Megkéseltek egy középkorú férfit Brüsszel központjában vasárnap reggel, az Európai Parlament (EP) épületétől néhány saroknyira. A tetthelyre siető egyik rendőrjárőr egy kereszteződésben belehajtott egy autóba, amely az ütközéstől felszaladt a járdára, és elütött egy 24 éves nőt, aki azonnal meghalt. Sovány vigasz, hogy a közelben elkapták a gyilkosság feltételezett elkövetőjét.
Rosszabbkor nem is jöhetett volna a tragikus eset a belga főváros elöljáróinak. Éppen pár nappal korábban ültek tárgyalóasztalhoz a brüsszeli polgármesteri hivatal és az EP illetékesei, hogy megvitassák, milyen intézkedésekre lenne szükség a közbiztonság megerősítésére az uniós intézmények körzetében. Parlamenti berkekben úgy vélik, egyre romlik a helyzet, a belga hatóságok szerint viszont a Brüsszelben élő külföldiek túl érzékenyek a bűnözéssel kapcsolatos hírekre. De lehet, hogy nem csak ők: egy 2009-ben publikált tanulmány szerint majdnem minden ötödik brüsszeli folyamatosan vagy gyakran nem érzi magát biztonságban, miközben Flandriában és Vallóniában ez az arány csak 7, illetve 11 százalékos.
Az EP főtitkársága az után fordult a brüsszeli városházához, hogy március elején az EP melletti festői Lipót parkban megtámadták és kirabolták Vilja Savisaar észt képviselőnőt. Nem esett baja, csak a táskájától szabadították meg. Német kolléganője, Angelika Niebler 2009 októberében hasonlóképpen járt, azzal a különbséggel, hogy őt csúnyán helybenhagyták. Kiderült az is, hogy az utóbbi időben az EP több tisztviselőjét és alkalmazottját is kifosztották a környéken, csak a velük történtek nem kerültek nyilvánosságra. Annál nagyobb visszhangot keltett, hogy Savisaar incidense után három nappal egy ékszerüzlet kirablói lelőttek egy 46 éves belga asszonyt, akinek a kocsijával menekülni akartak. A gyilkosság színhelye a brüsszeli agglomeráció legelőkelőbb negyede, Uccle volt, ahol nagy előszeretettel telepednek le a külföldi diplomaták, üzletemberek és eurokraták.
Bár az EU-ban, a NATO-ban, a multinacionális cégek és a nemzetközi érdek-képviseleti szervezetek brüsszeli irodáiban dolgozó több tízezer külföldi közül újabban sokan panaszkodnak a közbiztonság romlására, a belga szövetségi rendőrség a statisztikákkal érvel. A hivatalos adatok szerint a történelmi városmag, a szigorúan vett Brüsszel mellett 18 további önkormányzatot magában foglaló fővárosi régió bűnözési térképe egyenetlen képet mutat.
Az úgynevezett Európai Negyed, valamint Uccle, Woluwe-Saint-Lambert, Woluwe-Saint-Pierre külföldiek által leginkább kedvelt rezidenciális városrészei, de még a szociálisan vegyesebb népességű Etterbeek, Ixelles és Auderghem is sokkal biztonságosabbak, mint a rendszeressé vált etnikai alapú összezördülésekről elhíresült, főként észak-afrikai és török bevándorlók lakta, szegregálódó Anderlecht, Saint-Josse vagy Molenbeek, ahol az ember kétszer nagyobb valószínűséggel eshet erőszakos bűncselekmény áldozatává. Egyik-másik jómódú városrészben is emelkedik persze a fegyveres rablások, betörések és gépkocsifeltörések száma. Az etterbeeki rendőrőrsnél például reggelente gyakran látni, amint betört ablakú, gyakran külföldi rendszámú autók gazdái érkeznek jegyzőkönyvet felvetetni. Riasztó mértékben elszaporodtak a fegyveres utcai támadások az UNESCO által is védett, szecessziós épületeiről és Victor Horta múzeumáról ismert Saint-Gilles-ben is.
Valójában nem is a bűntettek gyakoriságának a növekedése elgondolkodtató – fejtegette a minap Margaux Donckier, a belga szövetségi belügyminiszter szóvivője –, hanem az, hogy a bűncselekmények egyre erőszakosabbak. Január végén a rendőrök fél Brüsszelen keresztül üldöztek három, autóval menekülő, Kalasnyikov géppisztollyal lövöldöző rablót, miután azok eredménytelenül próbáltak kirámolni egy pénzváltót. Egy hónappal később több száz rendőr tüntetett az Igazságügyi Palota előtt, a fegyverhasználat szigorúbb büntetését és munkakörülményeik javítását követelve. A tiltakozásnak lett is némi foganatja, mert ígéretet kaptak, hogy a belga kormány felülvizsgálja a korábban takarékosságból elrendelt rendőrségi létszámstopot. A szövetségi parlament alsóháza pedig már tárgyalja azt a törvénymódosítást, amely felemeli a rendőrök sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények büntetési tételeit. Ugyanakkor a bűnüldözés hatékonyságát aláássa az egységes irányítás hiánya. A brüsszeli régiót alkotó 19 önkormányzat területe hat rendőrségi körzetre tagolódik, ami érdekkonfliktusokhoz vezet.
Az EU-intézmények jelenléte nem kevés gondot okoz a brüsszeli rendőrségnek. Vagy hétszáz EU-val kapcsolatos utcai megmozdulást kell biztosítaniuk évente, emellett 2004 óta az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács üléseit is Brüsszelben rendezik, az idén nyártól itt tartják az EU és a harmadik országok csúcstalálkozóit is. Freddy Thielemans brüsszeli polgármester nemrég egy interjúban szóvá is tette, hogy miközben a nemzetközi intézmények a város infrastruktúráját használják, és elvárják a mintaszerű közbiztonságot, mindezek költségeit nem viselik. A belga fővárosban élő eurokraták viszont azért méltatlankodnak, mert közvetve bőségesen hozzájárulnak a rendőrség finanszírozásához is, hiszen becslések szerint a brüsszeli régió gazdasága csaknem 7 milliárd eurós évi forgalmat és legalább 60 ezer munkahelyet köszönhet az EU-intézményeknek.
