Autókölcsönzéshez általában elég felmutatni a vezetői engedélyt, bankszámla nyitásakor viszont gyakran fénymásolatot készítenek a személyi igazolványról és a lakcímkártyáról. Pedig ezeken szerepel például a személyi szám, a kiállító hatóság, illetve a kiállítás dátuma, s ezek rögzítése, illetve egy helyen való tárolása adatvédelmi szempontból kifejezetten aggályos. Éppen ezért az ügyfél elvileg megtilthatja ezeknek az adatoknak a lemásolását.
A pénzmosás elleni törvény szerint a bankok csak az azonosító okmány típusát és számát rögzíthetik. A lakcímkártya hátoldalán szereplő személyazonosító szám kezelésére nincs törvényi felhatalmazásuk – mondta a HVG-nek Jóri András adatvédelmi biztos. Ezzel ellentétes gyakorlat esetén az ügyfelek az ombudsmannál, illetve a bíróságnál tehetnek panaszt (Jóri szerint a jogszabály csak néhány esetben – például hitelbírálatnál, befektetésnél pedig a kockázattűrő képesség megállapításánál – engedi meg az említett adatok rögzítését).
Kustra Pál még tavaly májusban szeretett volna lakossági bankszámlát nyitni a Raiffeisen Banknál, de miután nem járult hozzá, hogy személyi okmányairól fénymásolatot készítsenek, a pénzintézet nem volt hajlandó a számlanyitásra. Kustra hiába mutatta be az igazolványát és a lakcímkártyáját, ezen felül külön nyilatkozaton kérték tőle a személyi okmányain szereplő összes adatot, amit megtagadott. Azzal érvelt, hogy ezek már a bankfiók rendelkezésére állnak az ugyanennél a pénzintézetnél korábban vezetett számlája alapján. Új számlát azért akart nyitni, mert a bank akciós kamatot hirdetett a lekötött pénzekre, így szerinte megkárosították őt, amiért nem volt hajlandó a jogosulatlan adatszolgáltatásra. Kustra ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének segítségét kérte.
A banknak engedélyt kell kérnie a leendő ügyféltől ahhoz, hogy fénymásolatot készíthessen az okmányairól. A számlanyitást azonban akkor sem tagadhatja meg, ha az ügyfél nemet mond. A PSZÁF szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalása szerint a bankok külön nyilatkozatban sem kérhetik az ügyfél személyi igazolványának érvényességi idejét, az okmány kiállításának helyét és dátumát, a bejelentés idejét és a személyi azonosítóját. Ezek az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint meghaladják azt az úgynevezett maximumadatkört, amely az ügyfél azonosításához szükséges. A minimumadatkörbe tartozik a családi és utónév, a születési név, az állampolgárság, a lakcím, az azonosító okmány száma és típusa, a maximumadatkörbe pedig mindezeken felül a születési hely és idő, továbbá az ügyfél anyja neve.
Kustra számláját végül egy ilyen, a maximumadatsort tartalmazó nyilatkozat kitöltését követően megnyitották a pénzintézet ugyanazon fiókjában, ahol korábban elutasították. Ezt követően Kustra az elmaradt haszna miatt kártérítést kért a banktól, igényét azonban elutasították, s ez ügyben nem állt mellé a PSZÁF sem.
A többletadatok banki bekérése az ügyfelek biztonságát erősíti, elkerülhetők vele az esetleges csalások – hangsúlyozta a HVG-nek Binder István, a PSZÁF sajtószóvivője. Tudomása szerint a személyi számot a hitelintézetek ritkán vagy egyáltalán nem kérik. Az UniCreditnél például az ügyféllel egy azonosító adatlapot töltetnek ki, amennyiben nem járul hozzá személyi igazolványának lemásolásához. Ezen rögzítik a fénymásolás megtagadásának tényét, az ügyfél nevét, születési idejét és helyét, édesanyja nevét, állampolgárságát, lakcímét, azonosító okmányának számát. Ugyanezen adatokat kezeli a bank akkor is, ha a kuncsaft hozzájárul a fénymásoláshoz – állították. Hasonló gyakorlatról számoltak be a HVG-nek a K&H-nál is.
SALGÓ ANDREA
