A Hungrana gyára Szabadegyházán
A tavaly novemberi 35 ezerről 26,5 ezer forintra csökkent egy tonna kommersz eurobúza ára májusi szállítási határidőre a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában. Az új termés árát jelző, augusztusra szóló kötéseknél is csupán 27 ezer forint a tonnánkénti ár. Ennyiért viszik a búzát manapság a fizikai piacon is – már ha viszik. A termelők legnagyobb baja éppen az, hogy sem a malmok, sem a kereskedők nem akarnak bezsákolni a kenyérgabonából, így ők kényszerülnek készletezni.
Márpedig a készletezést finanszírozni kell, egy tonna búza egyhavi tárolási költsége körülbelül 200-300 forint. Mivel egy március eleji felmérés szerint 2,6 millió tonna búza volt a raktárakban, döntő részben a termelőkében, aratás óta több milliárd forintot kellett erre költeniük. „A malmok csak néhány heti szükségletüket vásárolják fel, semmi nem indokolja, hogy ennél nagyobb készletekkel működjenek” – állítja Pótsa Zsófia, a feldolgozók és kereskedők érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára. Korábban más volt a gyakorlat, az 1,2-1,3 millió tonnás szükséglet kétharmadát az aratáskori, viszonylag alacsonyabb áron vásárolták meg a malmok. Csakhogy most nehezen és drágán jutnak hitelhez a készletek finanszírozására, ráadásul azért sem kapkodnak a búza után, mert a közeljövőben nem kell áremelkedésre számítaniuk.
Visszaesett az export is. A Gabonaszövetség adatai szerint például a Lengyelországba irányuló búzakivitel a 2008 második félévében mért 67,8 ezer tonnáról tavaly ugyanebben az időszakban 4,6 ezer tonnára csökkent. Bár ezt a visszaesést az olasz export 41 ezer tonnás növekménye némileg pótolta, a többi közeli országba is jóval kevesebb kenyérgabona ment ki tavaly július és december között, mint egy évvel korábban – Boszniába például 86 ezer tonna, a 2008-as kivitel fele. A világpiacon 9 éve nem voltak ilyen nagy tartalékok.
A magas belföldi készletek annak ellenére alakultak ki, hogy tavaly a termés negyedét elvitte az aszály – így takarítottak be 3,8 tonnás hektáronkénti átlagterméssel 4,3 millió tonna búzát. Szakmabeliek számításai szerint a betakarítás idején még több mint egymillió tonna búza maradhat raktárakban, a malmokra tehát vélhetően az új termés felvásárlásában sem számíthatnak a termelők. Mivel az ár folyamatosan csökken, a gazdák zöme likviditási zavarokkal küszködik. Így viszont – állítja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke – nem jut elegendő pénzük megfelelő agrotechnikára, műtrágyázásra és növényvédelemre. Ha pedig a gabona nem kapja meg, amire szüksége van, nemcsak a termés lesz kisebb, hanem a minősége is gyengébb.N
em is lehet a világpiacon versenyképes, egyenletes és jó minőséget produkálni azzal a mintegy 140 búzafajtával, amely jelenleg köztermesztésben van Magyarországon – állítja Vancsura. A GOSZ ezért a Gabonaszövetséggel és kutatóintézetekkel közösen kidolgozta az úgynevezett Pannon búza minőségi kritériumrendszert, amelynek jóval kevesebb fajta termesztésével lehet megfelelni. A GOSZ-elnök a Pannonbúza-program elterjesztéséhez állami segítséget várna, elsősorban a termény felvásárlásánál. „Ha most Pannon búza lenne a raktárakban, nem fájna a fejünk a magas készletek miatt” – utalt arra, hogy ez a minőség most is kelendő lenne a világpiacon.
Némileg jobb helyzetben vannak a kukoricatermelők: májusi szállításra 31,5 ezer, a novemberi új termésre pedig 30 ezer forint a tőzsdei ár. Tavaly összesen 7,3 millió tonna kukoricát takarítottak be a gazdálkodók, amiből a szakmabeliek szerint ebben a szezonban 3 millió tonnát exportálni kell. December végéig kiment 1,4 millió tonna, így Pótsa Zsófia szerint nincs fizikai korlátja annak, hogy a többi is elhagyhassa a magyar piacot. A kiszállítási ütem némileg lassult a tavalyi év második feléhez képest, aminek a Gabonaszövetség szerint elsősorban az ár az oka. A fekete-tengeri ár tonnánként 34 ezer forint körül van, amiből még le kell vonni a szintén tonnánkénti 30 eurós szállítási költséget – ezzel viszont a hazai, 30 ezer forint körüli ár már nem versenyképes.
A búzáénál magasabb világpiaci kukoricaárak az USA bioetanol-programjának köszönhetőek, az Egyesült Államokban növekszik ugyanis e termény ipari célú felhasználása. A motorbenzinhez adagolható bioetanol elterjedése nemcsak globálisan, hanem közvetlenül is támaszt jelenthet a belföldi kukoricaáraknak – vélik a gabonapiacon. A szabadegyházi Hungrana Kft. egymillió tonnára növelte éves ipari célú kukoricafelhasználását, a Bajnai-kormány pedig azzal kívánja felgyorsítani a bioetanol-üzemek építését, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítja őket. A volt kabai cukorgyár területén, illetve Dunaalmáson épülő feldolgozóüzemek összesen 630 ezer tonna kukoricát használnak majd fel évente. Múlt csütörtökön jelentette be Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára, hogy a zöldenergia-farmok modernizációs programja keretében harminc olyan pályázatot támogatnak, amelyek kis kapacitású bioetanol-erűmű építésére érkeztek. Ezek együttesen további egymillió tonna kukoricát dolgozhatnak fel.
A hazai bioetanol-nekibuzdulást azonban némileg fékezheti, hogy az Európai Unióban kiszivárgott egy jelentéstervezet (HVG, 2010. március 27.), amely szerint az igényelt földterület miatt visszafordíthatatlanul káros hatással lenne a környezetre, ha 2020-ra minden tíz liter üzemanyagból legalább egy liter alternatív forrású, elsősorban bioeredetű lenne.
KELEMEN ZOLTÁN
