A legaktívabb
Az Országgyűlés legfáradhatatlanabb tagja Pettkó András budapesti képviselő volt. A dísznövénykertész végzettségű, érettségivel rendelkező MDF-es honatya hetente átlagosan öt alkalommal emelkedett szólásra a plénumon. A 43 éves élszónok, aki 1986-ban a Duna Körben esett át a politikai tűzkeresztségen, az utóbbi négy évben 650 alkalommal ragadta magához az ülésteremben a mikrofont. E teljesítménnyel 1990 óta a negyedik, nála többet csak a sokáig elnyűhetetlennek tetsző Torgyán József, illetve Bauer Tamás és Keller László volt képes vitázni egy-egy korábbi ciklusban a T. Házban. Az ős MDF-es, Dávid Ibolyához sokáig lojális képviselő 2009-ben került szembe pártelnökével, s vágta el ezzel ott a politikai pályáját.
A csend hercege
Egyetlen néma levente ült 2006–2010 között a Kossuth téri arénában, a szótlan honatyát Steiner Pálnak hívják. Az eredetileg kereskedőnek tanult, utóbb jogászdoktori diplomát is szerzett MSZP-s politikus plénum előtti hallgatása jól jövedelmezett. Az 57 éves szocialista képviselő a ciklus végén havi 1,1 millió forint jövedelmet húzott a T. Háztól. A korábbi belvárosi polgármester (2002–2006), aki jelenleg főállásban az MSZP fővárosi frakcióját vezeti, jószerint a szavazógombot nyomogatni járt csak át az utóbbi négy évben a budapesti Városházáról az Országgyűlésbe. Parlamenti és önkormányzati megbízatásán kívül volt még egy közigazgatási reszortja is, a miniszterelnök megbízottjaként éveken át ő töltötte be a villámhárító szerepét a főváros és a kabinet között.
A bagoly
Napirend után legtöbbször – 16 alkalommal – Kékkői Zoltán fideszes képviselő emelkedett szólásra az ülésteremben. A dél-baranyai Ormánság küldöttének esetenként éjfél körüli szónoklatai legtöbbször a második világháború magyar katonáinak hősiességét, illetve „a világtörténelem első tudományos diktatúrájának”, az államszocializmusnak a nyomasztó emlékeit kívánták felidézni. A szentendrei ferences gimnáziumban érettségizett 60 éves agrármérnök a plénumon több ízben részleteket tartott fontosnak felolvasni az 1944-es tordai csatában részt vett édesapja Tűzözön című visszaemlékezéséből. A képviselő öntörvényű történelemfelfogását jelzi, hogy egyik megszólalása szerint a harmadik köztársaság 2006-ban bekövetkezett weimarizálódása miatt „minden közjogi kihirdetést mellőzve beléptünk a negyedik Magyar Köztársaságba”.
Kerekes székes úttörő
Hirtelen fordulattal indult el a politikai pályán a magyar parlament első tolószékes képviselője. A 43 éves Hirt Ferencet a 2006-os választás előtt fél évvel kérte fel Tamásiban a Fidesz, hogy induljon el az MDF-es Dávid Ibolyával szemben az országgyűlési választásokon. Az ilyen ambíciókat korábban nem dédelgető autókereskedő, aki egy 1988-ban történt baleset következtében kényszerült kerekes székbe, már az első fordulóban legyőzte a körzet addigi képviselőjét, a volt igazságügy-minisztert. Az erősáramú épületvillamossági szerelői szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, fivérével egy ralicsapatot is működtető „Hirtferi” parlamentbe kerülését követően apró átalakításokat hajtottak végre a Steindl Imre-féle épületen. A XVII. kapunál ferdére vágták a márványküszöböt, a liftek nyomógombját lejjebb helyezték, Hirt helyén pedig megdöntötték az írópadot, s egy asztalra erősíthető mikrofont is felszereltek a hagyományos csíptetős készülék helyett. Az Országgyűlést az idén újra bevenni kívánó politikus a legutóbbi ciklusban 43 alkalommal szólalt fel a plénumon, s 52 önálló indítványt nyújtott be.
