A Neander-völgyi emberen kívül lehetett más unokatestvére is a homo sapiensnek – számoltak be paleontológusok múlt héten a Nature tudományos magazinban. A világszerte nagy feltűnést keltő következtetésre egyetlen ujjperc alapján jutottak. A Szibériában 2008-ban talált 40 ezer éves ősleletből sikerült mitokondriális – kizárólag anyai ágon öröklődő – DNS-t kinyerniük. Ebből az örökítőanyagból arra következtetett Svante Pääbo evolúciós genetikust, hogy az ujjperc birtokosa oldalági rokona volt mind a homo sapiensnek, mind pedig a Neander-völgyi embernek, vagyis az ősemberek eddig nem ismert – és egyelőre hivatalosan el sem nevezett – fajához tartozhatott. Más szakmabeliek azonban – köztük a dán Eske Willerslev, aki először készített teljes (ős)emberi géntérképet több ezer éves DNS alapján (HVG, 2010. március 3.) – óvatosságra intenek, mondván, ennyire kevés genetikai adat alapján nemigen lehet ilyen messzemenő következtetéseket levonni.
Az állatvilágban sem egyedülálló ugyanis, hogy két, egymástól távol élő egyednek nagyobb mértékben különbözik a DNS-e, mégsem tekintik őket különböző fajok tagjainak. Az emberi családfán egyelőre nem tudták minden kétséget kizáróan elhelyezni a többi ősembernél lényegesen kisebb méretű homo floriensist, az úgynevezett hobbitot sem, amelynek fosszíliáit 2003-ban találták meg. Az ősleletek genetikai alapú fajokba sorolása új, egyelőre meglehetősen vitatott területe az őslénytannak – figyelmeztet Kordos László paleontológus. A fajok meghatározása mindeddig csonttani alapon történt, amihez egy ujjperc egyáltalán nem elegendő.
