Már több mint féltucatszor hirdette meg eladásra az Ikarus Holding Zrt. egyes ingatlanait a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt., de még közel sem látszik, mikor fejeződhet be a 2006 óta tartó felszámolás. Pedig az ingatlanvagyon a holding egyetlen számottevő értéke. Az eladás azonban vontatottan halad, amit Csorba Gábor felszámolóbiztos a HVG-nek a válsággal indokolt. Közben az irányár egyre süllyed, például a legnagyobb tételt, a 74 ezer négyzetméteres szegedi ipartelepet először 895 millióért hirdette meg a felszámoló, tavaly év végén azonban már csak félmilliárdra tartotta.
Az egykori Ikarus-birodalom fő darabja, a Széles Gábor – pontosabban az érdekeltségébe tartozó MT-Liz Lizing Kft. – által 1998-ban megvásárolt Ikarus Járműgyártóból lett Ikarus Holding jelzálogjoggal biztosított hitelezői között akadt, akit a kisebb ingatlanok eladásából a Kossuth Holding már teljesen kifizetett – mondta Csorba. Azt nem árulta el a felszámolóbiztos, mekkora a hitelezők teljes követelésállománya, illetve hogy annak várhatóan mekkora hányadához juthatnak hozzá. Az azonban biztosra vehető, hogy a 2004-ben még az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) által a holding és az MT-Liz ellen kezdeményezett perben kilátásba helyezett 34 milliárd forintra nincs fedezet. A tekintélyes summára az ÁPV a privatizációs szerződés sorozatos megszegése miatt tartana igényt, például azért, mert a cég nem tett eleget az abban vállalt létszámmegtartási kötelezettségnek. Az MT-Liztől egyáltalán nem várható pénz – csupán az adóhatóságnak van elfogadott hitelezői követelése egy 100 ezer forintos bírság nyomán –, mivel nincs vagyona. „Pénzeszköz még a felszámolási költségek kiegyenlítésére sem áll rendelkezésre” – adott helyzetértékelést a HVG-nek Lajkó Andrea, az MT-Liz ügyeivel bajlódó Hunyadi Zrt. felszámolóbiztosa.
Eredetileg az ÁPV 199,6 millió forintos kártérítést és annak kamatait követelte az alperesektől a részvénycsomag körüli megállapodás megsértése miatt. Ennek megfizetését az MT-Liz és az Ikarus jogelődje vállalta is, az ÁPV mégsem tudta inkasszálni a pénzt. További szerződésszegésekre hivatkozva az ÁPV „szakértői bizonyítástól függően” perelt volna, korábbi becslések szerint akár 34 milliárd forintot is (HVG, 2008. október 11.). Az alperesek vitatták a szerződésszegést, sőt 60 millió forint és kamatai erejéig viszontkeresettel éltek, történetesen az ÁPV késedelme miatt meghiúsult ingatlanértékesítésre hivatkozva. A hat éve tartó perben az idén a bíróság másodfokon is elutasította mindkét keresetet – immár jogerősen. A folytatásra a Legfelsőbb Bíróságon elméletileg még volna lehetőség, mivel a felülvizsgálati határidő nem járt le; csakhogy a kirendelt szakértő nem támasztotta alá az állami vagyonkezelőnek a szerződésszegésekkel kapcsolatos igényét, a két alperest pedig éppen felszámolják.
