Civil szféra az orosz interneten

A civil szféra önszerveződési terepévé, a spontán igazságkeresés eszközévé kezd válni Oroszországban az internet, amelynek előnyeit a politikusok is igyekeznek kihasználni.

  • Poór Csaba

Kínos magyarázkodásra kényszerült a belügyminiszter, a városi rendőrfőkapitány fegyelmi, az ügyészség büntetőeljárást indított a mulasztók ellen, a közlekedésrendészet parancsnoka pedig elismerő oklevelet és kártérítést ígért azoknak az autósoknak, akiket a hónap elején gyakorlatilag élő pajzsként használtak egy moszkvai rendőrségi akcióban. Az orosz fővárost elkerülő körgyűrűn kora reggel néhány egyenruhás feltartóztatott és minden magyarázat nélkül az úttesten keresztbe állított több magánautót. Mint utóbb kiderült, azért, hogy így fékezzenek meg egy kocsival arra menekülő tolvajpárost. A bűnözők azonban két járművet megrongálva elhajtottak, a hoppon maradt autósokkal pedig csak annyit közöltek a rendőrök, hogy a karosszéria-javítási költségeiket saját zsebből kell fizetniük. Az esetről szóló beszámolók a múlt héten söpörtek végig az orosz sajtón, miután az egyik károsult internetes videonaplójában számolt be a történtekről. Egyebek közt arról, hogy a testi épségük is veszélybe került, mert a sorfalat építő rendőrök kiszállni sem engedték őket járműveikből.

A botránnyal a múlt csütörtökön már a parlament közlekedési bizottsága foglalkozott, és legfelső szinten figyelnek egy másik, szintén nagy vihart kavart ügy fejleményeire is. Néhány értelmiségi nyílt levele nyomán maga Dmitrij Medvegyev államfő kért részletes tájékoztatást a belügyminisztertől annak a balesetnek a kivizsgálásáról, amelyben február végén két orvosnő – anyós és menye – vesztette életét Moszkva egyik főútvonalán, a Lenin sugárúton. Törékeny kisautójuk összeroncsolódott, amikor a reggeli csúcsforgalomban frontálisan összeütközött egy Mercedesszel, amely a Lukoil olajtársaság egyik alelnökét, Anatolij Barkovot szállította. A helyszínelő rendőrök minden különösebb vizsgálat nélkül azt közölték, hogy az elhunyt sofőr felelős a balesetért. Az áldozatok hozzátartozói azonban szemtanúkat keresve nyomozásba kezdtek az interneten. A világháló, majd nyomában az orosz média gyorsan rárepült az ügyre, és több olyan beszámoló is megjelent, amely szerint a karambolt az üzletember Mercedese okozta, amikor a kék villogóját bekapcsolva hirtelen átment a szembejövő sávba. Sőt egy ismert moszkvai rapper a Lukoil-alelnököt keresetlen szavakkal ostorozó számot is feltett a világhálóra, mások pedig az olajtársaság benzinkútjainak bojkottjára szólítottak föl.

Az ügyről sorra jelentek meg az egymásnak ellentmondó hírek, és bár a baleset helyszínének környékén több térfigyelő kamera is van, hosszas huzavona után csak olyan felvétel került elő, amelyen egy útjelző tábla miatt éppen nem látszik az ütközés. Vagyis a vizsgálat menete azt a benyomást kelti, mintha a rendőrök el akarnának kendőzni valamit. Ez volt az érzése annak a férfinak is, akinek várandós felesége tavaly májusban egy cserbenhagyásos gázolásban vesztette életét. A nyomozók tétlenkedését megelégelő férj ugyancsak internetes naplójában osztotta meg gondjait a virtuális közvéleménnyel, mire felgyorsultak az események, és végül őrizetbe vették a tettest – egy rendőrt. Néhány hete a szibériai Irkutszkban indult be a netes riadólánc, nyilvános cáfolatra kényszerítve a hatóságokat. Ott annak ment híre, hogy büntetlen maradhat egy halálos gázolás tettese, csak azért, mert anyja a területi választási bizottság elnöke, egyben a hatalmi párt, az Egységes Oroszország egyik helyi vezetője.

