Bűncselekmény történt, vagy csupán az építőiparban szokásos lánctartozásról van szó? Lényegében ezt kell eldöntenie a kaposvári rendőrkapitányságnak, amely – a lábodi Atád-tető Szerkezetgyártó és Építő Kft. ügyvezetőjének feljelentésére – ismeretlen tettes ellen nyomoz csalás, adócsalás és jogtalan gazdasági előnyszerzés gyanújával. A felvetés súlyához képest csekély összegű, néhány millió forintos számláról van szó, amelynek kiegyenlítését egy éve várja az Atád-tető a mintegy 3,5 milliárdos beruházással készült kaposvári Corso üzletház fővállalkozójától, a kecskeméti KÉSZ Kft.-től. A rendőrség a tanúkihallgatásoknál tart, sorra hívja be az építkezés többi alvállalkozóját. A munkát a KÉSZ még tavaly februárban átvette, a végszámlát is befogadta, de annak csak egy részét fizette ki – összegezte a történetet Csonka László, a lábodi cég műszaki vezetője a HVG-nek. A sürgetésre a nyár közepén a KÉSZ-től ügyvédi levelet kaptak, amely vitatta az Atád-tető követelését. Csonka szerint a levélben bagatell javítási igényről volt szó, és a fővállalkozó annak teljesítése után sem fizetett.
A kaposvári Corso bejárata
A lánctartozást az építőiparban összességében 400 milliárd forintra becsülik. A gyakorinak tekinthető esetet az egyik konkurens így jellemezte: a fővállalkozó alulárazott, hiányzik a pénz a rendszerből. Tény, hogy a Corso-építésre jelentkezők ajánlatai 3,5–4 milliárd forint között szóródtak, és a KÉSZ az alsó határhoz közelítő árral nyerte el a Stop Shop és Corso bevásárlóközpontokat építtető osztrák ISL GmbH 12,5 ezer négyzetméteres komplexumára szóló megbízását. Az építkezés röviddel az első kapavágás után leállt, mivel a KÉSZ közölte, bő 10 százalékkal többért tudja csak elvégezni a munkát – idézte fel a szerződésmódosítás körülményeit Török Csaba, a kaposvári Corsót működtető Center Invest Kapvar Kft. ügyvezetője a HVG-nek. A leállást a KÉSZ nem ismerte el, a többletköltséget pedig a megnövekedett műszaki tartalommal magyarázta. Akárhogy történt is, a 10 százalékból végül nem látott pénzt a fővállalkozó. Miután az épület elkészült, a Corso minőségi kifogásokat jelzett, végül a KÉSZ – többéves pereskedés helyett – lenyelte, hogy a beruházó mintegy 300 millió forintos árleszállítást érvényesítsen vele szemben.
Ezt volt kénytelen továbbhárítani a KÉSZ azokra az alvállalkozókra, akik nem voltak képesek megfelelni a beruházó támasztotta minőségi követelményeknek, vagyis nem szerződésszerűen teljesítettek – magyarázta a HVG-nek Pintyőke Marcell, a KÉSZ szóvivője. Elhúzódó szavatossági jogvita helyett a cég peren kívül igyekszik megegyezni velük. Pintyőke szerint minden érintett vállalkozást értesítettek, és kérték tőlük a javítási munkák elvégzését. Nem illeszkedik azonban ebbe a sorba például a kaposvári Aquablue Kft. esete, amely járandóságának mintegy ötödére vár egy éve. Az építési naplóban a KÉSZ igazolta az Aquablue munkáit, ám néhány teljesítésigazolást visszatartott, így nem tudtunk végszámlát kiállítani – vitatta az eljárást a HVG által megkérdezett Nádasi-Tóth Attila ügyvezető. Minőségi kifogást velük szemben a KÉSZ nem jelzett – ez számlaírás idején abszurd is lett volna, hiszen a cég az állványozást végezte, ha pedig az nem felel meg, a többi alvállalkozó nem tudott volna dolgozni. Megegyezésképpen a KÉSZ diszkontárat ajánlott fel a cégnek, de Nádasi-Tóth Attila ragaszkodik a szerződés szerinti kifizetéshez, ezért tavaly év végén a KÉSZ felszámolását kérte.
A megszólalni csak név nélkül hajlandó alvállalkozók többsége viszont elfogadta a hibás teljesítés miatti, akár 40–60 százalékos diszkontárat. Sőt olyan is akadt közöttük, aki belement, hogy követelésének megfelelő ellenszámlát állítson ki a KÉSZ, így az alvállalkozó legalább az áfát visszanyerje – némelyek szerint fiktívgyanús számlakibocsátás árán. A KÉSZ szerint azonban szó sincs fiktív számlákról, csupán arról, hogy akik nem végezték el a javítási munkákat, azoknak ők leszámlázták a más vállalkozásokkal elvégeztetett javítási költségeket.
Míg a KÉSZ a Corso túlzó beruházói igényeit okolja, a konkurencia hajlamos a kivitelező fizetési nehézségeire következtetni. Annyiban nem is alaptalanul, hogy a válság csúnyán megtépázta az építőipart, így a KÉSZ-t sem kímélte. Nyilván nem véletlen, hogy az operatív vezetést 2009-től újra Varga Mihály, a csoport fő tulajdonosa vette át, miközben a korábban a Wallistól igazolt topmenedzserek, Gansperger Gyula (az Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója) és Jutasi Zoltán távoztak. A regionális multiként számon tartott csoportnak tavaly Romániában egy 400 millió eurós projektje állt le, és másutt is ragadt benn pénze: a meghiúsult kormányzati negyed mellett például a menet közben bedőlt Mélyépítő Budapest Kft.-vel közösen épített horgosi határátkelőhely vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által visszavont APEH-székház tendere miatt. A 70-80 milliárdos éves forgalmú csoport központja, a KÉSZ Holding Vállalkozásfejlesztő és Vagyonkezelő Zrt. mérlege ezzel együtt sem utal pénzügyi gondokra. Hitelállománya az előzetes adatok szerint tavaly alig 3,3 milliárd forint volt, saját tőkéjét pedig 4 milliárddal, 13 milliárdra növelte. Az egykori gmk-ból nagyra nőtt csoport megrendelésnek sincs híján. „Kapacitásaink 90 százaléka le van kötve” – mondta Varga Mihály. Negyven futó projektjük közül a legnagyobbak a Mercedes kecskeméti beruházása és a Ferihegyi repülőtér bővítése.
A Corso-építkezés nagyon is jellemző az építőiparban kialakult állapotokra. A fővállalkozó kiszolgáltatott a beruházónak, az alvállalkozók pedig ugyanezt állítják a fővállalkozóról. Különlegessé legfeljebb az teszi az ügyet, hogy a KÉSZ-csoport éppenséggel a lánctartozás elleni küzdelem élharcosának számít, tavalyi bejelentése (HVG, 2009. július 4.) után megkezdte a MIÉNK (Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter) kidolgozását. Ennek lényege a minősített magyar építőipari vállalkozások közötti érdek- és kockázatközösség, illetve e vállalkozások hatékony érdekvédelme. A klaszter minőségi munkára képes alvállalkozókat fog össze, így a kifogástalan kivitelezés garantált, a fővállalkozó és az alvállalkozók pedig egy oldalon állnak a beruházóval szemben.
