Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)
Nemzeti konzervatív néppárt. Hárommilliós választótáborát Orbán Viktor jobboldalon karizmatikusnak tartott személye tartja össze.
Radikális, szabadelvű, alternatív nemzedéki csoportként indult 1988. március 30-án Budapesten. Nyolcévi tagság után kilépett a Liberális Internacionáléból, s 2000 decemberében az Európai Néppárthoz csatlakozott. Taglétszáma 40 300 fő, helyi szervezeteinek száma 1197. Hívei-tagjai az önkormányzatokban 238 polgármesteri és 3085 képviselői helyen ülnek. 2006-ban a párt 19 megyei közgyűlés közül 18-ban abszolút többséghez jutott. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
A 2006-os parlamenti választáson a Fidesz–KDNP közös listájára a választók 42 százaléka szavazott, ez 141 + 23 mandátum megszerzéséhez volt elég. A fiataldemokraták vezérkarában súlyos feszültségekhez vezetett, hogy négy év után nem voltak képesek leváltani a baloldali koalíciót. A Fidesz által megnyert október eleji önkormányzati választást követően Orbánék két és fél héten át a Parlament előtt tüntettek, Gyurcsány Ferenc lemondását követelve. A párt kemény magjának összetétele a ciklus közben nagyot változott: Áder János és Deutsch Tamás 2009-ben Strasbourgba távozott EU-képviselőnek, Pokorni Zoltán és Rogán Antal polgármesteri megbízatást vállalt. A pártelnök Orbán Viktor és a választmányi elnök Kövér László mellett a legszűkebb vezetésnek Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető lett a tagja. A 2009-es EP-választás Orbánék elsöprő, 56 százalékos győzelmét hozta, ezzel 14 mandátumot szereztek a 22-ből.
A párt Erős Magyarország című, 2007. decemberi vitairata, valamint Nemzeti ügyek politikája című választási programja az adócsökkentésen alapuló gazdasági növekedést és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítását tekinti a pártprogram két alappillérének. Olyan foglalkoztatáspolitikát ígér, amely tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. Közmunka keretében gátépítéseket, önkormányzati bérlakásépítéseket kíván beindítani. A közszereplőkkel szembeni közbizalom helyreállítása érdekében az utóbbi évek kormányzati visszaéléseinek feltárását ígéri, mert „ma a kormány bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogat és szétesik a korrupciótól”. A rendőrség létszámát a Fidesz a választások után azonnal legalább 3500 fővel készül növelni, s minden településen állandó rendőri jelenlétet ígér. Elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben „a gyilkosok és tolvajok egyre jobb börtönökben töltik rövidülő büntetésüket, az áldozatokkal senki sem foglalkozik”.
Szakemberei szerint Magyarországon GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut az egészségügyre, mint a szomszéd országokban. A párt a népegészségügyi program „megfelelő” finanszírozását irányozza elő. Kilátásba helyezi a külföldön dolgozó orvosok hazahívását. Az adórendszert családbarát intézkedésekkel kívánja átalakítani, nemcsak a jövedelem, hanem az eltartottak száma is befolyásolná a közterhek mértékét. Gyorsvasúthálózat kiépítését, új intercityvonatok üzembe állítását ígérik. A szociális célú lakásépítés áfáját 20-ról 5 százalékra készülnek csökkenteni, a gyes idejét ismét 3 évre emelnék. A nőknek 40 ledolgozott év után teljes összegű nyugdíjat ígérnek. Stratégiai célnak tekintik az óvoda és az általános iskola alsó tagozatának megtartását a kistelepüléseken. A magasabb osztályokban szabadon választható hittanoktatás vagy etikai kurzus bevezetését helyezik kilátásba. A termőföldet nemcsak termelőeszközként, hanem a nemzeti szuverenitás alapjaként kezelnék. Nem támogatják, hogy a helyben lakó magyar gazdák hátrányba kerüljenek a távoli befektetőkkel szemben. Takarékos és átlátható államot ígérnek. A politikából élők számát csökkentenék, a nagyvárosok és a megyei közgyűlések képviselő-testületeinek létszámát lefaragnák. A parlamenti képviselőkéhez hasonlóan nyilvánosságra hoznák a miniszterek és az államtitkárok fizetési listáját. A kormánytagokat anyagilag közvetlenül felelőssé tennék az állami vagyon működtetéséért.
Honlapja:
.
Magyar Szocialista Párt (MSZP)
Szociáldemokrata orientációjú váltópárt, az egykori állampárt reformkommunistái alapították 1989-ben. A Szocialista Internacionálé és az EP szocialista frakciójának tagja. Taglétszáma 35 260 fő, helyi szervezeteinek száma 514. Az önkormányzatokban szocialista színekben összesen 147 polgármester, 1616 önkormányzati képviselő, továbbá 322 megyei és fővárosi közgyűlési tag tevékenykedik. Ifjúsági szervezete a Societas.
Az MSZP a vezető ereje volt annak a szocialista–szabaddemokrata koalíciónak, amely két egymást követő választáson (2002, 2006) képes volt győzni. Négy éve javított is pozícióján: 43 százalékos listás eredménnyel 191 mandátumot szerzett, s így (partnerével, az SZDSZ-szel) a korábbinál kényelmesebb, 24 fős többséghez jutott a parlamentben. Az újrázást az alapozta meg, hogy a balközép tandem 2002-ben – teljesítve kampányígéreteit – jóléti osztogatásba fogott, s csak négy évvel később ismerte el, hogy javarészt fedezetlenül. Mindezért most történelmi vereség elé néz.
A szocialisták mindkét kormányzati ciklus közben miniszterelnök-váltásra kényszerültek. A 2004-ben Medgyessy Péter helyébe lépett Gyurcsány Ferenc 2006 tavaszán teljesítette a „lehetetlent”, a szocialisták népszerűségi hátrányát ledolgozva legyőzte Orbán Viktort. A győzelmet követő májusi frakcióülésen – Balatonőszödön – zárt ajtók mögött Gyurcsány elismerte, hogy a hatalom megtartásáért „több száz trükköt” alkalmaztak, miközben halogatták az elkerülhetetlen döntéseket. A 2006 szeptemberében kiszivárgott őszödi beszéd rövid távon utcai tiltakozásokhoz, hosszú távon hitelességi deficithez és politikai vesszőfutáshoz vezetett. Az őszi önkormányzati választásokon az MSZP óriásit bukott, Heves kivételével az összes megye a fiataldemokraták kezébe került. A kudarc és a pesti utcákat csatatérré változtató ellenzéki tiltakozások dacára az MSZP összezárt a kormányfője mögött, akit 2007 februárjában a küldöttek 89 százaléka pártelnökké is megválasztott.
