Mi lesz a földből kiásott telefonos rézkábelből, ha például optikai üvegszálra cserélik le, és milyen szabályozás vonatkozzon rá? – ezeknek az egyszerűnek tűnő, ám kényes kérdéseknek a megválaszolásán munkálkodnak az utóbbi hetekben a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH). A válaszadásban az Európai Unió sem sokat segít. Brüsszelben két évig dolgoztak a tavaly decemberben elfogadott új hírközlési keretrendszeren, majd a válaszok kényesebb részét nemzeti hatáskörbe utalták. Az új szabályoknak – amelyekkel szemben a verseny elősegítése az uniós elvárás – legkésőbb 2011. május 24-éig kell hatályba lépniük.
A helyzetet az bonyolítja, hogy a régi rézkábelen tucatnyi független ADSL-szolgáltató is kínál internetet. A tulajdonosok (a Magyar Telekom mellett az Invitel és a UPC/Monortel) persze nem önszántukból nyitották meg hálózatukat, hanem kényszer hatására, ráadásul a széles sávú internet hozzáférésének nagykereskedelmi árait is az NHH határozza meg. Igaz, már ezt, az alternatív szolgáltatók számára igen kedvezőnek tűnő szabályozást is számos kritika érte (HVG, 2009. június 5.).
Az MT 2010-ben az új generációs optikai és kábelhálózat 40 milliárd forintos középtávú (2009–2013) hálózatfejlesztési programja keretében 5 milliárd forint beruházást tervez. Ebből 220 ezer háztartást bekapcsolnak a széles sávú szupergyors kábelhálózatba (ED3), további 50 ezer lakást az optikai (üvegszálas) hálózatba. Az MT nyilván nem sietne a mára tényleg elodázhatatlannak tűnő fejlesztésekkel, ha hálózatát a tetemes összegű befektetése után is meg kellene nyitnia. Ellenkező esetben csak a technológiák tudnának versenyezni.
Ezzel az NHH-nál is tisztában vannak, és olyan szabályokat terveznek még az idén, amelyek nyomán a vevők kedvükre válogathatnak ugyan a jobbnál jobb szolgáltatások között, ám – legalábbis az EU szándéka szerint – a szereplők kockázati közösséget is vállalnak. Az alternatív szolgáltatók viszont olyan nyitást és árképzést remélnek, amilyen ma működik. „Az MT-éhez hasonló hálózat lefektetése az alternatívoknak a tízszeresébe kerülne, ezt a NHH-nak is tudnia kell – mondta a HVG-nek Szép Tibor, a GTS Datanet Távközlési Kft. stratégiai, termékfejlesztési és kommunikációs igazgatója. Hozzátette, hogy az MT nagyon olcsón jutott a 90-es évek elején telefonhálózathoz, ami most jelentősen felértékelődött. Szép úgy véli, ha egy-két éven belül nem történik semmi, megszűnik a verseny, és az MT olyan monopóliumot építhet ki, amit aztán 10 év alatt sem lehet majd megtörni.
