15 balatonaligai parti telket adott el igen drágán egy illusztris magánbefektetői körnek a Bayer-csoport. Az értékes teleksoron kiváltságos építkezési lehetőségek adódnak. Utánanéztük, melyik telekkel mi most a helyzet, és megkérdeztük a Balaton védelme mellett kiálló Forsthoffer Ágnest is, mit lehet tenni az előző kormány kiemelő rendeletének értelmében könnyen-gyorsan kiadott építési engedélyekkel.
Bizonytalanság vegyült a balatonaligai civilek afölött érzett örömébe, hogy az idevágó kiemelő kormányrendelet eltörlésével Balázs Attila érdekeltségei nem építhetnek tájromboló lakóparkot az egykori pártüdülő területén, a magasparton. Senki sem tudja ugyanis, mi lesz ezután, elsodorja-e az itteni projektvállalatot is a Bayer Construct csődje, netán visszakerül állami kézbe a 37 hektáros terület, vagy valaki más fejleszt majd ott, immár az általános – de ma még nem ismert – szabályok alapján.
Ahhoz, hogy „emberszabású” fejlesztésről legyen szó – vetik fel a civilek –, mindenképp meg kellene változtatni a 2025-ös, a balatoni vízpartról szóló, úgynevezett „Baték” kormányrendeletet is, ami még a NER-es kegyencek kiváltságaival cseng össze.
Az aligaiak legnagyobb félelme azonban az, hogy mielőtt bármi is történhetne a szabályozás frontján,
túlméretezett villasor épül az egykori Aliga II., azaz a kiváltságos elvtársak közül is a legkiváltságosabbak számára hermetikusan elzárt területen, a hajdani uszodától induló tóparti telkekre, amelyekből 15 darab van.
Utóbbiakat a Bayer-csoport egy illusztris magánbefektetői körnek adta el, egyenként 400 millió forint körüli összegért, tekintettel a kiváltságos építkezési lehetőségekre.
Egy évtizednyi szabad rablás után a kormány most megvédené a Balatont – legalábbis az újonnan érkező befektetők elől. Az eddigi rombolást viszont legalizálja a heteken belül hatályba lépő Vízparti terv.