A Fidesz kezdeményezte 2008. márciusi népszavazás nemcsak a vizit- és tandíjat söpörte el, hanem a liberális diktátumnak tekintett reformok egy részét is. Az MSZP vezetésével csaknem azonos összetételű kisebbségi kormány élén álló Gyurcsány bukásához a 2008 őszén kezdődött világgazdasági válság adta az utolsó lökést – 2009 márciusában lemondott miniszterelnöki, majd pártelnöki posztjáról is. A válságkezelésre az új kormány élén a pártonkívüli Bajnai Gordon addigi gazdasági miniszter vállalkozott. A pártelnök Lendvai Ildikó, a frakcióvezető a később miniszterelnök-jelöltté választott Mesterházy Attila lett. A 2009. júniusi EP-választáson az MSZP megalázó vereséget szenvedett, 17 százalékkal mindössze 4 mandátumot szerzett. A ciklus utolsó hónapjaiban korrupciós botrányok rontják tovább a párt választási kilátásait.
A Bajnai-féle válságkormányhoz ambivalensen viszonyuló, egyrészt azt fegyelmezetten támogató, másrészt annak baloldali ellenzékeként viselkedő MSZP a Nemzeti modernizáció címet viselő választási programjában mindenekelőtt a demokrácia megvédését ígéri. A dokumentum szerint 2014-ben bevezethető lesz az euró. A foglalkoztatást évi egy százalékkal, a reálkereseteket évi 2,5–3 százalékkal ígéri növelni. A 2011-ben lejáró földvásárlási moratóriumot a párt 3 évvel meghosszabbítaná, s 2013-ig felszámolna 100 romatelepet. Az MSZP kiáll az egységes egészségbiztosítási rendszer mellett, s immár megtiltaná az egekbe szökő végkielégítéseket.
A párt elnöke Lendvai Ildikó, elnökhelyettesei Lamperth Mónika és Szekeres Imre, alelnökei Kiss Péter, Mesterházy Attila és Újhelyi István. A választmány elnöke Simon Gábor. Honlapja:
.
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)
A Jobbik négy év alatt a hétszeresére duzzasztotta taglétszámát: a 2006-os országgyűlési választások előtt 105 szervezete és 1250 tagja volt, máig – a párt tájékoztatása szerint – 832 helyi sejtben 9270 tagkönyvet váltottak ki. A világhálón is aktívak: a Facebook közösségi oldalon lapzártakor 4300 rajongót tartottak nyilván, közelítve a Fidesz 5000-éhez és jócskán lehagyva a mindössze 500 követőt felmutató MSZP-t.
Politizáló bölcsészmozgalomként 1999-ben indult, 2003 októberében szerveződött párttá. A 2004-es EP-választáson nem vett részt, a 2006-os országgyűlési választásokon a MIÉP-pel együttműködve – egy új párt, a MIÉP–Jobbik a Harmadik út révén – állított listája csak 2,2 százalékos eredményt ért el. Fél évre rá az önkormányzati képviselő-testületekben 20 jobbikos szerzett mandátumot. A politikai áttörést a 2009-es EP-választáson érte el az egyébként EU-ellenes, szélsőjobboldali párt, 3 képviselőt juttatva az uniós törvényhozásba. Sikerének titka, hogy a szavazók értékelték a közbiztonságot, különösen a „cigánybűnözést” középpontba állító retorikáját. A párt felívelését segítette a vezetői által létrehozott, ám a bíróságon tavaly jogerősen feloszlatott, új néven mégis máig működő Magyar Gárda Egyesület nevű félkatonai szervezet.
A Jobbik felfutása az elnökváltásához köthető. A mérsékeltebb hangvételű Kovács Dávidot a radikális Vona Gábor addigi alelnök, jelenlegi miniszterelnök-jelölt 2006 októberében váltotta a párt élén. Nevéhez fűződik a párt teljes, mára ellenségeskedésig fajult leszakadása a Csurka István-féle MIÉP-ről. Az elnökség tagjai – Balczó Zoltán, Gyüre Csaba, Murányi Levente, Novák Előd, Szegedi Csanád és Szabó Gábor – nagyrészt bölcsész végzettségűek, korábban a MIÉP színeiben politizáltak. Az idősebbek közül pedig a kilencvenes évek elején többen megfordultak az MDF-ben is. Hivatalos orgánumuk a hetilapként megjelenő, de online változatában ismertebb Barikád, amelyet Vona és Csanádi tavaly alapított közös cége, a Magyar Hírek Kft. jelentet meg. Az Új Radikalizmusért Alapítványt is tavaly jegyezték be, szószólója Szabó Gábor pártigazgató. Ugyanő képviseli a Jobbik szellemi műhelyeként működő, országos Attila Király Népfőiskolát működtető Kollégium a Jövőért Alapítványt is.
A Radikális változás címet viselő választási programjukban nincs szó a szövetségi kötelék felmondásáról az EU-val vagy a NATO-val, a történelmi határok visszaállításáról, a multinacionális cégek kiűzéséről. Még a sokat emlegetett földkérdésben is csak „kezdeményezni” ígérik, hogy az Országgyűlés módosítsa a földtörvényt a külföldiek tulajdonszerzésének késleltetése érdekében. A Jobbik „ökoszociális nemzetgazdaságot” szorgalmaz. Mind a külgazdaságban, mind a diplomáciában Oroszországot és Kínát említi mint reménybeli partnereket. A „cigánybűnözés” felszámolását, ennek érdekében a csendőrség felállítását hirdeti. Ugyanakkor a tehetséges roma fiatalok kitörésének anyagi ösztönzését ígéri. A „keresztény etika szerinti” magzatvédelmi törvényt vezetnének be, ám ez nem jelentene abortusztilalmat. A hangsúlyt a terhességmegszakítás elkerülésére helyezik. Radikalizmusuk leginkább politikai szóhasználatukban és a kultúra területén jelenik meg. Horthy-szobrot állítanának, visszavonnák, majd „nemzeti csatornáknak” adnák át a Tv2 és az RTL Klub koncessziós jogát. A hitoktatás vagylagosan lenne kötelező az erkölcstan mellett. A közélet tisztasága érdekében igazságtételi bizottságot állítanának föl, száműznék a vezető posztokról az MSZMP és a KISZ egykori irányítóit, auditáltatnák a pártmérlegeket (az Állami Számvevőszék szerint a párt eddig jogszabályellenesen gazdálkodott), megszüntetnék a képviselők mentelmi jogát. Honlapja:
.