A legnagyobb adós
Kóka János exminiszter vallotta be a legnagyobb adósságot; tartozásai az év elején 170 millió forintra rúgtak. Az üzletemberből lett szabaddemokrata politikus 139,5 millió forinttal adós magánszemélyeknek és 20 millió forinttal saját cégének, a Rumed 2000 Kft.-nek. E társaság építette fel Kóka 663 négyzetméteres budai villáját, amit a képviselő 2008 végén vásárolt meg tőle. Emellett több mint 10 millió forint autóhitellel adósa a Porsche Banknak, ami egy Audi 8-as árának hátralévő részét takarja. Mindehhez képest Kóka egyéb vagyona nem jelentős. A vagyonnyilatkozata egy felesben tulajdonolt verőcei nyaralót tüntet fel, készpénztartalékként pedig 2 millió forintot, s van még egy 1,8 millió forintos tagihitel-követelése.
A leggazdagabb
Ötmilliárd forint fölöttire tehető vagyonával ismét Kapolyi László (MSZP) a legtehetősebb parlamenti képviselő. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnöke energetikai cégcsoportja révén áll a lista élén. A System-vállalategyüttes értéke a gazdasági válság ellenére milliárdokban mérhető. A 84 százalékban tulajdonos politikus tavaly nem vett fel osztalékot, így lecsúszott ugyan a 2009-es – a százmillió forintos összkeresetű Gyurcsány Ferenc (MSZP) által vezetett – képviselői jövedelemlista éléről, ám e parlamenti ciklusban több milliárd forinttal gazdagította őt a System-csoport. A mostani választáson már az MSZDP színeiben próbálkozó képviselő bérli fővárosi XII. kerületi házát, ám vidéken komoly földterületei (szántóval, réttel, erdővel) vannak. Ezek jó része Vásárosnaményban és környékén található, ott, ahol egyéni mandátumot szeretne szerezni.
A legszegényebb
Wittner Máriának (Fidesz) semmiféle vagyona nincs. Bevallása szerint csak haszonélvezője egy dunakeszi 100 négyzetméteres lakásnak, értékes ingósága sincs, laptopját csak szolgálati használatra kapta. Az 1980 óta rokkantnyugdíjas Wittnernek semmiféle különkeresete sincs. A hagyományosan a képviselői jövedelemlista végén szereplő politikus 2010 februárjában 394 230 forint tiszteletdíjat kapott, továbbá 295 672 forintot a költségeire, választókerületi pótlékként. Mindezt 115 950 forint lakhatási támogatás egészítette ki.
A végzet asszonya
Hét hullámban összesen 18 képviselő hagyta el Dávid Ibolya 1999-ben kezdődő elnöksége óta az MDF eleve nem nagy létszámú (10–24 fő között váltakozó) parlamenti frakcióját. A legutolsó ciklusban már az elnök legfőbb politikai famulusa is hátat fordított protezsáltjának: Boross Péter exkormányfő nemcsak parlamenti mandátumáról mondott le, hanem a pártból is kilépett. Számos egykori MDF-es miniszterhez és a sátorverő Lezsák Sándorhoz hasonlóan otthagyta a frakciót e periódusban az MDF Országos Választmányának volt elnöke, Csáky András is, míg egy másik volt OV-elnök, Katona Kálmán, továbbá az alelnök Hock Zoltán és a parlament legagilisabb képviselője, Pettkó András „kizárta magát a pártból”. Ők 2009-ben nem voltak hajlandók csatlakozni a bűnperben gyanúsított Lengyel Zoltánnal „megerősített” frakcióhoz. E törések hátterében az elnöknek minden korábbinál vakmerőbb húzása állt. Dávid 2009-ben a jobboldalon népnyúzónak számító MSZP-s expénzügyminisztert, a neoliberális Bokros Lajost indította a Fórum listavezetőjeként az EP-választáson. A parlamenti mandátumát a nők közül egyedüliként 1990 óta folyamatosan megtartani képes elnök asszony 2006 után leszámolt legfőbb pártbéli riválisával, Almássy Kornél alelnökkel is, akit – szintén belső válságot generálva – kizáratott a Fórumból. Utolsóként márciusban az MDF leghűségesebb katonája, Csapody Miklós lépett ki, méltatlannak tartva, hogy számos ismeretlen, kívülről delegált leszorította a parlamentbe kerülésre esélyes helyekről a párt listáin.
