Elterjedtebb lehet az azonos neműek élettársi kapcsolata a monogám állatok körében, mint a kutatók eddig feltételezték. Legalábbis erre utal, hogy Lindsay Young amerikai biológus egy hawaii albatroszkolóniát vizsgálva a fészkek nem kevesebb mint harmadában nem egy hímet és egy tojót, hanem két nőstényt figyelt meg a leendő utód kiköltésén szorgoskodva. Önmagukban az efféle liezonok korántsem példa nélküliek, tavaly például nagy port kavart a San Franciscó-i állatkertben élő homoszexuális pingvinpár szerelmi háromszöge (HVG, 2009. augusztus 8.). A tudósok nagy része mindeddig úgy vélte, hogy az állatok akkor hajlamosak egynemű frigyre lépni, ha kevés az ellenkező nemű fajtárs a környezetükben – például állatkertben. Ezért okoztak meglepetést természetes élőhelyükön a Laysan-albatroszok, amelyek rendkívül monogámok, sőt Young megfigyeléséből kiderült, hogy ez a hűség a nősténypárokra is érvényes. Az ilyen tojók csak kihasználják a hímeket, akik – szintén további magyarázatra szoruló módon – életre szóló feleségük mellől lépnek félre. Ez lehet a háttere annak a több évtizede megoldatlan rejtélynek, hogy egyes albatroszfészkekben vagy a környékükön rendre két tojást találtak. A feltételezhető magyarázat, hogy mindkét tojó beteszi a maga tojását. Egy albatroszpár azonban egy párzási szezonban csak egy utódot tud felnevelni. Young csapata arra egyelőre nem tud válaszolni, hogy a leszbikus párok milyen alapon választanak a két tojás közül.
