Némiképp érthető, ha a pártok óvakodnak attól, hogy számszerű ígéretekkel, prognózisokkal álljanak elő. Mert bár a gazdaságban itt-ott már látszanak a fordulat jelei, azok egyelőre nem tekinthetők túl markánsaknak. Az semmiképpen nem olvasható ki belőlük, hogy a hazai össztermék (GDP) 2010-ben már biztosan nem csökken tovább. Az elemzők stagnálásközeli állapotra számítanak, a kormányzati prognózis minimális, 0,2 százalékos visszaesést tartalmaz, a legpesszimistább jóslat pedig Orbán Viktor tanácsadója, Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök nevéhez fűződik, aki 2–4 százalékos zuhanással kalkulál.
Ami a tényeket illeti, tavaly a GDP 6,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a negyedik negyedéves mínusz 4 százalékos volt. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság együttes termelése 2009 folyamán csaknem 15 százalékkal hanyatlott, az év utolsó három hónapjában azonban a visszaesés mértéke már nem érte el a 8 százalékot 2008 negyedik negyedévéhez viszonyítva. Decemberben az ipari termelés már 1, januárban pedig 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi – nagyon alacsony – szintet, az euróban számított kivitel decemberben 8,8, januárban 14,6 százalékkal nőtt a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Ám miközben az árutermelő ágazatok a jelek szerint lassan magukhoz térnek, felettébb kétséges, milyen lesz a szolgáltatások teljesítménye. Ez a szektor a maga 2,3 százalékos tavalyi mínuszával valamelyest tompította a visszaesés mértékét, viszont korántsem biztos, hogy az idén is ez lesz a helyzet. Tavaly az állam által finanszírozott területek – egyebek mellett a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy – teljesítménye alig csökkent, az idén azonban újabb finanszírozási érvágást szenvednek el. Az e szektorokban előállított GDP mértéke pedig nem független az állam támogatásától, a hivatalokban, iskolákban, óvodákban vagy éppen kórházakban kifizetett bérektől.
Summa summarum, az állami szektor lefelé húzhatja a gazdaság összteljesítményét, hacsak az új kormány nem pótolja látványosan a kivont forrásokat vagy azok egy részét azzal a felkiáltással, hogy véget vet a megszorításoknak. Ebben az esetben azonban az államháztartás mérlege borulhat fel. Már így is billenőben van: a főbb adóbevételek a pénzügyi tárca prognózisa szerint sem érik el az idén a költségvetési törvényben előirányzott mértékeket. A hiánycélt viszont csupán minimálisan, 8,8 milliárd forinttal növelte meg a tárca, a 878,8 milliárdos deficit teljesíthetősége körül hétről hétre halmozódnak a feszültségek (a hiány március végén meghaladhatja a 650 milliárdot). Ha a Fidesz alakít kormányt, nyilván eleget tesz ígéretének, és rögvest új büdzsét eszkábál össze.
FARKAS ZOLTÁN