A korelnök
Jócskán visszavett korábbi fiatalos lendületéből e ciklusban a képviselőház doyenje. A 89. évét taposó fideszes Horváth János így is aktívabb volt, mint az Országgyűlés tagjainak túlnyomó többsége. A korelnöki címet hetedik esztendeje viselő közgazdászprofesszor az utóbbi négy évben 101 alkalommal szólalt fel az ülésteremben, ahol összesen több mint tíz órát beszélt. A Fidesz 2010-es országos listáján Orbán Viktor és Schmitt Pál mögött a harmadik helyre sorolt veterán politikus voltaképpen az utolsó élő kapocs az Országgyűlésben a második és a harmadik köztársaság között. Szerb Antal egykori középiskolás tanítványa, aki 1946 elején a parlamentben jelen volt a királyság eltörlésénél, az utóbbi négy évben többször is a nemzeti önismeret erősítése érdekében kért szót az ülésteremben. Hosszú pályafutása során az egykori kisgazda politikus volt halálraítélt a nyilasok börtönében, és fegyenc a budapesti gyűjtőfogházban a Rákosi-érában. 1956-ban az USA-ba távozott, de 1997-ben Orbán hívására hazatért, és 2002-ben csatlakozott a fiataldemokraták frakciójához.
A Benjámin
A legifjabb képviselő a parlamentbe 2006-ban, 23 évesen bekerült MSZP-s Nagy László, aki Horn Gyula hatására még gyerekként kezdett érdeklődni a politika iránt. Békéscsabán gazdasági főiskolát végzett, majd Pécsett egyetemi tanulmányokat folytatott. A jelenleg 850 ezer forintos jövedelemmel rendelkező üzemgazdász 20 évesen már az MSZP országgyűlési frakciója mellett inaskodott. Egy évvel később Békéscsabán ő lett a Fiatal Baloldal megyei elnöke. A plénumon leginkább munka- és foglalkoztatási ügyekben hallatta a szavát. Az ellenzék legfiatalabb ígérete a T. Házba 24 évesen bejutott Ágh Péter, aki tavaly Szíjjártó Pétert váltotta a Fidelitas élén. A szombathelyi premontreieknél érettségizett ifjú előbb szerezte meg parlamenti mandátumát, mint történész–kommunikáció szakos diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Fideszhez 17 évesen csatlakozott, jelenleg 1 millió forintot kereső honatya egyike volt azoknak, akik 2009. március 16-án „Felelős kormányt Budapesten!” feliratú transzparenst emeltek fel az ülésteremben.
A legotrombább beszólás
„Lógni fogsz!” – ezt kiáltotta a felszólalását éppen befejező titkosszolgálati államtitkárnak Püspökladány polgármestere, a fideszes Arnóth Sándor 2008. szeptember 29-én a parlamenti ülésteremben. A mikrofonon kívüli beszólás feszült pillanatban hangzott el, Iváncsik Imre (MSZP) éppen egy árnyék-titkosszolgálat működtetésével vádolta meg a legnagyobb ellenzéki pártot. Az incidens után a képviselő az ülésteremben késlekedés nélkül elnézést kért, majd megkövette a Házat, ám az ügy ezzel nem volt elintézve. A botrány nyomán nemcsak a házbizottság ült össze, hanem a Fidesz is etikai vizsgálatot kezdeményezett. A heves vérmérsékletű politikus hírében álló honatya ez utóbbi eredményét nem várta meg, még aznap lemondott parlamenti mandátumáról. A vehemens polgármester egyébként alig négy hónappal korábban foglalta el az MTA elnökévé megválasztott Pálinkás József helyét az ülésteremben. Az 1960-as születésű, történelemtanár végzettségű Arnóth már 1998–2006 között is tagja volt az Országgyűlésnek, s jelöltként indul az április 11-ei választáson is.
