Több megyeszékhely és más vidéki nagyváros is gyors növekedésnek indult a rendszerváltás óta: Sopron belterülete például 1903 hektárról 2316 hektárra, Veszprémé 1910-ről 2236 hektárra nőtt. Az utóbbi másfél évtizedben külterületei rovására ennél is nagyobb tempóban gyarapodott Nagykanizsa és Nyíregyháza, ahol az újonnan belterületbe vont földterület 28, illetve 29 százalékkal növelte a lakó- és ipari övezeteket – derül ki az agrártárcához tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) HVG rendelkezésére bocsátott adataiból. A csúcsot a harmadik legnagyobb kiterjedésű megyeszékhely, Kecskemét állította be: Bács-Kiskun központjának bel- és külvárosa ma csaknem egyharmadnyival nagyobb (3984 hektár), mint volt a kilencvenes évek elején (3046 hektár). A 23 megyei jogú város közül mindeközben csak egyetlen olyan település akadt, ahol képletesen szólva összébb húzódott a lakosság. A leghatalmasabb méretű vidéki település, Hódmezővásárhely „városfalon” belüli területe ma 41 hektárral kisebb (2199 hektár), mint másfél évtizeddel ezelőtt (2240 hektár). Gyakorlatilag változatlan maradt (pontosabban szólva alig két futballpályányi területtel, egyetlen hektárral nőtt csupán) Dunaújváros belterülete, s nem nagyon terjeszkedett Szekszárd sem. E legkisebb megyeszékhelyen összesen 9 hektár külterületet minősítettek át belterületté 1993 és 2008 között. A főváros relatíve kis mértékben terjeszkedett, a 2 és félszázalékos belterület-növekedés 930 hektár korábban gazdálkodásra szolgáló föld átcsoportosítását jelentette a lakó-, illetve ipari övezetekbe. A mezőgazdaság által használt terület Magyarországon 1960 és 1989 között 7,1 millió hektárról 6,5 millióra fogyatkozott, majd az utóbbi két évtizedben tovább csökkent 5,8 millióra.
