A néhány látványos, egyenként több százmilliárd forintos óriásberuházás – mint a fővárosi 4-es metró, a csepeli szennyvíztisztító vagy az M6-os autópálya építése – ellenére a magyar építőipar padlón van. 2006-ban az ágazat termelési értéke még 2200 milliárd forint volt, tavaly viszont már nem érte el a 2000 milliárdot sem – folyó áron. Az inflációt is figyelembe véve az ágazat teljesítménye körülbelül egyharmadával, a 2002-es szintre esett vissza – becsülte a HVG-nek Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke.
A zuhanás közepette kettészakadt az ágazati mezőny. Az átlagosan 4,3 százalékos tavalyi visszaesésen belül a mélyépítés teljesítménye 6,2 százalékkal nőtt, a magasépítésé viszont 12,6 százalékkal esett. Előbbi az uniós támogatással zajló infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően tartotta magát, s leginkább erre számíthat a jövőben is. Az iparág megrendeléseinek mintegy kétharmadát a közszféra adta, de ez nem volt elegendő az élénkítéshez. Az állami és az önkormányzati forráshiány miatt még az EU-pénzből indítható beruházásokhoz szükséges önerő előteremtése is nehézkes. A magánmegrendelők pedig a jelek szerint kivárnak. Erősen visszafogta az étvágyukat a válság: a 2008. évi 44 százalékkal szemben, értékben tavaly már csak az építkezések 30 százaléka volt magánberuházás.
A legnagyobb visszaesés a lakásszektorban mutatkozik: a használatba vett új lakások száma egy év alatt 11,3 százalékkal, 32 ezerre csökkent. Az ÉVOSZ szerint a lakásépítések gyakorlatilag leálltak. Számításai szerint a 4,2 millió magyarországi lakás állományának szinten tartásához évi 40 ezer építésére lenne szükség, ez azonban csak 2004–2005-ben teljesült. Pedig még a tavalyinál is lesz lejjebb – jósolta a HVG-nek Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője annak alapján, hogy 2009-ben 35 százalékkal kevesebb új építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Ez a zuhanás várhatóan az idén mutatkozik meg az elkészült lakások számában. Növekedésre talán 2012-ben lehet számítani, ha jövőre tényleg elkezdődik a komolyabb általános élénkülés. Felemás az irodapiaci sikerjelentés is. Az irodaállomány növekedését tekintve a 2009. év minden idők legsikeresebbje volt, az előző évinél 20 százalékkal több, 300 ezer négyzetméternyi új irodát adtak át Budapesten. Ez a csúcs azonban a 2-3 éve megkezdett építkezéseknek köszönhető, tavaly szinte teljesen leálltak a beruházások. A válság kitörése óta egyetlen, 15 ezer négyzetméteres építkezés kezdődött el – illusztrálta a HVG-nek a pangást Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője. A mélypontot 2012-re várja, amikor a jövő évi 170 ezer után csak 20-30 ezer négyzetméter irodaépületet adnak át a beruházók.
Ahhoz, hogy érdemleges fellendülés következzék be az építőipar egészében, a rendelésállomány legalább egyharmados bővülésére lenne szükség. Januárban a statisztikusok bő 20 százalékos növekedést rögzítettek, ám ez még nem a fény az alagút végén, csupán a kormányváltásig szóló közbeszerzési moratórium miatt előrehozott megrendelések következménye. Koji úgy véli, az ágazat a gödör alján van, és az ÉVOSZ tagsága körében végzett felmérés alapján azzal kalkulál, hogy 2010-ben összességében már nem csökken tovább az építőipar teljesítménye, de trendváltásra a jövő év második felénél hamarabb nem lát esélyt. Addig azonban a felszámolási hullám várhatóan még százszámra sodorja el a vállalkozásokat. Az ÉVOSZ kimutatása szerint a tavaly év elején működőként nyilvántartott 81,5 ezer építőipari vállalkozás közül több mint félezer jutott a felszámolás sorsára, köztük egy tucat egymilliárd forint feletti forgalmú.
VITÉZ F. IBOLYA
