A mobil hamarosan túlszárnyalja a vezetékes internetet – állítja a Morgan Stanley friss elemzése. A drótnélküli net – elsősorban az okostelefonok növekvő népszerűségének köszönhetően – gyorsabban fejlődik, mint annak idején az asztali, ezért a nemzetközi elemzőcégnél úgy vélik, a mobilnethasználat öt éven belül eléri az asztalit, hosszabb távon pedig a becslések szerint kétszer akkorára növi ki magát.
Nagy-Britanniában például – ahol tavaly 158 százalékkal növekedett az okostelefonok adatforgalma – azzal számolnak, hogy már jövőre több lesz a mobiltelefonon netező, mint a vezetékest használó. A robbanásszerű bővülés a szolgáltatók várakozásait is felülmúlta, és technikailag is alig képesek állni a növekedés ütemét, sebtében meg kell háromszorozniuk az átjátszótornyok számát ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer.
Igen dinamikusan fejlődött a mobilinternet Magyarországon is, ám itt nem várnak tőle földindulást. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben az internet-előfizetések közül a legnagyobb mértékben, 44 százalékkal, a mobilinternet bővült, mely így már majdnem a 30 százaléka az összes előfizetésnek. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint a három magyarországi szolgáltató mobilinternet-előfizetéseinek száma januárban 13 ezerrel 946 ezerre növekedett, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív – a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő – ügyfelek száma 21 ezerrel 736 ezerre ugrott. Egy évvel ezelőtt az előfizetők száma 508 ezer, az aktív felhasználóké pedig 424 ezer volt.
A három mobilszolgáltató együttműködésével készült gyorsjelentés azt írja, hogy januárban a felhasználók 1,176 millió gigabyte (GB) adatot forgalmaztak, 66 ezerrel többet, mint az előző hónapban. Az átlagos forgalom mindhárom hálózatban nőtt, így az egy aktív ügyfélre jutó adatmennyiség januárban a decemberi 1,55 GB-ról 1,6 GB-ra emelkedett. A növekvő adatforgalomra a szolgáltatók is készülnek, a Pannon és a Vodafone éppen a múlt héten jelentette be fejlesztéseit. A vezeték nélküli internet még gyorsabb előretörését a meglévő 3G-s hálózatok továbbfejlesztésétől, majd a 4G-s/LTE hálózatok megjelenésétől várják az NHH-nál, és nem zárják ki, hogy a vezeték nélküli internetezés megelőzze a vezetékest.
„A mobilinternet óriási lehetőségeket rejt az ország számára, hiszen az új fejlesztések révén elérhetővé teszi az internetet a kisebb településeken és a ritkábban lakott területeken is, méghozzá a leggyorsabban, leghatékonyabban és ezért a legolcsóbban” – hangsúlyozták a HVG-nek a Vodafone-nál. Ezért Török Péter, a cég adatszolgáltatási igazgatója is a mobilnet térnyerésében bízik. Szerinte ehhez már 2007 óta adott a korlátlan adatforgalom, és azóta a mobilinternetes eszközök nagyon sokat fejlődtek is, ráadásul az okostelefonok és „tenyérgépek” használata már nem csupán néhányak kiváltsága. Ezekkel már kényelmes a netezés, és egyre többek igénye lesz a mobilitás – magyarázta Török. Hozzátette, hogy a szélessávú-piac már telítődött, további fejlődést a vezetéknélküli-szektor ígér. Az utóbbi már csak nagy mennyiségű adat le- és feltöltésekor nem képes kiváltani az asztali netet, ám a felhasználók jellemzően nem töltenek le naponta több filmet is – hangsúlyozta Török.
