
„Azt hittem, ha Rotschildéknak bejött, talán nekünk is szerencsét hoz a névválasztás” – jelezte a HVG-nek Kupecz Richard, miért La Salle-ra keresztelte a 2006. december végén, 100 millió forinttal alapított befektetésialap-kezelő cégét. Tévedett. Nem volt ugyanis tisztában azzal, hogy az ügyfelei pénzét a kilencvenes évek második felében eltapsoló és emiatt 1998-ban bezárt LaSalle Értékpapír Rt. már lejáratta a patinás nevet. Az emiatt a hazai tőkepiacon máig meglévő fenntartásokkal csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) való engedélykérés, valamint értékpapír-piaci üzleti tárgyalásai során szembesült a 12 éve még a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőrtiszti szakán pallérozódó Kupecz. Mégsem kívánt változtatni, mondván, felesége a La Salle család közvetlen leszármazottja. Ám vélhetően nem az elnevezés a ludas abban, hogy a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. ugyanarra a sorsra jut, mint rossz hírű elődje. Januárban megkezdődött a cég felszámolása, Kupeczre pedig a PSZÁF múlt szerdán története legnagyobb, 5 millió forintos személyi bírságát rótta ki.
A La Salle megalapításáig rendben mentek Kupecz dolgai – ezt a HVG-nek név nélkül nyilatkozó felügyeleti alkalmazottak is elismerik. Noha a határőrség kiemelt bűncselekmények részlegénél nyomozótisztként eltöltött két esztendő után – a Közgázon megszerzett szakmarketing-képesítéssel a háta mögött – vágott bele 2000-ben a biztosítói bizniszbe, ott sikeresnek bizonyult. Az amerikai AIG biztosítótársaság négy kiemelt európai biztosításközvetítőjének egyikénél, az azóta már megszüntetett magyarországi GIB Holding Kft.-nél öt év alatt az ügyvezetői posztig vitte, ám ekkor úgy gondolta, ideje saját lábára állnia. A 2006 elején 5 millió forint törzstőkével, feleségével közösen gründolt Star Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. 2007 óta gondozta a hazai biztosítók által reá bízott, befektetési egységekhez kötött úgynevezett unit-linked életbiztosításokban tartott pénzeket.
A cégnek a vele elsőként szerződő Signal Biztosító életbiztosításaihoz kapcsolódó befektetési alapoknál a válság közepén sikerült 11,5 százalékos euróhozamot elérnie. A rövid távú spekulációknál alkalmazott befektetési taktikával a részvényalapokban lévő pénzt az árfolyamok leszálló ágában áttették az alacsony kockázatú, igaz, egyúttal alacsony hozamú – például a csak bankbetéteket és állampapírokat előnyben részesítő pénzpiaci – alapokba, majd az árfolyamok növekedésének megindulásakor visszaáramoltatták a részvényalapokba. Mindezért az ügyfeleknek az ebben az üzletágban potomnak számító, évi 10 ezer forintos portfóliókezelési díjat számítottak fel, az átváltásokért – függetlenül azok számától – nem kértek külön pénzt. „A Star Finance által közvetített biztosítások az ügyfélkör, az átlagdíjak és a szerződések élettartama alapján a hazai biztosítási piac élmezőnyébe tartoztak” – közölte a HVG-vel Filvig István, annak a Signalnak az elnök-vezérigazgatója, amely 2007–2009 között rendre az év alkusza díjjal tüntette ki Kupeczet.

A gondok már korábban elkezdődtek. Kupecz szeretett volna kilépni a világpiacra, eleinte a világ tizedik legnagyobb tőzsdéjének számító ausztrál börzén forgó papírokkal kisérletezett. Alapkezelője 2007 szeptemberében meg is kapta a felügyelet működési engedélyét, 2009 tavaszán pedig a portfóliókezelési jogosítványt is. Igaz, az utóbbi licenc megadása előtt a PSZÁF piacfelügyeleti ellenőrzést tartott az alapkezelőnél, miután a cég auditora azt írta a 2008-as éves jelentésében, hogy a La Salle hozamot garantál ügyfeleinek. Márpedig ilyen ígéretet a hatályos tőkepiaci törvény értelmében nem tehet. E mondat az auditor tavalyi éves jelentésében már nem szerepelt.
