
„Ez a jövő – indokolta nemes egyszerűséggel a HVG-nek a szociális kártya bevezetését Beke Andrea, a Pest megyei Bag jegyzője. – A segélyezettek egy része elúsztatná a készpénzt a bögrecsárdában, vagy elfüstölné, így viszont tényleg a rezsire és élelmiszerekre költi.” A település önkormányzata februárban kezdte kártyára – pontosabban a plasztiklap mögötti számlára – utalni az átmeneti segélyt és a lakásfenntartási támogatást a rászorulóknak. Az eredetileg a monoki polgármester, a választásokon az általa gründolt Összefogás Párt színeiben induló (a választási nyilvántartásban Szepesi Zsolt Lászlóként szereplő) Szepessy Zsolt által beharangozott szociális kártyát korábban Újkígyós és Sajókaza is bevezette, és a HVG információi szerint települések százai készülnek hasonló lépésre. Egyelőre azonban kivárnak, ígéretet kaptak ugyanis, hogy a következő kormány bővíti a természetben – azaz kártyára is – adható szociális juttatások körét.
Szepessy fittyet hányt a hatályos törvényekre, és a szociális segélyt, valamint a munkanélkülieknek folyósítandó rendelkezésre állási támogatást is a kártyára utalta volna, kiváltva ezzel az ombudsman rosszallását. Más kérdés, hogy a tavaly ősszel nagy csinnadrattával bevezetett plasztiklapot Monokon gyakorlatilag senki nem használja. A kártyaleolvasó terminálokat elhelyezték ugyan a polgármester által kiválasztott üzletekben (HVG, 2009. augusztus 22.), ám a bekötésük elmaradt. A segélyre szorulók a mai napig nem adták meg az önkormányzatnak a kártyaigényléshez szükséges adataikat. „Nem a monoki emberek megerőszakolása a lényeg, hanem inkább a figyelem felkeltése, hogy országosan kell bevezetni a kártyát” – mentegetőzött a rendszer működésképtelensége miatt a HVG-nek Szepessy. A polgármester ezzel együtt sem tesz eleget az ombudsman ajánlásának, vagyis nem vonja vissza az alkotmánysértő önkormányzati rendeletet. Sőt újabb népszavazást kezdeményez a kérdésről – mondta a HVG-nek.
A kártya bevezetését a közpénzek célzott elköltésével indokló többi település mindenesetre óvatosabb volt. Az önkormányzatok, a szociális törvény adta kereteken belül maradva, csak a lakásfenntartási támogatást és az átmeneti segélyt irányították a kártyára. Ez történt Újkígyóson is, ahol november óta kétszáz-háromszáz rászoruló kapja ilyen formában a juttatását. A lakásfenntartási kártyával kifizethetik a rezsijüket a közüzemi cégeknek, a szociális kártyát pedig a településen nyolc-tíz helyen használhatják, az élelmiszerboltokon kívül a gyógyszertárban és az írószerüzletben. „Mindenkinek alaposan elmagyaráztuk, hogy a kártya nem ellenük szól, csupán technikai megoldás, amit mások megnyugtatására vezettünk be” – mondta a HVG-nek Szebellédi Zoltán polgármester.

Csakhogy a működtetés Újkígyóson sem megy olajozottan, mégpedig az időközben több önkormányzatot is „kártyázásra” ösztökélő cég, a Cafeteria-Card Kft. anyagi gondjai miatt. A társaság tartozik az újkígyósi elfogadóhelyeknek, emiatt a polgármester a napokban ki is penderítette az üzletből. A konstrukció lényege ugyanis az, hogy az önkormányzat a segélyek teljes összegét átutalja a kártyakibocsátó cégnek, amely utólag fizet az elfogadóhelyeknek, egy-két százalékos jutalékot levonva – utóbbi az önkormányzatot terheli. „A gazdaságos működtetéshez legalább 50 ezer kártya szükséges, és mivel az önkormányzatok a törvényi döntés késlekedése miatt még hezitálnak, jelenleg nem működtethető rentábilisan a rendszer” – vázolta a helyzetet a HVG-nek Fehér Károly, a Cafeteria-Card Kft. helyettes ügyvezetője, aki elismerte, hogy a cég egykori vezetője és egyben volt társtulajdonosa ellen rendőrségi nyomozás indult.
Részben a Cafeteria-Card körüli zűrök miatt lépett vissza a kártyabevezetéstől Jászladány önkormányzata. A polgármester szerint a cég hónapokig csak hitegette őket, hogy szerződést köt a kártyaelfogadásról a közüzemi szolgáltatókkal. „Amúgy sem akartuk tovább hergelni az embereket azt követően, hogy januártól egy családban csak egy személy kaphat rendelkezésre állási támogatást, azaz rátot. Ezzel Jászladányban kétszáz családnak feleződött meg a jövedelme” – tette hozzá Dankó István.

Kapóra jött viszont a Cafeteria-Card „bedőlése” az OTP Bank Nyrt.-nek, amely azonnal rátette a kezét a hosszú távon busás haszonnal kecsegtető üzletre. Az OTP áprilistól átveszi a kártya működtetését Újkígyóson, és a HVG információi szerint a várható törvénymódosítás után több önkormányzattal is szerződni készül. A nagybank felbukkanása is arra utal, hogy a szociális kártya terjedésének a következő kormányzati ciklusban aligha lesz törvényi akadálya. Bár az országos bevezetés élharcosaként eddig csak az MDF exponálta magát, a HVG értesülései szerint ma már a Fidesz–KDNP páros, sőt az MSZP sem lenne ellene egy „alkotmányos megoldásnak”. Ehhez pedig arra volna szükség, hogy a segélyek nagy részét – a tervek szerint a rátot és a szociális segély teljes összegét – a természetben adható kategóriába sorolják át. Bár az alkotmányos kereteken jelentősen túlterjeszkedő monoki megoldás országos bevezetését a szociális és munkaügyi tárca nem támogatja, az ombudsmannak írt levelében Herczog László azt közölte: „az egyes támogatások részben vagy egészben természetbeni formában való nyújtása az érintett törvényekben jól körülírt és alkotmányosan indokolható esetekben megfelelő eszköz lehet a családok, különösen a gyermekek létbiztonságának garantálására”.
A kártyának már megszületett a szocialista modellje is, amennyiben az MSZP-s vezetésű Ercsi önkormányzata a napokban hozott rendeletet a bevezetéséről. Igaz, az csak július 1-jén lép hatályba. „Elhalasztottuk a kezdést, hogy ha időközben módosul a törvény, ahhoz tudjuk igazítani a kártyára utalandó segélyek körét” – indokolta a HVG-nek a késleltetést Berkesi István aljegyző. Mellesleg a 3 ezres lélekszámú Fejér megyei településen, ahol alig ötven embert érint a segélyezés, már most sem készpénzben kapják meg a rászorulók a lakásfenntartási támogatást. „Az önkormányzat a segélyezettek által megjelölt közüzemi fogyasztónak utalja át a pénzt” – mondta Berkesi. Kártyabevezetésen gondolkodik a képviselő-testület Százhalombattán is, ahol – ha a törvény lehetővé teszi – például az önkormányzat által méltányossági alapon nyújtott „karácsonyi támogatást” is kártyára utalnák. „Karitatív bolt kialakítását tervezzük, ahol a vámosok által elkobozott hamis márkás ruhákat és néhány napon belül lejáró szavatosságú élelmiszereket vehetnének kártyával a rászorulók” – ismertette a HVG-vel a sajátos battai modell lényegét Török Sándor szocialista városatya, a kártyaügy helyi gondozója.
G. TÓTH ILDA