A 2005 óta hatályos kiotói jegyzőkönyvet aláíró 38 fejlett ország vállalta, hogy 2008 és 2012 között meghatározott mértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fel nem használt kibocsátási jog – az úgynevezett AAU-kvóta – eladható, megvételére rá is szorulnak az energiát már a bázisévben, 1990-ben is hatékonyan felhasználó országok. Ezek – vagy cégeik – azt is megtehetik, hogy egy fejlődő országban hajtanak végre olyan beruházást, amelynek révén kevesebb üvegházhatású gáz (például szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán) kerül a légkörbe. Nyilvánvaló, hogy egy ottani elavult berendezés cseréjével többet javul a hatékonyság, mint a korszerűbb hazai eszközök megújításával. A fejlődőktől szerzett kvótaegységet CER-nek (certified emission reduction) nevezik – ilyenekből adott el most a magyar állam.
Az unió a leginkább energiaigényes ágazatoknak afféle szennyezési limiteket szabott, az úgynevezett nemzeti kiosztási tervben évente osztják szét – ingyen – a kibocsátásra feljogosító kvótaegységeket. Amelyik cégnek ez kevés, az vásárlással vagy az említett beruházások révén juthat többlethez. A nemzetközi kvótakereskedelemben Magyarország potenciális eladóként szerepel, mivel az általa vállalt szint átlagosan évi 108 millió tonna, ám évi 80 millió tonnánál nagyobb kibocsátás nem várható. Vagyis a zöld tárca öt éven át évi 20–28 millió tonnával egyenértékű AAU-kvótát értékesíthetne, ha találna rá vevőt.