A felügyelet 2009 augusztusában mégis újabb helyszíni vizsgálatot tartott az alapkezelőnél, ami nem jelentett jót, mert a PSZÁF általában csak kétévente szokott kiszállni az általa vizsgált társaságokhoz. Kiderült, Kupeczék szabálytalanul vezették könyveiket, ügyfeleik befektetéseit nem kliensenként, az egyes befizetések idejét figyelembe véve, az alapkezelő saját vagyonától elkülönítve tartották nyilván, hanem gyűjtő- és alszámlákon.
Kupecz elismerte a hibát, amelyet nem ment, hogy – mint a HVG-nek mondta – a nyilvántartásnál jogi tanácsadók véleményére támaszkodott. Az ugyanis ma már alapvető igényük az ügyfeleknek, hogy fillérre pontosan tudják, hogyan áll a befektetésük. A felügyelet két hetet adott a problémák orvoslására. Kupecz azt állítja, mindent megtett a hibák kijavításáért, tavaly novemberben a PSZÁF mégis biztost rendelt ki a céghez. Mivel azonban ő sem tudott rendet tenni, a PSZÁF 2009 végén kezdeményezte az alapkezelő felszámolását, amit a Fővárosi Bíróság ez év januárjában el is rendelt. Múlt szerdán pedig a PSZÁF visszavonta a Star Finance független biztosításközvetítői engedélyét, törölte a társaságot a felügyeleti nyilvántartásból, s Kupecz mellett 1 millió forintra bírságolta a Fund De La Salle portfóliókezelését irányító Molnár Kristófot.
A felügyelet szerint az alapkezelővel üzleti és tulajdonosi kapcsolatban álló Star Finance jogosulatlanul közvetített befektetési szolgáltatást, a két cég együttműködése a tulajdonosi, vezetői összefonódások miatt nem volt megfelelően átlátható, és ez sorozatos szabálytalanságokra, jogsértésre, az ügyfelek megkárosítására adott lehetőséget. Kupecznek pedig azt rótták fel, hogy nem gondoskodott alapkezelője működésének tárgyi, technikai és személyi feltételeiről, s nem kontrollálta a kockázatokat, amelyekkel biztosíthatta volna az ügyfelek érdekeinek védelmét és pontos tájékoztatását.

Kupecz szerint a PSZÁF a személyes felelősség megállapítása során szabálytalanul járt el, ezért kérte az illetékes bíróságtól a felügyeleti végzés megsemmisítését, kérése elutasítása esetén – döntés április végéig várható – pedig büntetése arányosítását. Sérelmezi például, hogy a PSZÁF a szokásos 30, illetve 60 nap helyett mindössze két hetet hagyott nekik az utóbbi másfél-két év könyvelésének rendbetételére és az ügyfelekkel való egyenkénti szerződésmódosításra, valamint azt is, hogy a felügyeleti biztosnak írásban feltett kérdéseikre, állásfoglalás-kéréseikre nem kaptak választ. Úgy érzi, azért lett ilyen súlyos a büntetése, mert a felügyelet vele akart példát statuálni, kihangsúlyozni a pont az ő megbüntetését megelőző napokban publikált szigorúbb bírságpolitikáját. Rossz előjel Kupecz számára, hogy a bíróság eddig egyszer sem adott igazat a felügyeleti határozatokat megtámadóknak.
A Fund De La Salle 105 – elsősorban Békés és Csongrád megyei – ügyfele pedig abban reménykedhet, hogy a felszámolás mihamarabb befejeződik, addig ugyanis nem juthatnak hozzá a Kupecz által együttesen mintegy 400 millió forintnyinak mondott befektetésükhöz. Kupecz azt állítja, a befektetések árfolyamveszteségén kívül nem érte neki felróható kár klienseit, akik jussát azonban a felszámolás költségei is megnyirbálják.
CSABAI KÁROLY