghatározása.
2006:  Egészségügyi Felügyelet
- Az új hatóság a biztosítottak védelmében járhat el a biztosítókkal és az egészségügyi intézményekkel szemben.
2007: Rendészeti Panasztestület
- Független panasztestületet állított fel az Országgyűlés a rendvédelmi szervezetek működésének civil ellenőrzésére.
2007: Vagyonnyilatkozat-törvény
- A közélet tisztasága érdekében az Országgyűlés kiterjeszti a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget a közszolgálatban dolgozó döntéshozókra, a rendvédelemtől az ügyészségig.
2008: Egészségbiztosító-próbálkozás
- A kötelező biztosítás fenntartása mellett több-biztosítós rendszert vezetnek be. Az állami pénztárakban később kisebbségi részesedést szerezhetett volna a magántőke. A törvényt a márciusi népszavazás után a parlament 2008 májusában visszavonja.
2008: Az állami vezetők pénze
- A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert kötelezte a parlament, hogy a főbb állami vezetők javadalmazását tegye közzé – államfőtől szakállamtitkárokig.
2008: Feláll a Költségvetési Tanács
- Az államháztartás egyensúlyának új őreként 2009. január 1-jével megalakul a három tagból álló Költségvetési Tanács. A törvény szabályozza az államháztartás megengedhető hiányának mértékét, és előírja az államadósság folyamatos, trendszerű csökkentését.
2009: Adósvédelem
- Azoknak a magánszemélyeknek a kölcsöneire, akik a válság miatt 2008. szeptember 30-a után veszítették el állásukat, és saját lakásukra legfeljebb 20 millió forint hitelt vettek fel, a magyar állam készfizető kezességet vállal. Ennek mértéke legfeljebb az áthidaló kölcsön és kamatainak 80 százaléka.
2009: Betétesvédelem
- Az uniós jogszabályokkal összhangban a befagyott betét tőke- és kamatösszegét a betétbiztosítási alap személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizeti ki – forintban.
2009: Bejegyzett élettársak
- Az egynemű párok jogot kapnak a házassághoz hasonló kapcsolatra – második nekifutásra, miután az első verziót megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A KDNP által támadott „második kiadást” 2010 márciusában az AB jóváhagyta.
2009: Adó a képviselői költségtérítésre
- Az adómentes parlamenti képviselői költségtérítést 2010 elejétől az „önálló tevékenységet” folytatókra vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.
2009: A jogos védelem tágítása
- Nem köteles kitérni a megtámadott, és nem is büntethető, ha jogos védelmi helyzetben – például életét, vagyonát védve – a támadáselhárításhoz szükséges mértéket ijedtségből, menthető felindulásból lépi túl.
2009: Vagyonadó
- 2010-től sávos kulcs szerinti adó terhelte volna az ingatlanokat, a jogszabály erre vonatkozó részét azonban az Alkotmánybíróság 2010 elején megsemmisítette. A nagy értékű járművek megadóztatását a testület alkotmányosnak találta. A törvény elődjét – a 2005-ös luxusadót – eltörölte az AB 2008-ban.
2009: Szuperbruttó
- 2010-től az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez hozzá kell adni e jövedelmek 27 százalékát, és a személyi jövedelemadót az így növelt adóalap után kell megfizetni. Az Alkotmánybíróság szerint ez a korrigált adóalap nem sérti az alaptörvény előírásait.
2009: Az új Ptk.
- Teljesen új, a korábbinál liberálisabb szemléletű polgári törvénykönyv született, ami – az államfő politikai vétója ellenére – 2010 májusától fokozatosan lép életbe. A Fidesz–KDNP a törvénykönyv felülvizsgálatát ígéri.
2010: Szigorodó titkosítás
- Az adatőrzők érdekeit szolgáló új titoktörvényt fogad el kormánypárti–ellenzéki egyetértésben a Ház. Az új szabályok 2010 áprilisában lépnének életbe. Az államtitkokat akár 30 évre is el lehet zárni, de a minősítést ötévente felül kell vizsgálni.
2010: Gárdatörvény
- Bűncselekménynek nyilvánítják, ha valaki feloszlatott társadalmi szervezet működésében „köznyugalom megzavarására alkalmas módon” vesz részt.
2010: Holokauszttagadás-törvény
- Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt képviselői javaslatára a Ház – a Fidesz tartózkodása mellett – a holokauszttagadást büntetendővé nyilvánítja.