Megnyugodva hátradőlhetnek azok a gazdagok, akiket mind ez idáig azért mardosott a bűntudat, mert luxusnyaralásaikon nemcsak az utazgatás, de a békés semmittevés során is rombolták a környezetet. Például azzal, hogy a masszázsmedencékben, pazarul kivilágított lakosztályaikban nyakló nélkül fogyasztották az elektromos energiát. Ma már nem csak nomád körülmények között, olcsó kulcsosházakban lehet környezettudatosan nyaralni, szinte minden magára valamit adó luxusszálló igyekszik zöld programjaival is vonzóbbá tenni szolgáltatásait.
Az első lépéseket már két évtizede megtették a sokcsillagos hotelek. Igyekeztek a felelősséget magukról a vendégeikre hárítani, amikor arra kérték őket, hogy akár több napon keresztül is használják ugyanazt a törülközőt. A szállók úgy spórolnak a tisztítószerekkel, hogy ezzel kevesebb káros anyag kerül a csatornába, vagyis a vendégek is úgy érezhetik, tettek valamit a természetért.
Az efféle kezdeti lépések óta sokat fejlődött a luxus-ökoturizmus világa. Immár 17 éve működik például az amerikai zöld szállók egyesülete (de van már hasonló ernyőszervezet szinte mindenütt a világon, Magyarországon a Magyar Szállodaszövetség is oszt ilyen díjakat). Az ilyen létesítményekben energiatakarékos izzók világítanak, vízmentes piszoárok működnek, és gyakorta organikus, a fair trade jegyében termesztett kávét szolgálnak fel a vendégeknek, a bárokban pedig nemritkán garantáltan kénezésmentes borokat és például biovodkát árusítanak. Egy szállodának pedig azzal sikerült nagy lépést tennie a zöldülés útján, és így évente hétmillió liter vizet megspórolnia, hogy kirúgta a szakácsát, aki folyó vízzel olvasztotta ki a mélyfagyasztott termékeket.
Csak az Egyesült Államokban 43 milliónyian vallják magukat környezettudatos turistának. Az ő nyaralási döntésüket könnyíti meg az EcoLogo – az 1988-ban a kanadai állam által bevezetett, ám hamar az egész észak-amerikai kontinensen elterjedt – program. Az ilyen hitelesítést elnyert szállások nemcsak szavakban, de tettekben is barátai a környezetnek, szemben azokkal, amelyeknél a természetbarátság kimerül abban, hogy tetszetős, újrahasznosított papírból készült brosúrákban tesznek hitet az ökomegoldások mellett.
Volt tehát igény arra, hogy a világ figyelmét még inkább a fenntartható turizmusra fordítsák. Az ENSZ ezért is nevezte ki 2002-t az ökoturizmus (és a hegyvidékek) nemzetközi évének. A Turisztikai Világszervezet szerint az ökoturizmus egyik legfontosabb jellemzője, hogy a turisták fő motivációja a természet, illetve a természetközeli kultúrák megfigyelése és megóvása. A kitüntetett figyelem és a környezet óvása persze nem jár feltétlenül együtt. Szakértők szerint egy-egy szegényebb ázsiai ország szinte érintetlen tengerpartján a luxusszállodák szobáiban évente 140-szer több édesvizet tékozolnak el a turisták, mint amennyi egy helyi lakosra jut. A meseszép karib-tengeri szigeten épült, nevében is környezetbarát Blau Natura Park Puna Cana üdülőjének építésekor kizárólag természetes anyagokat használtak, pálmaligettel vették körül a szállodát – és közben zokszó nélkül kölcsönöznek a környezetet zajjal és benzinnel is jócskán szennyező négykerekű terepmotorokat a vendégeknek.
Hatalmas terepjárókkal viszik szafarikra a nagyvadak szemlézésére éhes turistákat a dél-afrikai Singita Ebony and Boulders luxus-bungalószállodából is. A fejenként napi 1500 amerikai dollárt kóstáló bungalók egy vadrezervátum közepén állnak, és attól lettek a milliomos ökoturisták kedvencei, hogy a sok tízezer hektárnyi természetes környezetre csupán néhány tucat szálláshely jut, vagyis csak minimális kárt tudnak okozni a kíváncsiskodó utazók. A park és a szálló tulajdonosai ráadásul iskolákat építettek a helyieknek, és mezőgazdasági beruházásokkal is igyekeznek jobbítani az ott élők életkörülményeit.
Ma már ódon kastélyszállók is lehetnek környezettudatosak. A világ egyik legjobb golfszállodájaként számon tartott írországi Adare Manor számos ökodíjat nyert hulladékfelhasználási és energiatakarékossági gyakorlatával, de a szintén írországi négycsillagos Ballynahinch Castle is büszkén hirdeti környezetbarátságát. Ők élőhely-megújítási programjukkal elérték, hogy a connemarai vizekben csak hagyományos módon lehessen horgászni, sőt számos lazactelepet be is zárattak, és sikeresen lobbiztak a tengeri húzóhálók betiltásáért is. Emellett a természetes környezet helyreállítása érdekében ezrével irtották ki az agresszív rododendronokat a parkjukból, hogy őshonos fákat ültessenek a helyükre. A lelkes vendégek egyébként maguk is részt vehetnek a birtok faültetési programjában.
Jóllehet ott nem vegzálják a vendégeket faültetési akciókkal, a franciaországi Saint-Bonnet-Le-Froid-i Hotel Régis et Jacques Marcon elnyerte az EU környezetvédelmi minősítését. A kis szálloda tíz szobája a föld alá nyúlik, így a megfelelő klíma kialakításáról természetes módon a napsugár és a föld melege gondoskodik. Takarékosan használják a vizet és az elektromos áramot, minden hulladékot szelektíven gyűjtenek, a reggeli pedig szigorúan bioélelmiszerekből készül.
A francia szálló egyébként része a szigorú minőségbiztosítási rendszeréről híres, összesen 475 kastélyszálló ernyőszervezeteként működő Relais & Chateaux-nak. Az öt földrész 57 országában jelen lévő hálózat számos kastélyának biokertjében – amint azt Jacques-Olivier Chauvin vezérigazgató a HVG-nek elmondta – tradicionális helyi növényeket termesztenek, és az összesen 352 Michelin-csillaggal büszkélkedő szervezet egy-egy séfje azokból az alapanyagokból állítja össze kulináris alkotásait. Mi több, az etikus konyhaművészet jegyében idén januártól egyetlen Relais & Chateaux-séf sem készít ételt veszélyeztetett halakból, például vörös tonhalból, angolnából és gránátos sügérből.
Legutóbb, Magyarországon elsőként, a saját repülő-leszállópályával rendelkező, a Somogyi-dombságban megbújó Hertelendy-kastély lett az exkluzív klub tagja. Angelus Barbara kommunikációs igazgató a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy a szálló alatt található forrásból táplálkozó, a falakban és a padlóban futó csövekbe és a fürdőszobákba bevezetett termálvíz fűti-hűti a teljes épületet, így minimális annak szén-dioxid-kibocsátása. Ráadásul saját, többek között hétezer almafás, vegyszert nem látott biogazdaságukban termelik meg a vendégek elé kerülő étkek alapanyagának többségét. A tulajdonos nem permetezi mérgező anyagokkal a növényeket, helyette száz madárodút telepített a gyümölcsösbe, így az éhes és szorgos rovarevők természetes módon tartják távol a kártevőket a haszonnövényektől.
IZSÁK NORBERT