Lehet Más a Politika (LMP)
Zöld mozgalmak, jogvédő és szociális civil szervezetek aktivistáiból verbuválódott, „rendszerkritikus” ökopárt; 2008 októberében bontott zászlót. Frontembere, Schiffer András ügyvéd, a Védegylet tagjaként egyike volt a Sólyom László köztársasági elnökké választását kezdeményezőknek. A Sólyom-kampány szlogenjéből lett később az LMP neve is. Az emberi jogok területén liberális, agrárpolitikájában nemzeti konzervatív, gazdaságpolitikájában zöld költségvetést szorgalmazó párt kezdettől fogva elsősorban az SZDSZ-től igyekezett megkülönböztetni magát. Annak széthullásakor hangsúlyozta, nem vállalja bukott politikusok újrahasznosítását.
Az LMP kezdetben avantgárdnak szánt performance-okkal próbálta felhívni magára a figyelmet – kevés sikerrel. Egy évvel a színre lépése után is csak a lakosság egyötöde hallott róla. 220 oldalas részletes programját alig három héttel a választás előtt hozta nyilvánosságra. A párt három fő céljának – fenntartható növekedés, igazságos, kirekesztés nélküli társadalom és erőteljesebb részvétel a demokráciában –, valamint az ezekhez kapcsolódó részcéloknak az ismerete azonban szerintük elegendő ahhoz, hogy „tévedésből senki se csatlakozhasson” hozzájuk.
A mintegy 500 tagot, 34 helyi szervezetet és több ezer „regisztrált szimpatizánst” felvonultató LMP bázisát 20–50 éves, felsőfokú végzettségű, korábban pártokban nem működő civil aktivisták alkotják. Példaképük a két-három évtizeddel ezelőtti német zöldek. Az LMP szervezete kevéssé hierarchizált – kongresszusain eddig valamennyi tag szavazhatott –, és idegenkednek az egyszemélyi vezetéstől. A pártot 13 tagú választmány irányítja, elnöke nincs, kormányfőjelöltet sem neveztek meg – ám szükség esetén Schiffer mellett a budapesti listát vezető Jávor Benedek is szóba jöhet. Honlapján az LMP naprakész kimutatást közöl kiadásairól és bevételeiről – illusztrálandó, hogy más pártokkal ellentétben komolyan veszi az átlátható kampányfinanszírozás elvét.
A tavalyi EP-választáson az LMP a Humanista Párttal együtt 2,6 százalékot (75 ezer szavazat) kapott, Budapesten közel 5 százalékot. Egyéni képviselőjelöltjeinek közel egyharmada most is fővárosi. Sajtóorgánuma nincs, csak egy honlapja és egy hivatalos blogja. Honlapja:
.
Magyar Demokrata Fórum (MDF)
Az Antall József által preferált liberális konzervativizmus ideológiájával indul a 2010-es választásokon a viharvert, de két évtized óta a politikai színpad egyik főszereplőjének megmaradt Magyar Demokrata Fórum. Míg azonban a hatalmi harcban Antall támaszkodott a hazai nép-nemzeti és a kereszténydemokrata irányzatokra is, nemzetközi orientációjában pedig a német jobbközép pártokat tekintette politikai iránytűjének, a 20 évvel később ugyanazt a nevet viselő formációnak angol kosztümöt szabtak a politikai tervezőasztalon. Az MDF szekularizált és hangsúlyosan üzletbarát hangnemet üt meg, az Európai Parlamentben pedig a német kereszténydemokraták által dominált, az uniós integráció elmélyítését hirdető Néppárttal szakítva az euroszkeptikus brit konzervatívok alapította frakcióban keresett magának új otthont.
Az átalakulás folyamatos, de nem egyenletes ütemű volt. Az 1994–1998 közötti MSZP–SZDSZ-kormányzás idején a fiataldemokraták által végrehajtott „jobbra át” alapozta meg az 1998-ban négy évre hatalomra jutott Fidesz–MDF-koalíciót. A Fidesz-elnök Orbán Viktor és az MDF-et 11 éve vezető Dávid Ibolya közötti ellentétek miatt azonban az egyre növekvő táború Fidesz és a centrum felé igyekvő, de összezsugorodott támogatású MDF időközben egymás ellen fordult. Dávid világnézeti és politikai önállósodási törekvéseit igazolni látszott, hogy a párt, ha hajszállal is, rendre átvitte a lécet a 2004-es, 2006-os és 2009-es EP-, illetve országgyűlési választásokon. Hitelét, vonzerejét megtépázta azonban, hogy az eseményeket több emblematikus személyiségének tiltakozása, majd távozása, jogellenes kizárások, máig tisztázatlan nemzetbiztonsági lehallgatások és kétes hírű „vattaképviselők” leigazolásai kísérték.
Az egykori gyűjtőpárt áramvonalasításának spiritus rectora a párt kampányfőnökének kinevezett Somogyi Zoltán, a Political Capital tanácsadó cég vezetője lett. Közreműködésével a Fórum az Antall Józseffel annak idején jó viszonyt ápoló, de a jobboldalon neoliberálisnak bélyegzett Bokros Lajost indította a tavalyi EP-választási lista élén, nem titkolva, hogy őt szánja a 2010-es országgyűlési választások miniszterelnök-jelöltjének is. A közgazdász korábbi tanulmányaira hivatkozó választási program a vitaanyagként történt közzététel s a véglegesített változat között egy betűnyit sem módosult. A párt jelöltállítási nehézségei arra utalnak, hogy az időközben felmorzsolódott SZDSZ pár másodvonalbeli tagjának listára vétele nem hatott elsöprő erővel a liberális szavazókra. A felülről átalakított jobbközép konzervatív pártnak a jelek szerint e választói rétegen főképp az alulról frissen szerveződő ökopárttal, a Lehet Más a Politikával kell osztoznia. Honlapja:
.
