Mértékletesebben táplálkoznak és könynyebb ételeket fogyasztanak odahaza a Budapesten élők, mint a vidéki Magyarország lakossága – legalábbis erre látszanak utalni a KSH háztartási vizsgálatai. Ezek szerint éves szinten egy fővárosi polgár 46 kilogrammal kevesebb (szilárd) élelmiszert fogyaszt el a háztartásában, mint amennyi az egy főre jutó országos átlag. A tetemes eltérést elsősorban az alacsonyabb kenyér- és húsfogyasztás magyarázza. Gabonafélékből az átlagmagyar 36 százalékkal (23 kilogrammal), míg húsárukból 25 százalékkal (11,5 kilogrammal) pusztít el többet otthon, mint egy átlagpesti. A különféle hentesáruknál a fővárosiak csak a marha és borjú, valamint a hal fogyasztásában verik a vidékieket, akik viszont jóval több baromfit, sertést és nyulat esznek. A vidéki konyha – már csak az előbbiek miatt is – állati és növényi zsiradékból ugyancsak többet használ, a különbség itt évente 3,3 kilogramm (24 százalék) volt az utolsóként nyilvánosságra hozott (2007-es) részletes élelmiszer-fogyasztási adatok szerint. A cukorfogyasztásban ugyancsak a vidékiek vezetnek, akik 50 százalékkal több (évi 13,6 kilogramm) édesítőszert használnak, mint a pestiek (9,1 kilogramm). A régi magyar konyha tradícióihoz jobban ragaszkodni látszó falvakban és vidéki városokban burgonyából is több fogy (fejenként 30 százalékkal), mint Budapesten. Tejet, tojást szintén többet pusztítanak el a vidékiek, mint a fővárosiak, az utóbbi termékből például 167, illetve 124 darab volt 2007-ben az éves fejadag – tűnik ki a KSH által megfigyelt (egy-egy hónapon át naplót vezető) kilencezer háztartás adataiból. A különféle üdítő-, szeszes és szénsavas italokat és a tejet nem számítva egy hazai átlagember évente 335 kilogramm élelmiszert fogyaszt el otthon. A budapestiek esetében ugyanez a mutató 289 kilogramm. Az innivalóknál viszont a főváros vezet, ott egy személy 2007-ben 183 liter italt eresztett le a torkán, míg vidéken 169 litert.
