Június végéig akár kockás papíron is vezethetik a jelenléti ívet az alkalmi munkásokat foglalkoztató agrárvállalkozók – olvasható ki egy múlt pénteken megjelent kormányrendeletből. Amennyire meglepő ez a lazaság, annyira csalfa is lehet a jogszabályban szereplő ígéret, amely szerint nem büntetik meg a nyilvántartást egyszerű papíron vezetőket. A rendelet ugyanis ellentmond az április 1-jén hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek, amely a jelenléti ívet a szigorú számadású nyomtatványok közé sorolja. Egy fecni pedig akkor sem nevezhető ilyennek, ha a törvényben előírt összes adatot ráírják.
A jogszabályok egymás közötti hierarchiájának újraértelmezésétől eltekintve is áprilisi tréfának tartják agrárberkekben az eddigi alkalmi munkavállalói könyvet felváltó új rendszert. „Mi az egyszerűsítésre tettünk javaslatot, ehhez képest az új szabályok megháromszorozzák az adminisztrációt” – dohogott a HVG-nek Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Már az alkalmi munkavállalók számára rendszeresített kis kék könyv használata sem volt egyszerű a közterhek megfizetését igazoló bélyegek ragasztgatásával, az új pedig – állítja a szakmai szervezet vezetője – akár hosszabb időre is leállíthatja a munkát. A jogszabály szerint ugyanis a foglalkoztatottak adatait, a munkavégzés helyét és idejét még a munkakezdés előtt be kell jelenteni az illetékes adóhatóságnak. Márpedig előfordul, hogy egy foglalkoztató 100-150 alkalmi munkavállalót, idénymunkást dolgoztat, az új szabályozással bonyolultabbá váló adminisztráció pedig akár többórásra is sikeredhet – állítja a HNT főtitkára, aki szerint fölösleges volt az adatszolgáltatást ennyire túlbonyolítani, egy-egy adattal be lehetne azonosítani a munkáltatót és a munkavállalót is.
„Akik ezt kitalálták, nem jártak még paradicsomföldön” – kelt ki magából az elektronikus bejelentési kötelezettség előírása miatt Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) alelnöke. Szerinte nehéz elképzelni, hogy a szántóföld széléről interneten pötyögik be az adatokat az adóhatóságnak. Bizonyos esetekben ezt telefonon is meg lehet tenni, de az csak bonyolíthatja a helyzetet. „Képzeljük el, amint a több tucat munkavállaló adatait valaki egyenként diktálja hangszalagra, egyes esetekben mondjuk így egyszerűsítve: a lakcím ugyanaz, mint az előző, mert ő a felesége” – próbálja életszagúan érzékeltetni a jogszabály teremtette helyzeteket Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.
A szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésben évente négymillió munkanapot dolgoznak az alkalmi munkavállalók, ami 340 ezer ember félévi munkáját biztosítja – idézte a statisztikát a HVG-nek Lux. A gazdálkodók számára azért is csalódás az új szabályozás, mert sokallják az ezzel bevezetett 30 százalékos közterhet. Az eredetileg 40 százalékról indult javaslathoz képest csökkentett mértéket a versenytársakhoz mérve tartja magasnak a Fruitveb szakmaközi szervezet, amelynek adatai szerint a kertészeti ágazatokban az osztrákok 22, a portugálok 8, a spanyolok és az olaszok 5 százalékos közterhet szabnak ki az alkalmi munkára. Mindezt azzal is érdemes összevetni, hogy Lux becslései szerint eddig a foglalkoztatók a munkások 80 százalékát a legalacsonyabb kategóriába, napi 1800–2399 forint közötti munkabérrel jelentették be, ami után 400 forintot, azaz a legalacsonyabb fizetésre is csupán 22,2 százalékot kellett befizetni.
A kertészeti érdekképviseletek elmondása szerint a munkaügyi hatóság különösen szigorúan ellenőrizte az ágazati alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos előírások betartását, és vastagon bírságolt is. Így nem csoda, ha a bizonytalan helyzetben a metsző, kapáló, szüretelő munkásokat szervező vállalkozók nem szívesen kockáztatnak. „Sem a munkaügyi központ, sem a könyvelők nem tudják megmondani, április 1-jétől hogyan tudom szabályosan alkalmazni az embereket. Amíg nem tisztázódik minden, inkább leállok a munkával” – mondta a HVG-nek a tokaji borvidéken alkalmi munkára embereket mozgató vállalkozó, Gergelykomlósi Erzsébet. Nem egyedül ő gondolkodik így – állítják a kertészek. Szerencsére a HNT szerint a szőlő metszését nagyjából befejezték. A gyümölcsösökben azonban még rengeteg a munka; ha megáll az élet, annak jelentős terméskiesés lehet az ára a kertészetekben.
A HNT a Fruitvebbel és a Magyar Agrárkamarával közösen fordult két hete Herczog László szociális és munkaügyi miniszterhez, hogy segítsen nekik a törvény értelmezésében, ha már a rendeletekkel a jogalkotók ezt elmulasztották. A pénteken megjelent két jogszabály – a törvényt felülírni szándékozó, a növénytermesztési idénymunka egyes szabályainak végrehajtásáról szóló, illetve az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon való bejelentését szabályozó rendelet – alapvetően nem változtatott a helyzeten. Az agrártárca keddre egyeztetést szervezett az érdekképviseletek számára, amelyen azonban semmilyen előrelépés nem történt. Lux szerint a rendelkezések végrehajthatatlanok, ha akarná a hatóság, akár napi egymilliárd forint bírságot is kiszabhatna. A tárgyalás elején a szakmai szervezetek próbaképp felvetették, hogy ugyan vegyék már fel a jelenlévőktől a jogszabályban előírt adatokat, hogy „legalább egyszer próbálják ki, hogy ez mennyi időt vesz el”, de erre a minisztériumi emberek nem voltak hajlandóak. Ugyanakkor a három szervezet által feltett 23 kérdés nagy részét már csak a következő Országgyűlésre maradó törvénymódosítással lehet megválaszolni.
KELEMEN ZOLTÁN