Civil Mozgalom (CM)
Seres Mária népszavazási mozgalmából 2009 elején alakult párt. Célja a „civil kontroll” megvalósítása a közéletben, így a parlamentben is, ahol harcolni kíván „a kiváltságok és korrupció ellen”. Önmeghatározása szerint olyan civilek alkotják, „akik megunták, hogy az élősködő pártok döntsenek a fejük felett a sorsukról – ellenük”. Az országgyűlési képviselők költségtérítésének újraszabályozásához- megadóztatásához összeszedett több mint 600 ezer népszavazási aláírásra alapozott szervezet indulni kívánt a 2009-es EP-választáson is, ám az áprilisi jogerős bejegyzést követően nem tudta kellő időben begyűjteni a szükséges 20 ezer ajánlást. A támogatókat elsősorban vidéken vonzó, nyíregyházi székhelyű szervezet gyakorlatilag egyszemélyes, kampányát megyei koordinátorok szervezték, a hivatalos tájékoztatás szerint a tagság „nem jellemző”. A békés akciókat hirdető mozgalom közlemények és a honlapja (civilmozgalom.hu) révén kommunikál a választókkal.
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
Az 1947-ben alapított Barankovics István-féle Demokrata Néppárt jogutódaként 1989. április 2-án alapították újra Budapesten. A Fidesz kereszténydemokrata platformjaként működik, „a keresztény értékeket magukénak valló emberek” tömörüléseként határozza meg magát. Utoljára 1994-ben juttatott önállóan képviselőket a parlamentbe. 1990–1994 között az Antall-kormányba két minisztert is delegált, ám nem tudott kilépni az MDF árnyékából. A kilencvenes évek közepén kirobbant belső hatalmi harcokban két táborra szakadt. A Giczy György pártelnök vezette önállóságpártiak 1998-ban nem szereztek mandátumot, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néven külön szervezetet alapító Fidesz-szimpatizánsok közül tizenhárman a Fidesz támogatásával képviselők lettek. A 2002-es választások előtt Bartók Tivadar pártelnök a KDNP-t a Centrum Pártba integrálta, de így sem lépték át a küszöböt. A Legfelsőbb Bíróság még abban az évben elrendelte az 1995-ös szabálytalan választmányi ülés megismétlését, amelynek eredményeként a Fidesz-szövetséges vezetők kerültek többségbe a pártvezetésben. 2006-ban a Fidesszel közös listáról 13 KDNP-s szerzett mandátumot, akik a közös frakcióban foglalnak helyet. A párt és képviselői ritkán – például az abortusz engedélyezése ügyében – fogalmaznak meg különvéleményt. KDNP-s kezdeményezés volt a kismamabérlet is, amely révén a fővárosban és néhány vidéki városban ingyen vagy kedvezményesen „tömegközlekedhetnek” a kisgyermekesek. A családi jövedelemadózás bevezetését és az egyház-alapítási szabályok szigorítását célzó kereszténydemokrata javaslatot a Fidesz is támogatja. Kétséges viszont, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartását célzó kezdeményezésük akár koalíciós kormányzás esetén is célba érne-e.
A párt elnöke Semjén Zsolt. Alelnökök: Harrach Péter, Harangozó Bertalan, Kalmár Ferenc, Mészáros József, Molnár Béla, Simicskó István, Surján László. Az országos választmány elnöke Latorcai János. Pártügyész: Rubovszky György.
A párttagok száma saját bevallásuk szerint 17 ezer, a helyi szervezeteké: 550. Ifjúsági szervezete az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. Pártsajtó: Hazánk (nyomtatott havilap); honlapja:
.
Területi listás pártok
Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP)
A magát az egyetlen baloldali pártnak hirdető szervezet a kádári állampárt szellemi örököse. 1993-ig tovább is vitte az MSZMP nevet, azóta Munkáspárt néven szerepelt, majd 2005-ben vette fel a kommunista jelzőt. Ekkor szakadt ki belőle a Vajnai Attila exalelnök vezette Magyar Munkáspárt 2006. Az első szabad választáson – még MSZMP néven – a parlamenti bejutás küszöbéig jutott, ám 2006-ban már az állami támogatáshoz szükséges egy százalékot sem érte el. A 2009-es EP-választáson 0,96 százalékot kapott, ami 28 ezer voksot jelentett. Az államosítás, számonkérés, munkahelyteremtés hármas jelszavával kampányoló kommunisták a privatizációt egyszerűen csak lopásnak minősítik, s meghirdették a kiemelt nagyvállalatok államosítását, az OTP-től a Molig. Luxusadót vetnének ki a „százmilliomosokra és a milliárdosokra”. Eközben visszaállítanák a kádári idők nyugdíjszabályát: a férfiak 60, a nők 55 éves korban mehetnének nyugdíjba. A párt elnöke az 1989-es kezdettől Thürmer Gyula, alelnökei Karacs Lajosné és Vajda János. A párt ifjúsági szervezete a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség. Hetilapja a Szabadság, amit a párt cége, a Progressio Kft. ad ki. Honlapja:
.
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
A magát „történelmi és huszonegyedik századi pártnak” minősítő MSZDP a legrégebbi magyar politikai alakulat. 1890-ben jött létre, 1939-től Szociáldemokrata Párt néven működött. 1948-ban a kommunistákkal egyesülve létrehozta a Magyar Dolgozók Pártját, hogy aztán – 1956-os rövid újraéledését követően – 1989-tól ismét önállóan működjék – az eredeti nevén. A Szocialista Internacionálé tagszervezeteként 1990-ben 3,55 százalékot kapott az akkor Petrasovits Anna vezette szervezet, így nem jutott mandátumhoz. A kudarc pártszakadások, belharcok sorozatát indította el. Előbb Borbély Endre, majd Király Zoltán lett a párt első embere. 1994-ben már egy százalékig sem jutottak a parlamenti választáson, így az állami támogatásukat elvesztették. A balsiker újabb elnökváltást hozott: a késő Kádár-kor ipari minisztere, az energetikai vállalkozóvá lett – a pártban 1989-től tag – Kapolyi Lászlót választották elnökké. Az MSZDP 2006-ban nem indult parlamenti mandátumért, Kapolyi 2002-ben és 2006-ban is MSZP-listáról jutott parlamenti helyhez. Az MSZDP-t a konkurens szociáldemokrata szervezetek az MSZP szatellitjének tekintik, amelybe átülhetnek a szakadár szocialisták. A két párt közötti viszony a mostani kampány idejére megromlott, így Kapolyi saját pártja színeiben próbál mandátumot szerezni Vásárosnaményban, ahová befektetései is kötik.