Lelkészek
A rendszerváltást követő első Országgyűlésben 12, a most lejáró ötödik ciklusban négy tiszteletes szolgált a T. Házban. A három református és egy evangélikus lelkész közül elsőként, 1990-ben a jelenleg 55 éves Hörcsik Richárd szerzett mandátumot az MDF színeiben. A levéltáros–történész diplomával is rendelkező lelkész politikus egy ciklust kihagyva, 1998-ban a Fidesz sátoraljaújhelyi küldötteként tért vissza az ország házába. Választási győzelmét egyéni kerületében azóta még kétszer megismételte, s 2006 óta ő áll egykori iskolavárosa, Sárospatak önkormányzatának az élén is. Ugyancsak négyszer négy évet töltött eddig a Kossuth téren a vörös papként is emlegetett, 55 éves Donáth László evangélikus lelkész, aki – szocialista jelöltként – 1994-től újra és újra meg tudta szerezni Csillaghegy választóinak többségi támogatását. A harmadik tiszteletes politikai pályája helyi szinten indult. A most 49 éves Szászfalvi László lelkész 1990–2003 között Csurgó polgármestere volt, 1998 óta pedig Marcali küldötte a parlamentben. A jelenlegi ciklus papjai közül utolsóként Fodor Gábor hajdani egyházügyi szakértője, az 52 éves Balog Zoltán jutott mandátumhoz a Fidesz országos listájáról 2006-ban. Az ötgyerekes református lelkész Orbán Viktor egyik bizalmasa. A Fidesz 1998-as győzelme után a párt református képviselői a Balog által vezetett Hold utcai gyülekezetből indultak el esküt tenni a Parlamentbe.
A legzűrösebb képviselő
Hivatalos személy elleni erőszak, felfüggesztett szabadságvesztés, öngyilkossági kísérlet, mandátum-visszaadás – címszavakban így fest a legbotrányosabb sorsú parlamenti politikus négy évének története. Lengyel Zoltán lába alól 2007. július 8-án este csúszott ki a talaj, amikor egy közúti rutinellenőrzés során az 50 éves, feldúlt honatya megütötte az őt igazoltató rendőrt. Az incidens után az 1994-ben még MSZP-s támogatással Sáregres polgármesterévé választott, majd 1998-ban a Fideszben felbukkant politikus kilépett a frakciójából, és független képviselő lett, majd az egyik kisgazdapárt delegátusának nyilvánította magát. Később újabb pálfordulással – szabad mandátumot kapva – csatlakozott az MDF-frakcióhoz. Különleges státusával több alkalommal élt, számos esetben együtt szavazott az immár kisebbségben kormányzó MSZP-frakcióval. A magát buldogtípusnak tartó, 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt üzemmérnök büntetésének jogerőre emelkedése után (2009 novemberében) lemondott mandátumáról.
