Megelégelte a Royal Dutch Shell brit–holland olajcég évek óta romló teljesítményét a tavaly első emberré előlépett Peter Voser, aki a költségek csökkentésében és a kitermelés felfuttatásában látja a lendület forrását. „A Shell bonyolult vállalattá lett, lassúbb, mint szeretném, és túlságosan sok területen dolgozik” – kritizálta a múlt heti londoni tájékoztatón a tavalyi második félévben már 2 milliárd dolláros megtakarításra ítélt vállalat eredményeit, és rögvest újabb karcsúsításokat jelentett be. A cég a 2009-es ötezer fős leépítés után 2011 végéig újabb kétezer munkahelyet áldoz fel a jobb jövedelmezőség oltárán. Emellett eladja világszerte létesített töltőállomásainak 35, finomítóinak pedig 15 százalékát, mindebből további egymilliárd dollár többletet remélve.
Az eddigi takarékosság egyelőre nem javított a pénzügyi mutatókon. A Shell nyeresége 2009-ben 12,7 milliárd dollárra zuhant az előző évi 26,4 milliárdról, a cég magyarázata szerint főként azért, mert a kőolajtermékek iránti kereslet visszaesett Amerikában, Európában és Japánban is. Nem csoda, hogy miután a Shell az utóbbi hét évben megvált finomítóinak 18 százalékától, most újabb eladásokra készül, főként Európában és Új-Zélandon. A cég több mint száz országban végez finomítást, illetve üzemeltet benzinkutakat, és ez a portfólió Voser szerint túlságosan szétaprózott. Azt azonban egyelőre nem volt hajlandó felfedni, mely országokban hagyna fel a vállalat az üzemanyag-kereskedelemmel. „A számunkra túl kicsi piacokról vonulunk ki, ahol nem tudunk megfelelő mértékű jelenlétet elérni, mert nem elég kiterjedt a hálózat és alacsony a forgalom” – válaszolta diplomatikusan Voser a HVG-nek a magyarországi terveket firtató kérdésére. Hazai piaci források szerint a magyarországi távozás azért nem valószínű, mert a cég éppen tavaly növelte töltőállomásainak számát 250-re, azzal, hogy 15 évre bérbe vette a Tesco 51 benzinkútját. Ezzel a második legnagyobb piaci szereplővé lépett elő a több mint 350 kutat működtető Mol után.
Az olaj világpiaci árának növekedésére számító Shell inkább a kitermelés felturbózásával szeretne visszatérni a növekedési pályára. „A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a 2009-es keresletcsökkenés után 2010-ben már napi 1,6 millió hordóval nőhet a nyersanyag iránti igény. 2020-ra pedig napi 40 millió hordó olajat kell felhoznunk még ismeretlen mezőkről” – indokolta a Shell buzgalmát Voser, akinek cége jelenleg a világban 35 helyen folytat vagy készít elő kitermelést, nyolcmilliárd hordó olajtartalék után kutatva. Megfordulni látszik a tendencia, hogy az utóbbi években látványosan csökkent az az arány, amilyen mértékben a felszínre hozott fekete arany mennyiségét tartalékfeltárással pótolni tudták az olajtársaságok.
Tavaly ez a mutató a Shellnél 288 százalékra ugrott a 2008-as 98 és a 2007-es 17 százalék után, ezzel pedig bőven megelőzte legnagyobb versenytársait, a brit BP-t (129 százalék) és az amerikai Exxon Mobilt (133 százalék). A társaság az idén és jövőre 12 helyen indítja be a kitermelést, ami az azt követő két évben napi 600 ezer hordóval növelheti a teljesítményét. Az idén 23 újabb kutat tervez fúrni, többek között Brazíliában, a Mexikói-öbölben és Észak-Amerikában. Katarban pedig kétmilliárd dolláros beruházásba fogott a közelmúltban cseppfolyós földgáz termelésére, a kereslet ugyanis a következő húsz évben megháromszorozódhat.
A Shell adósságállománya az idén még valószínűleg nőni fog a tervezett 28 millisárd dollár beruházás miatt, de 2012-re már 50 százalékkal javulhat a cash flow-ja, ha a hordónkénti olajár 60 dollár lesz. Addig mindenesetre folytatódik a takarékossági program, amelynek részeként Voser nem volt rest saját és menedzsertársai jövedelmét sem korlátozni – igaz, csak 2011-ig. Tavaly ugyanis felháborodást keltett a részvényesek körében, hogy a cég vezetői hatalmas jutalmakat kaptak – Voser 2,8 millió fontot –, miközben a kitűzött célszámokat nem sikerült teljesíteni.
G. TÓTH ILDA / LONDON
