A szeméttelepekre kerülő évi 4,7 millió tonna kommunális hulladék ötöde – a terjedő szelektív hulladékgyűjtés ellenére – műanyag. Bőven jut tehát belőle a bajai PCP Zöldenergia Zrt.-nek, amely ebből közel 300 ezer tonnányit kíván feldolgozni a keceli Pintér Művek közreműködésével felfuttatott technológiával. Pintérék egy lengyel gépész, Zbigniew Tokarz találmánya alapján szériában gyártanak olyan berendezéseket, amelyek zárt reaktortérben olajjá alakítják át a műanyagot (HVG, 2009. február 7.). A gépekből néhányat már – Lengyelországba, Szlovákiába és Németországba – exportáltak, a további értékesítést a 90 százalékban a Pintér & Tokarz Kft., 10 százalékban István Gábor üzletember családi vállalkozásának tulajdonában álló PCP végzi. A cég tervei szerint első lépésként a több mint 50 hazai regionális lerakó közül 25 mellé telepítenek egy-egy feldolgozót (lásd térképünket). A négy reaktorból álló berendezések egyenként évi 12 ezer tonna műanyag feldolgozására képesek.
Az összességében közel 130 milliárd forintos projekt beindulását eddig főként az anyagiak akadályozták. Egy üzem felállítása 19,5 millió euróba (több mint 5 milliárd forintba) kerül, ami a szemétből kihozható évi 8500 tonnányi olaj árából csak mintegy tíz év alatt térülne meg. A PCP kitartó lobbizásának gyümölcseként azonban, a beruházás környezeti előnyei alapján, a csomag jelentős állami támogatást kap. Egyrészt a tervezett 25 üzem létesítési költségeihez összesen 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány egyedi döntés alapján, utólagos finanszírozással. Másrészt a beruházás 260 millió forintos munkahely-teremtési és 600 millió forintos képzési támogatást kaphat. De a legnagyobb segítség a kilátásba helyezett társaságiadó-kedvezmény lehet, amelynek mértéke a depressziós térségekben elérheti a 80 százalékot. Vagyis akár tízmilliárdokban mérhető summáról van szó.
Az állam szempontjából azért éri meg a segítség, mert a hulladékból nyert energia zöld energiának számít, felhasználása nem csökkenti az ország éves szén-dioxid-kvótáját, amellyel a kiotói klímaegyezmény alapján kereskedhet. A felesleget pedig értékesíteni lehet; eddig mintegy 40 milliárd forint bevételhez jutott a magyar állam a kvótakereskedelemből (HVG, 2010. március 27.). Másrészt a PCP összesen 1250 új munkahelyet ígér. További előny, hogy a hulladéklerakók a műanyag feldolgozásának köszönhetően lassabban telnek meg, élettartamuk meghosszabbodik. (Más kérdés, hogy mivel így javul az uniós támogatással épült lerakó eredetileg számolt megtérülése, az önkormányzati önrészt a brüsszeli játékszabályok szerint esetleg utólag meg kell növelni. E többletterhet a PCP-nek feltehetően ellentételeznie kellene.)
Az első egyezséget várhatóan a tiszafüredi lerakóban tulajdonos 42 önkormányzattal köti meg a PCP. Az engedélyezési eljárást megkönnyíti, hogy a technológia zárt, a reaktorokból nem jut ki káros szennyezés. A környezetet mindössze az anyag felmelegítéséhez szükséges gázégők füstgázkibocsátása terheli, ami azonban a cég közlése szerint nem jelentős. A földgázt egyébként részben kiváltja a reaktorból kikerülő, nehezen cseppfolyósítható gáz, amelyet célszerűbb a reaktor fűtésére használni. A Tiszafüredre szánt – a Pintér Művek saját kockázatára már le is gyártott – reaktorokba kerülő hulladékból a PCP elkülöníti a műanyagot, a szétválogatott üveget és fémet pedig a lerakót üzemeltető hulladékkezelő cégnek, a Remondis Tisza Kft.-nek kínálja fel. A megítélt kormányzati támogatás, amelyet a hét elején jelentett be a környezetvédelmi tárca, megadta a végső lökést a hitelszerződés aláírásához. Az 5 millió forint alaptőkéjű PCP a projekthez külföldi forrásból vett fel tíz év futamidejű euróhitelt – ennél többet egyelőre nem kívánt közölni a HVG-vel István Gábor. A hitelezőket megnyugtathatja, hogy a PCP már több potenciális vevőt szerzett, a műanyagból nyert olajat első lépésben feltehetően erőműveknek adja el. A tervekben az olaj további finomítása, ipari felhasználása is szerepel. Az erőműveknek azért is megérheti az üzlet, mert a hulladékból nyert áram megújuló energiának számít, amelyet az áramszolgáltatók az átlagosnál magasabb áron kötelesek átvenni. Üzemanyag-adalékként pedig az ugyancsak a hulladéki státusnak járó jövedékiadó-mentesség teszi vonzóvá a PCP olaját.
SZABÓ GÁBOR