Cigány delegátusok
Még soha nem volt több képviselője az Országgyűlésben a hazai cigányságnak, mint e ciklusban: 2006–2010 között a parlament egy százaléka, négy honatya volt roma nemzetiségű. Közülük három a Fideszhez, egy az MSZP-hez tartozott. Az 53 éves Farkas Flórián a Lungo Drommal kötött fideszes választási szerződés alapján először 2002-ben, majd 2006-ban, míg a 43 esztendős lakatos és vendéglátó-ipari végzettségű Rácz István a Vállalkozók Pártjával fenntartott megállapodás alapján ülhetett be a legnagyobb ellenzéki párt padsoraiba. A harmadik fideszes roma képviselő, a Szabolcsból jött egykori állami gondozott, a 48 éves Varga József saját jogon lett már 2002-ben az Országgyűlés tagja. A vízszerelő képzettségű self-made man a Századvég Politikai Iskola elvégzése, majd ferencvárosi képviselői és kampányfőnöki megbízatás után jutott el a Kossuth térre. Az MSZP-s Teleki László, aki 2002–2006 között politikai államtitkárként kormányzati posztot is betöltött, 2006-ban csak utólag (Vastagh Pál lemondása után) jutott be a T. Házba. A nagykanizsai illetőségű volt vasipari szakmunkás 44 évesen tette le érettségi vizsgáját, s a kilencvenes években még saját városában politizált.
Továbbírt életrajzok
Politikuspályája végéhez közeledve három képviselő is elérkezettnek látta az időt, hogy a korábbiaknál részletesebben szóljon családja történetéről. Magyarország első szabadon választott baloldali miniszterelnöke, a 78 éves Horn Gyula a 2009-ben megjelent legutóbbi Parlamenti almanachban írt először arról, hogy a Németalföldről elvándorolt apai ági ősei közül dédnagyapja izraelita vallású mészárosmester, nagyapja pedig vasúti mozdonytisztító volt. A Tanácsköztársaság zászlóaljparancsnokaként szolgált, kőműves végzettségű édesapja kényszerűségből bútorszállító alkalmi munkásként kereste kenyerét, evangélikus édesanyja pedig a háború előtt a Kőbányai Sörgyárban dolgozott. Merőben más társadalmi miliőből érkezett a szabaddemokrata Magyar Bálint, aki ugyancsak ötödik részletes parlamenti életrajzában mesél először 1848-as alispán ükapjáról, aki a kiegyezés után a Szabadelvű Párt képviselője lett. Kolozsvárról 1928-ban áttelepült felmenőiről szólva azt is megírja, hogy a zsidóüldözéseknek kiszolgáltatott édesanyja a pesti gettóban érte meg a felszabadulást. Jelentősen kiegészítette korábbi életrajzát Pető Iván, az SZDSZ volt elnöke is. A 64 éves történész politikus apai felmenői kapcsán megemlíti, hogy nagyapja zsidó vallású foltozócipész volt, aki feleségével együtt a gettóban élte át a vészkorszakot. Az anyai ág hamis papírokkal úszta meg 1944-et.
Az álláshalmozó
Kálmán András szocialista képviselő, Dunaújváros polgármestere a legnagyobb álláshalmozó a képviselők között. Az 1998 óta törvényhozó ügyvéd szünetelteti ugyan a praxisát, de kuratóriumi tag a Dunaferr „Foglalkoztatásért” Acélalapítványban, és részt vesz a Dunagép Zrt. felügyelőbizottságában. Emellett tanít is, a Dunaújvárosi Főiskola docense. Mindezek révén 2009-es vagyonbevallása szerint durván bruttó egymillió forinttal egészítette ki havonta parlamenti jövedelmét, amely idén februárban 394 230 forint tiszteletdíjból, 204 357 forint választókerületi pótlékból és 115 950 forint lakhatási támogatásból állt.
