Paul Kelley igazgató és az oxfordi egyetem egyik tudósa, Russel Foster memória- és egyéb teszteket is végzett, és mivel a gyerekek jobban teljesítettek délután, akkorra tették a nehezebb órákat. Szerintük a nyolcszáz, 13–19 éves diákra kiterjedő, szeptember óta tartó kísérlet a gyakorlatban is bebizonyította, hogy a fiatalok kiegyensúlyozottabbá és sikeresebbé válnak, ha nem erőltetik rájuk a felnőttek napirendjét. Az évek óta alváskutatással foglalkozó Russel szerint a tizenévesek nem azért aludnának reggel tovább, mert lusták, hanem mert ismeretlen okból biológiai órájuk két órával későbbre van állítva, mint a felnőtteké. „Az alvás fontos a memória, a tanulás, a feltöltődés és az érzelmek kezelése szempontjából, és a 10 és 20 év közöttiek ezekben igencsak leterheltek” – idézett egy lehetséges magyarázatot a BBC Neil Stanley brit tudóstól. Az észak-angliai kísérlet a tanév végéig tart, aztán döntenek, kiterjesztik-e más iskolákra a késői kezdést. Egy másik, ezer amerikai tizenéves körében végzett felmérésből pedig az derült ki, hogy az alváshiánynak köze lehet a gyermekkori elhízáshoz. A huzamosan kilenc óránál kevesebbet alvó gyerekek között 22 százalékos a dagik aránya, míg a többet szundítók között alig feleannyi.
Aludni is engedd
Jelentősen csökkent a hiányzások száma, és javultak az osztályzatok az észak-angliai North Tyneside város egyik középiskolájában, miután egy órával későbbre, reggel tízre tették az iskolakezdést.