Politikai, társadalmi ügyekben is egyre aktívabb a világháló orosz szekciója. Másfél éve ott gyűjtöttek a Jukosz olajtársaság volt jogászának, Szvetlana Bahminának feltételes szabadlábra helyezését követelő aláírásokat (HVG, 2008. november 1.), tavaly ősszel pedig ott kért videoüzenetben segítséget Vlagyimir Putyin miniszterelnöktől a dél-oroszországi Novorosszijszk egyik rendőrtisztje. Alekszej Dimovszkij őrnagy – akit az eset után csalás, majd drogforgalmazás gyanújával eljárás alá vontak – a testületen belüli korrupcióra és más visszaélésekre panaszkodott. A minap Alekszej Gyevotcsenko szentpétervári színész, Oroszország érdemes művésze szólította fel internetes naplójában kollégáit egyebek közt arra, hogy ne szerepeljenek hurrápatrióta, soviniszta, antiszemita, Sztálint éltető filmekben. Szintén a világhálón közzétett indulatos videón bírálja városa „bandita” vezetőit egy ismert novoszibirszki szobrász, Aram Grigorjan. A neten forog annak a négyperces monológnak a felvétele is, amelyben moszkvai koncertjén a népszerű rockzenész, Jurij Sevcsuk bírálja a jelenlegi orosz politikai rendszert.

Viszonylag új jelenség ez, és valószínűleg azzal hozható összefüggésbe, hogy a gazdasági válság nyomán valamelyest elbizonytalanodni látszik a hatalom – véli Lev Gudkov szociológus, a Levada közvélemény-kutató központ igazgatója. Medvegyev Putyintól független politikusnak igyekszik feltünteti magát, egyesekben azt az illúziót kelti, hogy valamiféle belső ellenzék vezetőjévé válhat – fejtegette a HVG-nek a szakember, aki szerint a modernizációt szorgalmazó elnöki kijelentések bátorítják az internetes önszerveződést, a blogoszférát. A virtuális közösség ráadásul az elégedetlenség kifejezésének legbiztonságosabb tere. Bár a szigor itt is erősödik, és már volt jó néhány példa arra, hogy szélsőségesnek minősített tartalom miatt eljárást indítottak bloggerek ellen, a hatalom még mindig könnyebben elfogadja ezt a fórumot, hiszen az ottani fellépések ritkán vezetnek konkrét akciókhoz. „A honlapok többségén csak kijelentések, vélemények jelennek meg – mondta Gudkov –, vagyis az internet a társadalmi többletgőzt kiengedő szelepként is működik.”

A kínálkozó új lehetőségekkel egyre gyakrabban élnek az orosz politikusok is. Medvegyev például közismerten nagy híve a világhálónak. Őszi parlamenti programbeszédének összeállításakor a blogjára érkezett véleményeket is figyelembe vette, és közbenjárt több olyan ügyben, amelyről az oda befutott jelzések alapján értesült. A polit.ru hír- és elemzőportál által vezetett nyilvántartás szerint ma 140 állami tisztviselő és parlamenti képviselő, köztük a törvényhozás két házának elnöke, húsz területi kormányzó és Oroszország NATO-nagykövete vezet internetes naplót. Pedig a világháló egyelőre csak a népesség alig harmadához ér el. A társadalomnak ez a fontos, főleg nagyvárosiakból, képzett emberekből, no meg fiatalokból álló szelete azonban már olyan erőt képvisel, hogy sztárokat is képes teremteni. A múlt heti selejtezőn született eredmény értelmében az idei Eurovíziós Dalfesztiválon egy olyan, építészből lett zenész, Pjotr Nalics együttese képviseli Oroszországot, aki az interneten tűnt fel és lett népszerű.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Hozzászólások