AP/Peter Dejong
Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése okozta válsághelyzet megoldásáról tanácskozó EU-s közlekedési miniszterek hétfőn három zónára – egy repülésmentes, valamint egy alacsony és egy nagy kockázatú övezetre – osztották Európa légterét, ám a légi forgalom csak lassan áll helyre, és folyamatosan változik a zárva, illetve nyitva lévő repülőterek listája. Kedden a szokásos mintegy 28 ezer járat fele indulhatott el, és továbbra is ezrek vesztegelnek a tranzitvárótermekben. A legsúlyosabb helyzet Nagy-Britanniában alakult ki, ahol a múlt csütörtök óta egyetlen londoni repülőtér sem nyithatott ki. A szigetország kormánya azt fontolgatja, hogy külföldön rekedt mintegy 150 ezer állampolgárát a légi zárlat által nem érintett Spanyolországba tereli, és onnan hadihajókkal szállítja haza. A magyar légtér hétfő óta ismét nyitva van, ám Ferihegy csak részlegesen üzemel, mert a célállomások egy része nem fogad járatokat. Hétfőn négy Malév-gép indult el, míg kedden a tilalom miatt már több mint egymilliárd forintos veszteséget elkönyvelő magyar társaság járatainak kétharmada kelt útra. A zárlat naponta összesen 200 millió dollár veszteséget okoz a légitársaságoknak, s már érezteti hatását a termelésben is. Mivel az európai teherszállítások 35–40 százalékát bonyolítják le repülőgépekkel, az importáló gyárakban lassan kiürülnek a raktárak. Közben komoly vita alakult ki az EU-intézmények, a légitársaságok és a pilóta-szakszervezetek között. A légitársaságok szerint a légteret lezáró EU-intézmények túlreagálták a hamuválságot (a tudományos háttérről lásd Por és homu című írásunkat a 44. oldalon), míg a szakszervezetek azt kérték a pilótáktól, csak akkor szálljanak fel, ha teljes biztonságban repülhetnek.
A szennyeződés hatása nem egyértelmű: több finn F–18-as és NATO F–16-os harci gép hajtóművét megrongálták a mikroszkopikus méretű szemcsék, míg a légitársaságok kísérleti járatainak motorjai sértetlenek maradtak. Az emberekre gyakorolt hatásról is változnak a vélemények. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt hét végén még azt állította, a légzőszervi betegségekben szenvedők állapotát súlyosbíthatja a por, ám kedden már azt közölte, hogy a több ezer méteres magasságban lebegő szennyezésnek csak a töredéke éri el a földfelszínt.