Választási programja az egyenlőség, szabadság, nemzeti kiegyezés hármasát hirdeti. A települési önkormányzatok számát a felére csökkentené, viszont minden falu kapna legalább alsó tagozatos iskolát.
A párt tiszteletbeli elnöke Bazsai Ferenc, alelnökök: Balogh László és Beck Zoltán. Honlapja:
.
Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)
Csurka István nemzeti radikális pártja 1993-ban alakult Budapesten. Eddig egyszer, 1998-ban jutott be a parlamentbe. A 2006-os önkormányzati választáson a már erősen hanyatló MIÉP három polgármesteri és 15 képviselői helyet szerzett önállóan indult jelöltjei révén. Jelszava: „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar!” A 2010-es parlamenti választáson 11 jelöltje tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt. Új választási programot nem készített, ma is a 2005-ös régi van érvényben. Elnöke Csurka István. Az elnökség tagjai: Kovács László, Fenyvessy Zoltán, Szabó Zsolt, Farkas Lajos, Soltész Imre, Tóth Sándorné. Honlapja:
.
Összefogás Párt (ÖP)
„A politikában a háborúskodás megszüntetését, munkahelyteremtést, a közbiztonság visszaállítását, a cigányság helyzetének megoldását” tűzte zászlajára a Szentendrén 2009 novemberében bejegyzett párt. Elnöke a szociális kártya bevezetésének jogilag vitatott ötletével ismertté vált monoki polgármester, aki a hivatalos választási iratokban Szepesi Zsolt Lászlóként szerepel, bár magát Szepessy Zsoltnak tünteti fel. Vele együtt a párt öt jelöltje szerzett elegendő ajánlócédulát, hogy indulhasson a választáson. Köztük van Szoboszlai Barna, aki ellen büntetőeljárás folyik, amiért a tolvajok távol tartása érdekében áramot vezetett az utcai kerítésénél beljebb kiépített belső kerítésébe, s ezzel egy ember halálát okozta. A párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében listát is indít. Honlapja:
.
Csak egyéni jelöltet állító pártok
Szabad Demokraták Szövetsége – Magyar Liberális Párt (SZDSZ)
Balközép párt, amely a Kádár-korszak demokratikus ellenzékének örököseként 1988. november 13-án alakult Budapesten. Nevét 2005-ben egészítette ki a liberális megjelöléssel. 1994–1998, majd 2002–2008 között a kormánykoalíció kisebbik tagja. 2008 tavaszán kilépett a Gyurcsány-kormányból, ám kívülről támogatta a kisebbségi szocialista kabinetet. A párt tagjainak száma 5318 fő, helyi szervezeteinek száma 237. Az utóbbi öt országgyűlési választáson mutatott teljesítménye – 21, 20, 8, 6, 6,5 százalék – a párt fokozatos kifulladását jelezte. Frakciója 2006-ban 20, jelenleg 19 fős. Az SZDSZ az 1990 óta birtokolt fővárosi főpolgármesteri tisztség ismételt elnyerése mellett 2006-ban 12 önálló polgármesteri megbízatást, 61 képviselői, 50 fővárosi, illetve megyei közgyűlési helyet szerzett.
Amikor a párt 2008-ban lemondott a miniszteri bársonyszékekről, befolyásának erősödésében reménykedett, ám ennek az ellenkezője következett be. A magát hangsúlyosan nyugati típusú szervezetnek valló SZDSZ a 2009-es EP-választáson mindössze 2,1 százalékot kapott. A vereség megsemmisítő erejű volt: Fodor Gábor pártelnök azonnal lemondott, a parlamenti képviselőcsoport tagjai pedig a ciklus végén kollektíven visszavonultak a politikától, vagyis nem indultak az idei választáson. Az SZDSZ romjain Retkes Attila pártelnök erejéből arra futotta, hogy fél tucat szabaddemokrata politikus elindul a régi rivális MDF listáján, míg 10 egyéni jelöltjük MDF–SZDSZ pártmegjelöléssel indul. A párt teljes szétesése 2007-ben kezdődött el, amikor az SZDSZ-t másfél évtizeden át vezető Kuncze Gábor átadta az elnöki széket a párthoz alig egy évvel korábban csatlakozott utódjának, Kóka János gazdasági miniszternek. Honlapja:
.
Torgyán–Kisgazda–Koalíció (Torgyán–Kisgazda)
2006 szeptemberében alakult, Torgyán Józsefhez kötődő párt. Székhelye az FKGP korábbi elnökének, az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési miniszterének budapesti Tállya utcai lakása. „A torgyáni eszmeiség alapján álló” kisgazdaszervezetek összefogására létrehozott párt célja „a népnyúzó hatalmi elit egészének és látszatellenzékének” leváltása. Programja bank- és multiellenes célokat is megfogalmaz. Az Országgyűlés létszámát 176 főben maximálná. Április 11-én hét megyében egy-egy jelöltet indít. Sajtója a Torgyán József főszerkesztette Kis Újság. A párt alapítványa a Kisgazda Jövő Alapítvány. Főtitkár: Petráss László. Pártelnök: Torgyán József. Honlapja:
.
Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ)
„Minőségi, modern magyar politikai kultúra megteremtését” hirdeti a 2006-os választások előtt bejegyzett párt, amelynek székhelye a fővárosi Rózsadombon van, jelölteket és listát 2006-ban viszont csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indított. Az idén Tolnában terjeszkedtek – mindkét megyében sikeresen begyűjtöttek 2-2 jelöltjüknek elegendő ajánlószelvényt, de listát nem állítottak. A pártelnök Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, aki ellen három éve büntetőeljárás folyik azzal a váddal, hogy az ő kuratóriumi elnökségével működő Egymásért Egy-Másért Alapítvány több mint egymilliárd forint értékben, közterhek megfizetése nélkül élelmiszert csempészett be és adott el. Földesi-Szabót egymilliárdos sikkasztással is vádolják. Honlapja:
.