Lassabban ugyan, de a vezetékes széles sávú internetszolgáltatás bővülése is folytatódott tavaly, miközben zsugorodott a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatás piaci részesedése. Az ADSL- és kábelmodemes előfizetések száma tavaly 15 százalékkal nőtt, december 31-én 230 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A vezetékes széles sávú szolgáltatásra szóló előfizetések száma az év utolsó hónapjában 25 ezerrel 1,742 millióra gyarapodott. A széles sávú internetre kábeltelevíziós hálózaton keresztül csatlakozók száma decemberben az NHH becslései szerint 25 ezerrel 958 ezerre nőtt.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon a háztartások felében van internet. Ez az utóbbi 3-4 évhez képest jó eredmény, ám néhány északnyugatra fekvő országban már 80-90 százalékos ez az arány. „Az internet terjedésének már nem akadálya az ár, és bár még nem 100 százalékos a lefedettség, a lakosság legnagyobb része számára elérhető a világháló. Ugyanakkor még sokan gondolják, hogy nincs rá szükségük” – indokolta a lemaradás egyik okát a HVG-nek Márton György, az NHH szóvivője.
Az adatok fényében nem meglepő, hogy nem panaszkodnak a HVG által megkérdezett szolgáltatók, bár a jövőt azért némileg másként látják. A piacvezető Magyar Telekom (MT) például nem túl bizakodó. Kommunikációs igazgatóságuk közlése szerint „2010-ben is nagy nyomás nehezedik majd az ügyfelek kiadásaira. A vállalati szegmensben is várhatóan folytatódnak a kedvezőtlen tendenciák, ami korlátozóan hat a bevételeikre.” A 3-play-csomagok iránti kereslet viszont meghaladta várakozásaikat, amennyiben az év során megduplázódott azoknak az ügyfeleiknek az aránya, akik hangalapú, internet- és tévészolgáltatásokra egyaránt előfizetnek. Az MT tervei szerint idén a lefedettség növelése mellett a szolgáltatáskínálatukat bővítik. A cég fejlesztésre és korszerűsítésre a 2009-es 101,9 milliárd forint után az idén öt százalékkal kevesebbet költhet.
A UPC-nél a tavalyi volt a fejlesztés éve. A milliárdos nagyságrendű befektetés eredményeként ma már a cég teljes szolgáltatási területén, több mint egymillió háztartásban elérhető az új generációs Fiber Power elnevezésű kábeles internet-szolgáltatás, amely akár másodpercenként 120 megabites adatátviteli sebességre képes. „Az idén már nem is tudnánk hasonló méretű fejlesztést végrehajtani” – mondta a HVG-nek Szűcs László, a cég sajtókapcsolati igazgatója, hozzátéve, most a kapacitásbiztonságra fókuszálnak. A UPC rendszere ráadásul komolyabb beruházás nélkül a 3-4-szeresére bővíthető, amire – Szűcs közlése szerint – még nincs szükség. A UPC-nél tavaly 15 ezerrel nőtt az internet-előfizetők száma, és a vártnál többen választották a másodpercenkénti 60 és 120 Mbit sebességet. A UPC-nél nem tartják túl gyorsnak a mobilinternet terjedését. Annak adatforgalma egytizede a vezetékesének – magyarázta Szűcs, hozzátéve, a felhasználási terület egészen más. Az előbbi főként levelezésre és néhány weboldal megnézésére alkalmas, a multimédia-tartalmak letöltésére viszont egyelőre nem. Így a mobil legfeljebb csak kiegészítheti a vezetékes netezést – véli Szűcs.
Bár a szolgáltatók által közzétett lefedettségi térképek szerint az ország területének túlnyomó részén működik a gyors mobilnet, bőven akadnak olyan felhasználók, akik a szolgáltatások akadozásáról, illetve teljes hiányáról számolnak be. Gondjaikat tetézi, hogy az ügyfélszolgálati munkatársak sokszor nem orvosolják a kifogásokat. Felveszik ugyan a panaszokat, de a válasz vagy az, hogy szerintük igenis működik a mobilos szörfözés az adott területen, vagy hogy hiába jogos a reklamáció, a szolgáltató egyelőre nem tudja megoldani a gondot. A díjfizetési kötelezettség ugyanakkor nem változik, és akkor sincs kedvezmény, ha a le- és feltöltési sebesség jóval az előírt alatt marad.
