A HVG információi szerint belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végző cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt. Az is előfordult, hogy kormány-előterjesztés került a céghez, amely tíz évig „nem nyilvános” adatként kezelendő, megismerését csak az illetékes miniszter engedélyezheti.
Az Idomnál landolt például 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának (BM Könyvh) projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A működő alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva. Később az Idom megkapta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapuprojekt becsült költségeit, sőt hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.
A kiszivárogtató nem volt más, mint a megrendelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH, a BM Könyvh jogutódja) elnökhelyettese. Deményné Kertész Krisztina 2007-ben köszönt le hivatali posztjáról, hogy pályáját 2008-tól az Idom vezérigazgatójaként folytassa. Az információk valódiságát a HVG nála is megpróbálta ellenőrizni, de ő a kérdéseket mint rágalmakat visszautasította, postán eljuttatott kérdéseinkre pedig nem válaszolt. Az információáramlás azonban akkor sem szakadt meg, amikor Deményné távozott a hivataltól, 2008 márciusában például az elektronikus azonosító rendszer fejlesztésének aktuális kérdéseiről szóló, a kormánykabinet számára készült előterjesztés futott be az Idomhoz. A belső munkaanyagot ezúttal Málics Géza, a KEK KH tanácsadója juttatta el a feladóból immár fogadóvá avanzsált Deményné Kertész Krisztinának. Málics valaha a BM-ben kezdett programozóként, 2001–2004 között pedig az Idom igazgatójaként ténykedett.
Nemcsak a KEK KH-tól érkeztek azonban információk az Idomhoz, hanem a Miniszterelnöki Hivatal Baja Ferenc által vezetett infokommunikációs államtitkárságáról is. Innen jutott el a már említett anyag másodszor, immár kormány-előterjesztés formájában is az Idomhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a szövegbe bekerülhessen néhány tétel, amelyet a cég fontosnak tartott. A kapcsolat ez esetben a titkárságvezető – korábban a MEH Elektonikus Kormányzati Központ főosztályvezetője –, Szittner Károly volt. Nem árthatott a kapcsolatoknak az a „szakmai meetinggel” egybekötött drávai hajókázás sem, amelyet az Informatikai Vezetők Társasága Közhasznú Egyesülete szervezett. Ennek elnöke, az Idom-alkalmazott Ficsor József Szittnernek a Maklár-tanyán foglalt szállást, meg is vacsoráztatta, mellesleg pedig egyeztették az agrártárca által felügyelt Földmérési és Távérzékelési Intézet és a KEK KH koncepcióját. Szittner a HVG-nek tagadta, hogy a hivatalból előterjesztések kerültek volna ki cégekhez. Kivételes esetekben szakmai szervezetekkel szoktunk egyeztetni – mondta.
Nem feltétlenül követte üzlet az információcseréket, de ez nem az előkészületeken múlt. Az Idom pedig nem bízta a véletlenre az ügymenetet. A Magyar Országos Levéltár központi nyilvántartó rendszere tenderének megszerzésére például azt a koreográfiát találta ki, hogy a levéltárnak ajánl egy – az Idomtól kellően távol álló – céget, amely elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt. Valójában a projektet az Idom szakértői dolgozzák ki, elkészítve a tender műszaki tartalmát is. A projektre már maga az Idom pályázik – mindenkinél előnyösebb helyzetből. A feladat csupán annyi, hogy a közbeszerzési értékhatár alatti, tehát három ajánlattevőt igénylő pályázatra a levéltár tényleg az Idom-választottat hívja meg, azaz a terv szerinti (a cégjegyzékből azóta már törölt) Büro-Five Kft.-t. És persze kell hozzá két további, biztosvesztes-aspiráns is, mint mondjuk az Idommal kapcsolatba hozható tulajdonosi körű (azóta megszűnt) Eu-Soft New Kft.
VITÉZ F. IBOLYA