Somogyért Szövetség (Somogyért)
„Somogyország” legjelentősebb lokálpatrióta szervezete. A több mint négyezer tagot és 103 testvérszervezetet számláló Somogyért Egyesület „választási szervezete”. A szövetséget – mivel civil szervezet nem indulhat az országgyűlési választáson – az 1994-ben alakult egyesület megyei közgyűlési képviselői hozták létre 2005. november 25-én Kaposvárott. Célja a Somogyban élők szolgálata „a politika eszközeivel, az általános emberi, nemzeti, szociális és keresztény értékek alapján”. A szövetség „arca” Gyenesei István – korábban 17 évig a megyei közgyűlés elnöke – 2006-ban, az országban egyedüliként, függetlenként szerzett parlamenti mandátumot, majd 2008 áprilisában a kisebbségi Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere lett. A magát pártoktól függetlenként meghatározó – az MSZP-vel helyben gyakran együttműködő – szövetség a somogyiak helyzetének javításáért minden demokratikus párt felé nyitott. Idén már nemcsak Gyenesei választókerületében, de a megye két másik körzetében is indít jelöltet. A szövetség tagjainak száma 28. Újságja a 22 ezer példányban megjelenő, eddig öt kiadást megért Déli Szél. Elnöke: Iharosi István. Honlapja:
.
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP)
1930-ban alakult Békésben, 1988 novemberében szervezték újjá Budapesten. Az 1990–1994 és 1998–2002 között a koalíciós kormányokban is részt vett történelmi párt 2002-ben kiszorult a parlamentből. A vereséget követően a korábbi pártelnök, Torgyán József ellenfelei között utódlási harc tört ki, s így bírósági ítéletnek kellett megállapítania az aktuális pártelnök személyét. Saját bevallása szerinti taglétszáma jelenleg „ezer feletti”, helyi szervezeteinek száma „nem publikus”. A párt elnöke Hegedűs Péter. Honlapja:
.
Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség (Összefogás)
„A megyében élő emberek szolgálata az általános emberi, nemzeti, szociális és keresztény értékek alapján” – hirdeti a 2006 februárjában Nyíregyházán bejegyzett párt. Elnöke Helmeczy László ügyvéd, a Fidesz egykori megyei elnöke, 1998-tól parlamenti képviselője, aki 2000-ben átült a függetlenek közé. Később sikertelen MDF-es jelölt volt, 2008-ban pedig a Hír Tv Veres János MSZP-s pénzügyminiszter ügyei után kutakodó két riporterének „lebuktatásában” játszott szerepet. Ő Tiszavasváriban, párttársa, Juhász Zoltán Nagykállón gyűjtött elegendő ajánlószelvényt, így pártjuk és az MDF közös jelöltjeként indulhatnak a mostani választáson. Mindketten szerepelnek az MDF megyei listáján is.
Zöld Baloldal (ZB)
A Duna Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége tagjainak részvételével 1993-ban alapított Zöld Alternatíva Párt – amely 1994-ben és 1998-ban a helyhatósági választásokon pár településen képviselői helyhez jutott – 2000-től Zöld Demokraták, tavaly óta Zöld Baloldal néven működik. A Droppa György vezette szerveződés mögött áll többek között az ATTAC Magyarország és a Szociális Charta 2008 baloldali szociális mozgalom, a pártok közül pedig a Magyarországi Munkáspárt 2006. A párt listavezető-jelöltje a 2009-es EP-választásokon Tamás Gáspár Miklós volt, de végül nem regisztrálták magukat. Programjuk szerint „kérlelhetetlenül antirasszista és antifasiszta” politikát képviselő ökopártként határozzák meg magukat. A közel ezertagú ZB teljes jogú tagja az 55 európai parlamenti képviselőt felvonultató Európai Zöldpártnak, a Vajnai Attila vezette Munkáspárt 2006 pedig a 31 európai képviselőt számláló Európai Egyesült Baloldal – Északi Zöldek pártcsaládnak. Honlapja:
.
Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja (MVMP)
Fideszes szatellitszervezet, a Vállalkozók Pártjának utódja. Elnöke Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. Tiszteletbeli elnöke a szervezetet létrehozó, az idei választáson MVMP–Fidesz-jelöltként induló Herman István. A pártot 2007-ben Budapesten jegyezték be, miután a Fidesz-szövetséges Vállalkozók Pártját törölték a pártnyilvántartásból, mert két általános választáson nem állított jelöltet. Az új szervezet rövid neve most is Vállalkozók Pártja, volt választmányi elnöke, majd általános elnökhelyettese a 2006 óta törvényhozó Szatmáry, aki 2008-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett. A pártprogram lényeges pontjai közé tartozik a hazai termékek védelme, a munka becsülete, a magyar vállalkozások versenyképességének növelése. Honlapja: vp-hajdu.hu.
MCF Roma Összefogás Párt (MCF)
A pártot Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke alapította 2005-ben, miután a vezetése alatt álló Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) úgy döntött, hogy párttá alakul. Először a 2006-os parlamenti választáson mérették meg magukat, nagy meglepetésre 29 egyéni választókerületben gyűjtötték össze a megfelelő számú ajánlószelvényt, s országos listát is tudtak állítani. A választási szereplés már nem sikerült ilyen jól, pártlistájuk összesen 4459, Kolompár Orbán 311 szavazatot kapott. A tavalyi EP-választáson 13 ezer vokshoz (0,46 százalék) jutottak. Az idén csak a több bűnügyben gyanúsítottként szereplő Kolompár tudta összegyűjteni a jelöltséghez szükséges kopogtatócédulákat. Honlap: romaosszefogas.blogspot.com
A választásra nyilvántartásba vett, de jelöltet nem állítópártok
Centrum Párt (CP)
2001 novemberében alakult. A jobb- és baloldali értékeket egyaránt képviselő, magát középre pozicionáló pártot 25 magánszemély – köztük több kis párt és mozgalom (KDNP, MDNP, Vállalkozók Pártja, Zöld Demokraták, Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület) vezetője és Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere hozta létre. Miután a 2002-es választáson 3,9 százalékot ért el, a perifériára szorult, több alapító szervezet kilépett belőle. Taglétszáma: 200 körüli, 17 helyi szervezete van. Nő- és kisebbségi tagozatot működtet. Az országos választmány elnöke Motyovszki István András. Pártelnök: Papp János. Honlapja:
.
