Nem tudta kihasználni az uniós csatlakozás előnyeit Magyarország, holott ez valamennyi riválisának sikerült. Csaknem egy évtizednyi felzárkózás után, a 2004–2008 közötti időszakban a magyar gazdaság már nem közeledett érdemben az uniós átlaghoz, sőt 2008 ősze, a válság begyűrűzése óta egyenesen távolodott tőle (az unió statisztikai hivatala 2009-es adatokat még nem közölt). A kelet-közép-európai új uniós tagországok közül Szlovénia és Csehország eleve fejlettebb volt, 2008-ra azonban a lendületesen növekvő Szlovákia is beelőzött. A leszakadás oka, hogy a magyar gazdasági növekedés főbb összetevői – a külföldi tőke adókedvezményekkel támogatott, erőteljes importja, az uniós piacon megfelelő versenyképesség, a foglalkoztatás bővülése – folyamatosan kifulladtak, új hajtóerő pedig nem mutatkozik. Sőt a jövedelmek felét elvonó-központosító állam halmozódó adóssága egyenesen blokkolta a növekedést. A közelgő megtorpanásból 2002–2006 között még sem a munkavállalók, sem a nyugdíjasok nem sokat érzékeltek, mind a bérek, mind a szociális járandóságok az inflációt meghaladó mértékben – de legalábbis azzal lépést tarva – bővültek. A törést 2006-ban az hozta meg, hogy a nemzetközi pénzvilág már tűrhetetlenül gyorsnak ítélte a magyar állam eladósodásának tempóját, azt tehát meg kellett fékezni. A radikális kiigazítást a Gyurcsány-kormány adóemeléssel, valamint a költségvetési kiadások moderált mérséklésével hajtotta végre, aminek következtében szűkült a jövedelmi olló; a legnagyobb veszteség a magasabb jövedelműeket érte. A keresetek vásárlóereje 2007-ben és 2009-ben egyaránt csökkent. A nyugdíjaké és a szociális ellátásoké csupán tavaly, amikor az aktív válságkezelés jegyében a Bajnai-kormány az elődje által sokáig sérthetetlennek tartott költségvetési tételeket is meg merte nyirbálni. A válság közepette merésznek tekinthető adó- és járulékcsökkentéssel javított a magyar gazdaság versenyképességén, az inaktív csoportok és rétegek rovására csoportosítva át jövedelmet részben a munkavállalók, részben pedig a vállalkozók és vállalkozások javára, hogy a válság csillapodtával könynyebb és lehetőleg gyorsabb legyen a kibontakozás.