Könyvgyűjtők
A legnagyobb könyvtárral – vagyonnyilatkozata alapján – Tellér Gyula egykori szabaddemokrata, utóbb fideszes honatya büszkélkedhet. A polgári foglalkozására nézve szociológus, műfordító politikus 15 ezer darabból álló családi bibliotéka tulajdonosa. Ugyancsak jelentős magánkönyvtár birtokosa Csapody Miklós MDF-es képviselő, akinek polcán 10 ezer kötet sorakozik, köztük például egy 1775-ös kiadású pozsonyi kertészeti munka. Rajtuk kívül az Országgyűlés hat további tagja tett még említést vagyonnyilatkozatában nagyobb saját tékáról. A Karcagot 1990 óta irányító fideszes Fazekas Sándornak hatezer, Lezsák Sándornak 5600, a hozzá hasonlóan fiataldemokrata Kovács Ferencnek és Németh Zsoltnak 5-5 ezer darabból álló könyvgyűjteménye van. A volt szabaddemokrata, majd szocialista Mécs Imre 3700, míg a fideszes Halász János 2800 kötetet tudhat magáénak.
A mentelmi bajnok
A Ház mentelmi ügyeinek főszereplője Meggyes Tamás (Fidesz) esztergomi polgármester volt. A 88 képviselői ügyből (a 89. Lomnici Zoltáné, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökéé) csak hatban tárgyaltak ugyan Meggyes védettségéről, ám ő nemcsak támadottként, de támadóként is gyakran szerepelt mentelmi ügyekben. Szabó Zoltánnak (MSZP) mind a hat esete Meggyes feljelentéséből indult, de Nyakó Istvánt (MSZP) is bíróság elé vitte volna rágalmazás címén a fideszes törvényhozó. A legtöbb klasszikus mentelmi ügyet Lázár János (Fidesz) gyűjtötte be. Neki is van egyébként „saját feljelentője”, hét ügyéből ötször az ugyancsak hódmezővásárhelyi, a Mein Kampf fordítójaként és kiadójaként elhíresült Mónus Áron indítványozta megbüntetését – mindannyiszor sikertelenül.
A legbiztosabb befutó
A ciklus legnagyobb arányú győzelmét egy 2008-as pótválasztáson a kereszténydemokrata Rétvári Bence aratta, aki 70,8 százalékos támogatottsággal nyerte el az újbudai választókerület haláleset miatt gazdátlanná vált mandátumát. A KDNP 1947 óta legifjabb – jelenleg 31 éves – képviselője úgyszólván a jogi szakvizsgájával egy időben az új polgári törvénykönyv parlamenti vitájának kellős közepén találta magát. Az IKSZ, vagyis az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke egymaga terjedelmesebb (67 indítványból álló) módosító javaslatcsomagot nyújtott be a magánjogi tervezethez, mint az ellenzék többi 180 képviselője együttvéve. A Fővárosi Közgyűlésbe 2006-ban bejutott ifjú már egy Zöld BKV című programmal is felhívta magára a figyelmet, a villamospályák füvesítését és hidrogénmeghajtású buszok üzembe állítását indítványozva.
Honatya az ántivilágból
Hat parlamenti ciklus után idén távozik a T. Házból a pártállami Országgyűlés legutolsó kádere, a szocialista Filó Pál. Az 56 éves politikus – akinek szocdem édesapja (mellesleg a franciadrazsé nevű cukorka feltalálója) 1948-ban az MDP-hez már nem csatlakozott –, MSZMP-párttagkönyvvel a zsebében, 1985-ben jutott be a Kádár-korszak rendszerváltást előkészítő parlamentjébe. A korábban korrektorként és betűszedőként dolgozó nyomdász az állampárt, majd az MSZP egyik legismertebb „munkásarca” lett. A többpárti választásokon szűkebb pátriájában, a pesti Erzsébetvárosban négyszer győzött, egyszer (1998-ban) pedig pártja fővárosi listájáról jutott be a T. Házba. Negyedszázados parlamenti karrierjében egyetlen választási vereség okozott csak rövid törést, amikor 1990-ben Demszky Gábor hódította el az erzsébetvárosi mandátumot. Filó már az 1991-es pótválasztáson (a főpolgármester lemondását követően) visszaszerezte helyét a liberálisoktól. A Gyurcsány-korszakban a reformok párton belüli óvatos bírálói közé tartozott.