Demokrata Unió (DU)
A több mint tíz éve alakított Demokrata Unió Párt utóda, amelyet kifejezetten az idei országgyűlési választásra támasztottak fel 2009 végén. Az elődszervezetet ugyanis ügyészi indítványra bírósági határozat törölte 2007-ben a pártregiszterből, miután két egymást követő általános választáson nem indított jelöltet. A DU székhelye Budapest, vezetője Szabó Gábor.
Együtt a Magyarországi Romákért (EMRP)
2009 tavaszán hívták életre Budapesten. Elnöke, a magát nyírségi cigányvajdának mondó Almási János állítása szerint 17 cigányvajda támogatja a pártot. Az elnök eddigi legismertebb szereplése tavaly az EP-választások után történt, amikor „árokbetemető” beszélgetést folytatott a Duna Tv-ben Balczó Zoltán Jobbik-alelnökkel.
Internetes Demokrácia Pártja (IDP)
Közvetlen e-demokráciát hirdető, a népakarat kinyilvánításának internetes módjait támogató szervezet. 2004-ben hozták létre Gyöngyösön. Elnöke („első szólója”) Bognár Attila. Megfogalmazásuk szerint nem jobboldalon vagy baloldalon helyezkednek el, s nem is középen, hanem ott, ahol szavazóik, vagyis mindenhol. Saját programjuk nincs, támogatóik javaslatát honlapjukon (ide-ide.hu) gyűjtik.
Igazi Demokraták Klubja (IDK)
Programja: „Magyarország fejlődése”. A pártot 2009-ben hozták létre Érden. A regisztráción túl eddig nem adott életjelt magáról. Vezetője Jáhni Csaba, aki egy személyben az SMS Demokrata Párt irányítója is.
Liberális Roma Unió Párt (LRUB)
2002-ben alapították Érden. Akárcsak négy éve, idén is bejelentkezett a választásokra, de megint nem indít jelöltet, nem is gyűjtött ajánlószelvényt. Elnöke a magát markánsan baloldalinak nevező Balogh Csaba, az érdi cigány kisebbségi önkormányzat közelmúltban lemondott vezetője.
Magyar Cselekvő Párt (Macsep)
A Szeged melletti Zsombón 2009 júniusában bejegyzett szervezet. „Az egyéni politikai jogok, a szabadságjogok és a szociális jogok biztosítását” hirdeti. A Macsep 18 jelöltjének egyike sem gyűjtött össze 450 ajánlószelvénynél többet. Honlapja:
.
Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP)
Budapesti székhelyű szervezet, a 2006-os parlamenti választások előtt hívták életre. Elnöke Száva Vince, az MSZP cigány tagozatának korábbi vezetője. Szándékai szerint az MKP az összes kisebbség politikai képviseletét szeretné ellátni. 2006-ban nem sikerült egyetlen jelöltet sem elindítaniuk. A tavalyi EP-választáson szerepelt listájukon Lang Györgyi, a Pa-Dö-Dö együttes énekese és a Terry Black művésznéven futó transzvesztita, Rácz Károly is. A szükséges ajánlószelvényeket így sem sikerült összegyűjteni, ahogy az idei kampány idején sem. Honlapja:
Magyarországi Zöld Párt (MZP)
Aktualitását vesztett honlapján 1989-ben keltezett programja olvasható, a „belépés, támogatás” címkék nem működnek rajta. A 2006-os választásokon egyetlen jelölt állítására sem volt képes az első szabad választásokon még 0,37 százalékot elért MZP. Elnöke az 1993-as pártszakadás óta a Verőcén élő Medveczki Zoltán. Honlapja:
.
Magyar Republikánus Politikai Párt (MRPP)
Székhelye Vác, alapításának éve 2008. Az adóterhek fokozatos csökkentését, a bürokrácia leépítését sürgeti. Elnöke az 1956-os forradalomban részt vett Szigeti Sándor, aki 45 éven át az USA-ban élt, majd 2001-ben tért vissza Magyarországra. Első alelnök: Sljonszkaja Raisza. Honlapja:
.
Nemzeti Forradalmi Párt (NFP)
Székhelye Dunakeszi, alapításának éve 2009. Elnöke Szabó Tamás, a MIÉP és a Magyar Nemzeti Front egykori tagja. Első nyilvános felvonulásukkal idén február 13-án mutatkoztak be, a budai Várban kéttucatnyian ünnepelték a „Becsület napját”. Honlapja:
Nemzeti Munkáspárt (NM)
Nemzetiszocialista eszmékkel rokonszenvező párt. Tavaly alakult Győrben. Tagjai nagyrészt szkinhedek, elnöke Fodor Péter. Idén fel tudták hívni magukra a figyelmet, amikor Bajnai Gordon miniszterelnök győri programját meg kellett változtatni a tüntetésük miatt. Két egyéni indulónak gyűjtöttek cédulákat Győrben, sikertelenül. Honlapja: nemzetimunkaspart.hu
Nép Oldali Párt (NOP)
Székhelye Kaposmérő, nyilvántartásba vételének ideje 2008. Drákói szigort sürget a bűnözők ellen. Elhagyott laktanyákban új börtönök kialakítását javasolja. Lopás esetén – értékhatártól függetlenül – első alkalommal egy, másodszorra három, harmadik esetben és minden további alkalommal 10-10 év szabadságvesztés kiszabását követeli. Nemi erőszakért 15, védelmi pénzek szedéséért 20 év letöltendő szabadságvesztést tart indokoltnak. Részesedést adnának a kiszabott pénzbüntetésből mindazoknak, akik közlekedési szabálysértések elkövetését videofelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon bizonyítják. A párt elnöke Gyurka Tibor háromgyerekes számítástechnikai programozó.
Néppárt.hu (NP)
Székhelye Budapest, alapításának ideje 2003. A párt célja „a jó közérzet”, „a szeretet és béke”, valamint „az egészséges környezet”. Törekszik az 1848-as és az 1956-os eszmék ébrentartására és a meg nem valósult demokratikus értékek elérésére. Elnöke: Perlaki László.
Pajzs Szövetség (PSZ)
„A Szent Korona értékrendje” alapján politizáló párt; 2003-ban alakult Szegeden. Elnöke, Halász József 2004-ben az uniós csatlakozás ellen tüntetett, 2006-ban részt vett a kormányellenes tüntetések szervezésében. A Jobbikot neoliberálisnak tartó Halász tagja volt a Kossuth téren alakult úgynevezett „Forradalmi Nemzeti Bizottmánynak”. A Pajzs a 2010-es parlamenti választásokra 12 egyéni képviselőjelöltet akart állítani, de egyiküknek sem sikerült elég kopogtatócédulát gyűjtenie. Választási honlapjuk:
Petőfi Nemzeti Néppárt (PNNP)
Székhelye Budapest, az alapítás éve 2003. Az 1939-es Nemzeti Parasztpárt, az 1956-os Petőfi Párt és az 1989-es Magyar Néppárt–Nemzeti Parasztpárt örökösének tekinti magát. Szellemi hátországa a Népi Írók Baráti Társasága nevű civil szervezet. Elnöke Dobszay Károly.
Magyar Realista Egység Béke Párt (Realista Párt)
Székhelye Kaposvár, alapításának éve 2000. Törekvése: a béke, a biztonság és a jólét megteremtése a „hagyományos nemzeti elvek” és a magántulajdon szabadságának tiszteletben tartása alapján. Képviselő: Kása János.
SMS Demokrata Párt
2009-ben alapították Érden. Sms-alapú informatikai rendszerrel a közvetlen demokráciát óhajtja bevezetni. Honlapján toborzott képviselőjelölt-aspiránsokat, akiknek siker esetén 12 ezer eurós havi fizetést ígért. Elnöke Jáhni Csaba, aki egy másik általa alapított párttal (Igazi Demokraták Klubja) is bejelentkezett a választásra. A csoport kormányprogramot is hirdetett, amelynek egyik pontja szerint „eladjuk vagy felszámoljuk a Magyar Televíziót, mert felesleges, nézhetetlen és többe kerül, mint az Országos Mentőszolgálat”. Honlap:
Szociáldemokrata Párt (SZDP)
A nevét időnként „történelmi” jelzővel is kiegészítő párt 1989-ben jött létre. Jelenleg az oktatási rendszer reformjában és a közbiztonság erősítésében látja a legsürgetőbb feladatokat. Vezetője Sztankovánszki Tibor. A magát 120 évesnek hirdető szervezet Kéthly Annát tekinti szellemi elődjének, akiről egy 1997-ben létrehozott alapítványt is elnevezett. Emellett működik egy Kéthly Anna Szociáldemokrata Platform Egyesület is a párt közelében. A Takács Imre irányította SZDP szervezeti jogelődjének vallja az 1890 és 1939 közötti Magyarországi Szociáldemokrata Pártot (MSZDP), a Kapolyi László-féle jelenlegi MSZDP-t pedig az MSZP bábpártjának minősíti. Az olcsóbb államot, iskolai ingyenebédet, ugyanakkor a tehetősek és a nagyvállalkozások többletadóztatását szorgalmazó párt hírportálja a Magyar Népszava, honlapja: szdp.hu.
Szövetség az Egységes Magyarországért (SZEM)
Három rendvédelmi szakszervezet tagjaiból alakult 2009 szeptemberében Budapesten, a „közszféra rétegpártja” kíván lenni. Fő jelszava: „Ne kísérletezzenek rajtunk a politikusok!” Elnöke Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője. Tizenegy jelöltjük egyike sem kapott elegendő ajánlószelvényt. Honlapja:
.
Történelmi Szövetség, Kisgazdák-Szociáldemokraták Párt (TSZ)
2005-ben Baján bejegyzett kisgazda utódpárt. Februári döntése értelmében „a kisgazda szervezetek összefogásának meghiúsulása” miatt nem indít képviselőjelölteket az április 11-ei országgyűlési választásokon. Elnöke: Molnár László. Honlapja:
.
Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZR)
Ésszerű adóztatásért küzdő kis- és középvállalkozói érdekképviselet, 2007-ben hozták létre Budapesten. A Baldauf Aladár vezette szervezet gazdasági programjában a jogszabályok számának csökkentése, a korrupció elleni harc, az öngondoskodás, a környezettudatos élet is szerepel. A párt a tévés vállalkozó-műsorvezető Fásy Ádámot – a Kisvállalkozók Országos Szövetsége alelnökét – nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének, de képviselőjelöltet a választásra nem állított. Honlap: vallalkozokszovetsege.com.
Zöldek Pártja (ZP)
„Négy éve zöld aktivistáknak álcázott emberek rengeteg hamis ajánlószelvényt hoztak nekünk, rengeteg kellemetlenségünk volt emiatt, házkutatáson lefoglalták a párt számítógépét is, idén nem tesszük ki magunkat a vegzatúrának” – indokolta Ács László elnök, miért nem kampányol az idén a 2006-ban 13 jelölt és 3 területi lista állítására képes párt. A ZP Zöld Demokraták Szövetségéből való kiválása után 2006-ban alakult. Az akkor a Bács-Kiskun megyei olajszőkítési ügyek korábbi nyomozójaként elhíresült Karancsi Tibor szeghalmi címére bejegyzett párt székhelye időközben a fővárosba, a Promo Indra Consorcio Zrt. címére került. A pártelnök a családja tulajdonában álló cég vezérigazgatója. A ZP honlapja a számítógép említett lefoglalása óta nem működik.
Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP)
Saját tízparancsolattal kampányoló alakulat, amelyet 2009-ben hoztak létre Szigetbecsén a „nép közti megbontott egység visszaállításáért”. A Benke Gábor vezette párt – amelyben családja több tagja tölt be vezető posztokat – azonnali 30 százalékos nyugdíjemelést, havi 110 ezer forintos minimálbért is követel, s két gyermek után „állami lakást” adna a családoknak. Mindennek fedezete az egymilliárd forint fölötti vagyonok államosítása lenne. Honlap: usznp.hu.
